Kvk.III.39.159/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.159/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke 
Dr. Bérces Nóra előadó bíró 
Dr. Kovács András bíró

Az I. rendű kérelmező: … (...)

Az I. rendű kérelmező képviselője: … (...)

A II. rendű kérelmező: … (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 86/2024. (VI. 15.) TVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 86/2024. (VI. 15.) TVB számú határozatát a fellebbezést elbíráló részében helybenhagyja, a kifogást elbíráló részét megváltoztatja akként, hogy a kérelmezők kifogását Bosta község Helyi Választási Bizottságához átteszi.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás

  1. Bosta Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 32/2024. (VI. 9.) számú határozatában megállapította, hogy az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán Bosta településen polgármesternek 47 darab érvényes szavazattal … független jelöltet (a továbbiakban: független jelölt) választották meg.
  2. A HVB határozatával szemben az I. rendű kérelmező és a II. rendű kérelmező „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű jogorvoslati kérelmet nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára és 221. §-ára hivatkozással, amelyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és c) és e) pontjának, valamint a Ve. 179. § (1) bekezdésének a megsértését állították, és erre figyelemmel kérték új, megismételt választás kiírását Bosta településen.
  3. A kérelmezők 11 pontban foglalták össze a választással összefüggésben elkövetett jogsértő cselekményt, az alábbiak szerint:
  4. 1. A választáson az első szavazóval egyidejűleg behívták a második szavazót is, aki mögött a II. rendű kérelmező volt a harmadik szavazó. Amíg a HVB elnökasszonya az első szavazóval az urnák érintetlenségét vizsgálta, elindították a szavazást akként, hogy a második szavazó személyes iratait elkérték ellenőrzésre. A második szavazó a nevét a névjegyzéken tévesen az I. rendű kérelmező nevénél írta alá, erre azonban csak délután derült fény, amikor az I. rendű kérelmező kívánta leadni a szavazatát. Minderről jegyzőkönyvet vettek fel, azonban a helyszínen arról másolatot az I. rendű kérelmezőnek nem adtak, és annak nyomai nem lelhetőek fel a rendkívüli események kivonatai között sem.
    2. Néhány bizottsági tag a szavazás napján telefonon kommunikált, szóbeli hívás, SMS vagy Messenger, illetve vélelmezhetően Viber üzenetváltások útján is.
    3. A szavazás lezárást követően a szavazatok számlálása során az elnökhelyettesnek folyamatosan a zsebében volt a mobiltelefonja, a bizottság más tagja is több alkalommal odament a csörgő telefonjához, a szavazóhelyiségből pedig valamilyen formában információ lett kijuttatva napközben, a szavaztok számlálásakor, valamint a szavazás lezárását követően is.
    4. A választást megnyert polgármester fő támogatója folyamatosan, egész nap autóval mozgásban volt a szavazóhelyiség közelében, ezért alappal merült fel a „láncszavaztatás” lehetősége.
    5. A szavazás napján 13 óra 15 perc után a független jelölt a HVB elnökével legalább 20 percet személyesen kommunikált a szavazóhelyiség bejáratától néhány méter távolságra.
    6. Amikor az I. rendű kérelmező nem tudott a névjegyzéken aláírni a saját nevénél, felvettek egy jegyzőkönyvet, és addig felfüggesztésre került a szavazás.
    7. A nemzetiségi szavazás során az első szavazó három lap helyett két darab zöld lapot kapott, és a végén „nem stimmelt” a szavazólapok száma. Ezért kibontásra kerültek a lezárt zöld borítékok, és az összeset kibontva, átnézve keresték meg, hogy melyikből hiányzott a szavazólap, utólag azt beletették, azután kezdték meg a számolást.
    8. Az eredményeket „strigulázó” lapokon 96 polgármesteri szavazatot számoltak 92 szavazónál.
    9. Az elnökhelyettes a 2024. május 30-i névjegyzéken nem szerepelt, és aggályos az is, hogy volt-e egyáltalán folyamatos, megszakítás nélküli állandó lakcíme Bostán. Az is vizsgálandó, hogy eskütétele idején milyen nevet használt, készült-e új lakcímkártyája 2024. június 1-je után.
    10. A mozgóurna vonatkozásában a független jelölt azt mondta az egyik választópolgárnak, hogy két tag előtt ilyenkor nyíltan kell szavazni, aki emiatt nem kérte a mozgóurnás szavazást.
    11. A független jelölt a szavazás estéjén 19 órakor már ismerte a napi ügymenetet, és kifejezetten nyilatkozott arról is, hogy kinek járt le a személyi okmánya lejárt, holott erről neki hivatalos tudomása nem lehetett. Ezen felül már 19 órakor mással sejtette a végeredményt is.
  5. A két kérelmező jogorvoslati kérelmét a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a Ve. 230/A. §-a alapján egy eljárásban bírálta el, mivel azok ugyanazon határozat – a HVB 32/2024. (VI. 9.) számú határozata – ellen irányultak.

A TVB határozata

  1. A TVB a HVB a 32/2024. (VI. 9.) számú határozatát helybenhagyta, mert az I. és II. rendű kérelmezők jogorvoslati kérelmeit nem találta megalapozottnak.
  2. A Kvk.VI.37.524/2018/2. számú kúriai határozatra hivatkozással szükségesnek tartotta megkülönböztetni egymástól a Ve. 211. §-a szerinti, a szavazatszámláló bizottság tevékenysége elleni kifogást a Ve. 241. §-án alapuló, a választás eredménye elleni, jogorvoslattól. A TVB nem tartotta alkalmazhatónak a kérelmezők által kért, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában írt jogkövetkezményt –a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítését és a szavazás megismétlését – arra figyelemmel, hogy a kérelmezők a Ve. 211. §-a alapján sérelmezték a HVB döntését, mely jogorvoslat elkülönül az eredmény vitatásától; az eredmény megsemmisítésére kizárólag az eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslat keretében kerülhet sor, ez következik a Ve. 211. §-ának és 241. §-ának rendelkezéseiből.
  3. A TVB indokolása szerint a kérelmezők által sérelmezett cselekményekre elsődlegesen kifogásban lehetett volna hivatkozni, azonban ebben az esetben azt pontosan meg kellett volna jelölni, hogy mindez hogyan eredményezte a HVB szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül azonban a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát.
  4. A TVB a kérelmezők jogorvoslati kérelmében előadottakkal kapcsolatban a HVB által a szavazás közben előfordult rendkívüli eseményről felvett, 2024. június 9. napján 16 óra 44 perckor a helyi választási iroda vezetőjének továbbított jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy a Ve. 179. § (1) bekezdése nem sérült, a HVB kellőképpen biztosította a szavazás jogszabályi követelmények szerinti lebonyolítását. A névjegyzéket az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet mellékletei határozták meg. A központilag biztosított névjegyzékeken szereplő aláírásmezők a többi mezőhöz képest 180 fokkal elforgatásra kerültek, melynek célja, hogy a választási bizottságok azonosító tevékenysége és a szavazólap átvételét aláírásukkal igazoló választópolgárok aláírásának elhelyezése mindkét fél számára könnyített legyen.
  5. A Ve. 172. § (2) bekezdésének sérelmét sem állapította meg a TVB, azzal az indokkal, hogy e tilalom csupán az eszköz használatára vonatkozik, önmagában az, hogy a nyilatkozattevők telefoncsörgést hallottak a szavazóhelyiségben, nem bizonyítja kellőképpen azt, hogy a HVB tagjai használták is volna a telefonkészülékeiket. A HVB tagjai sem vettek fel jegyzőkönyvet az esetleges telefonhasználatról, holott arra lehetőségük lett volna.
  6. A TVB rámutatott arra is, hogy a HVB feladata volt a Ve. 327. § (1) bekezdése alapján az egyes nemzetiségi szavazólapok megszámlálása, így helyesen járt el a HVB akkor, amikor az egyes nemzetiségi szavazólapokat tartalmazó úgynevezett zöld borítékokat felnyitotta és a szavazatokat megszámlálta. A TVB megtekintette a HVB által kiállított települési roma nemzetiségi önkormányzati választás eredményéről szóló jegyzőkönyvet és megállapította, hogy szavazólap többlet vagy hiány a szavazókörben nem keletkezett, a HVB részéről sem került kiállításra olyan jegyzőkönyv, amely a kérelmezők e körben tett előadását igazolta volna.
  7. A kérelmezők által megjelölt további jogsértésekkel összefüggésben a TVB kiemelte, hogy azok nem tartalmaztak egyik megjelölt ok tekintetében sem olyan konkrét tényállást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 211. §-a vagy a Ve. 241. § (2) bekezdés a)-b) pontjával, de az elszigetelt egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással (Kvk.II.37.501/2014/2.).

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmek

  1. A TVB határozatával szemben az I. és II. rendű kérelmező fordult bírósági felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, amelyben elsődlegesen kérték, hogy a bíróság változtassa meg a 86/2024. (VI. 15.) TVB számú határozatot a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) „38. § (1) bekezdés a) pontja alapján” oly módon, hogy semmisítse meg a törvénysértő választást, továbbá a polgármester és a képviselők vonatkozásában megismételt új választást írjon ki. Másodlagosan az alperes határozatának „hatályon kívül helyezését”, majd a felülvizsgálati kérelmük végén másodlagosan a TVB és a HVB határozatának megváltoztatását és a választási eredmények megsemmisítését, valamint új választás kiírását kérték. 
  2. A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmük indokaként megismételték a fellebbezés és kifogás tárgyú, az eljárást megindító beadványukban foglaltakat, és a jogi értékelés körében arra hivatkoztak, hogy álláspontjuk szerint a TVB határozatának [34], [35], [37] és [42] bekezdése nem valós és téves ténymegállapításokat tartalmaz, valamint az azokból levont jogi következtetés is helytelen. A kérelmezők utaltak a Ve. 208. és 221. §-ára, és jogsértésként a Ve. 179. § (1) bekezdését, Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait jelölték meg.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmezők felülvizsgálati kérelme részben megalapozott, az alábbiak szerint.
  2. A felülvizsgálati kérelem a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelt, ezért a Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálta. Megállapította, hogy a kérelmezők a HVB polgármester-választás eredményességét megállapító határozatával szemben benyújtott, „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű jogorvoslati kérelmükben – azok tartalma szerint – túlnyomó részben a szavazatszámláló bizottság tevékenységével kapcsolatos jogsértéseket állítottak (1-7., valamint 9-11. pontok), és csak a 8. pontban neveztek meg olyan jogsértést, amely a választás eredményét megállapító döntés elleni jogorvoslatnak minősülhetett. E ténynek a beadott jogorvoslati kérelmek további elintézését érintően volt jelentősége az alábbiak okán.
  3. A Ve. 211. §-a szerint a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 307/P. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról, b) pontja szerint pedig minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik, a helyi választási bizottság dönt.
  4. A Ve. 241. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára [a) pont], vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére [b) pont] hivatkozással fellebbezést lehet benyújtani. A Ve. 307/P. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően a fellebbezésről a területi választási bizottság dönt.
  5. A Kúria irányadó gyakorlata (Kvk.VI.37.524/2018/2.) szerint a két jogorvoslati forma (azaz a Ve. 211. §-a szerinti kifogás és a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti, a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése elleni fellebbezés) eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer tekintetében is. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányul, és nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Bár a kifogás alapján indított eljárás eredményezheti a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének a megsemmisítését [Ve. 218. § (2) bekezdés d) pont], a Ve. 211. §-a alapján benyújtott kifogás ennek ellenére nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak, azzal nem azonosítható. Minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintően kerül előterjesztésre, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó fellebbezésnek minősül. Ebből is kiindulva vonta le a Kúria a Kvk. VII.39.544/2022/2. számú határozatában azt a következtetést, hogy a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választás eredményét fellebbezéssel lehet támadni.
  6. Jelen esetben a TVB ugyan megvizsgálta, hogy a kérelmezők által előterjesztett jogorvoslati kérelmek kifogásnak vagy fellebbezésnek tekintendőek-e, és az ennek kapcsán kialakult következetes bírói gyakorlatot idézte is, sőt azt is megállapította, hogy a sérelmezett cselekményeket elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban, hanem kifogásban lehetett volna hivatkozni, azonban ennek – hatáskört is érintő – további eljárásjogi konzekvenciáit nem vonta le. Mindez azt eredményezte, hogy a TVB olyan jogorvoslati kérelemről (a Ve. 211. §-a alapján előterjesztett kifogásról) is döntött, amelynek elbírálására nem rendelkezett hatáskörrel.
  7. A jogorvoslati kérelmek közül a kérelmezők által a 8. pontban állított azon cselekmény, amely szerint „az eredményeket strigulázó lapokon 96 polgármesteri szavazatot számoltak 92 szavazónál” volt a Ve. 241. § (2) bekezdésének megfelelő, a polgármester-választás eredményét támadó fellebbezés. Ebben a körben a TVB eljárása mind alaki, mind tartalmi szempontból jogszerű volt, mivel a jogsértés a szavazóköri eredmények törvénysértő összesítéséhez [Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontja] kapcsolódott.
  8. A 8. pontban megjelölt ok vizsgálatakor a TVB helytállóan hivatkozott a Ve. 43. § (1) bekezdése értelmezése körében a következetes bírói gyakorlatra, amelynek értelmében a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia, és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli (Kvk.VI.39.231/2022/2.). A kérelmezők ezen állításukkal összefüggésben konkrét jogsértést nem jelöltek meg, ennek hiányában a TVB jogszerűen határozott – a fellebbezéssel támadott – a polgármester-választás eredményét megállapító HVB határozat helybenhagyásáról.
  9. Ugyanakkor tévedett a TVB akkor, amikor határozatában a kérelmezők kifogás körébe tartozó állításait is értékelte, mivel azokat hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, azokról érdemi határozatot nem hozhatott volna. A Kúria a Kvk.VII.39.090/2024/6. számú végzésében már kifejtette, hogy egy adott ügy elbírálására vonatkozó hatáskör, és ezzel egyidejűleg ugyanazon tárgyú ügyek eltérő jogorvoslati fórumrendszerben történő intézése nem eredhet a jogban való tévedésből. A jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog nem szűkíthető le a jogorvoslati szintek számának kimerítésére, hanem az a jogszabály által meghatározott szervre telepített jogorvoslati szintek igénybevételét is jelenti. A Ve. 213. § (1) bekezdése értelmében, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet – legkésőbb a beérkezését követő napon – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A TVB a kifogás elbírálására hatáskörrel nem rendelkezett, így amennyiben észlelte, hogy a felterjesztett fellebbezésnek vannak olyan részei, amelyek tartalmuk szerint kifogásként értelmezendőek, azokat a Ve. 213. § (1) bekezdésének alkalmazásával az arra hatáskörrel rendelkező HVB-hez kellett volna áttennie. Ennek hiányában a kifogás elbírálására rendelkezésre álló fórumrendszer sérült.
  10. Mindezekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a fellebbezést elbíráló részében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta, míg a kifogást elbíráló részében akként változtatta meg, hogy a kérelmezők kifogását a Ve. 213. § (1) bekezdése alkalmazásával a HVB-hez áttette, amely szerv köteles elbírálni a hozzá ekképp áttett ügyet.

A döntés elvi tartalma

  1. A polgármester-választáshoz kapcsolódó, a területi választási bizottsághoz fellebbezésként benyújtott, azonban tartalma szerint kifogásnak minősülő jogorvoslati kérelem elbírálása a helyi választási bizottság hatáskörébe tartozik, ezért azt az arra hatáskörrel rendelkező helyi választási bizottsághoz kell áttenni.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) és (6) bekezdései alapján az állam terhén marad.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 27.

Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök az aláírásban
akadályozott Dr. Kovács András bíró helyett