Kvk.III.39.158/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.158/2024/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró

A kérelmező: Matoricz Balázs (Cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Nosza Tamás ügyvéd (Cím2)

Az I. rendű érintett: Szarka-Dudás Dorisz (Cím3)

Az I. rendű érintett képviselője: dr. Temesi Erika ügyvéd (Cím4)

A II. rendű érintett: Gergics Gyula (Cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 82/2024. (VI. 15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 82/2024. (VI. 15.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Drávasztára Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 28/2024. (VI. 9.) HVB határozatában (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a határozat mellékletét képező és két eredeti példányban készült, „Szavazóköri jegyzőkönyv a polgármester választásáról” megnevezésű jegyzőkönyv szerint állapította meg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napján tartott választásával összefüggésben a Baranya vármegyei Drávasztára település polgármester-választásának eredményét. A jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma 316, a szavazóként megjelent választópolgárok száma 225. Az érvényes szavazólapok száma 220, míg az érvénytelen szavazólapok száma 5. Matoricz Balázs kérelmezőre (a továbbiakban: kérelmező) 103, Szarka-Dudás Dorisz I. rendű érintettre (a továbbiakban: I. rendű érintett) 107, míg Gergics Gyula II. rendű érintettre 10 érvényes szavazat jutott.
  2. A HVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be fellebbezést és kérte a másodfokú választási bizottságot, hogy a megjelölt jogszabálysértések okán a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. §-a alapján járjon el. Előadta, hogy az I. rendű érintett polgármesterjelölt képmását tartalmazó, választásra felhívó plakátja a választás napján egész nap látható volt a szavazóhelyiséget magába foglaló épület bejáratától számított 150 méteren belül, amely így alkalmas volt a választói akarat befolyásolására. A kampányeszközként szolgáló plakát felhasználása kampánytevékenységnek minősül, ezzel sérült a Ve. 143. § b) pontja.
  3. A kérelmező hivatkozott arra is, hogy az I. rendű érintett a kampányidőszakban valótlan állításokat tartalmazó bejelentkezéseket tett közzé közösségi oldalán, nevezetesen azt, hogy a település önkormányzata több millió forintos tartozással küzd és ezzel őt mint regnáló polgármestert rossz színben tüntette fel.
  4. A polgármesterválasztáson kialakult eredmény nem felel meg a tényleges eredménynek, a leadott szavazatok közül ötöt minősítettek érvénytelennek, ebből négy szavazólapon érdekes módon két jelölt került megjelölésre. Ezeken az érvénytelenné nyilvánított szavazólapokon a többes jelölés különböző tollal, különböző kézírással történt, amely alapján valószínűsíthető, hogy a jelölés nem a választópolgár szándéka volt, hanem harmadik személyé, ezért vitatta a kérelmező az érvényes szavazatok megállapításának helyességét. Hivatkozott arra, hogy a HVB a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályokat megsértette, ezáltal sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt, a választások tisztaságára, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek is. A kérelmező ezen okból indítványozta a választási eredmény megsemmisítését és időközi választás kitűzését.
  5. A kérelmező előadta továbbá, hogy a falu polgárai között „terjed az”, hogy a szavazást megelőző napon az ellenjelölt kampányzáró rendezvényén szavazatvásárlás történt, amely nyilvánvalóan törvénysértő és a választások tisztaságának elvébe ütközik. Bizonyítható, hogy a hátrányos helyzetű választópolgárok anyagi helyzetével visszaélve egy személy pénzösszeget adott át több személynek annak érdekében, hogy szavazatát ne saját akaratból, saját választási szándékának kifejezésével a neki szimpatikus jelöltnek adja, hanem részrehajlóan.
  6. A Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 82/2024. (VI. 15.) számú határozatában a HVB elsőfokú határozatát helybenhagyta.
  7. Elsődlegesen kifejtette, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti. Ez önálló jogorvoslati forma, amely jogalapjában és az alkalmazható jogkövetkezményekben is különbözik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott döntés elleni fellebbezéstől. A Kvk.II.37.501/2014/2. számú kúriai végzésből is következően a választás eredményét megállapító döntés elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni.
  8. A kampánytevékenységgel, így a plakátok elhelyezésével, a közösségi oldalon történő anyagok feltöltésével összefüggésben önálló jogorvoslatnak, kifogásnak lett volna helye. Ezért a kérelmezőnek e körben tett megállapításait és bizonyítékait a TVB a választási eredmény elleni jogorvoslat tekintetében nem értékelhette.
  9. A TVB határozatában rögzítette, hogy a támadott elsőfokú határozatból következően a kérelmező érvényes szavazatainak száma néggyel kevesebb, mint az I. rendű érintetté.
  10. A Kvk.II.37.501/2014/2. számú kúriai végzésre figyelemmel a Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos, konkrét megjelölése. Az állított jogsértésnek okozati összefüggésben kell állnia a szavazatok érvényességével/érvénytelenségével.
  11. A jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma közti kis különbség, de még önmagában az érvénytelen szavazatok számának esetlegesen magas aránya sem alapozza meg, illetve nem indokolja a polgármesterválasztás eredményének felülvizsgálatát és a szavazatok újraszámlálását (Kvk.II.37.500/2014/6. számú kúriai végzés). Az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód s kérelem szerinti döntés meghozatalára.
  12. A TVB hangsúlyozta, hogy a fellebbezésben megjelölt négy érvénytelen szavazólap mindegyikén szereplő két-két szavazat különböző tollal és különböző kézírással történő kitöltése tekintetében a kérelmező nem csatolt bizonyítékot, így a fellebbezésében írtak nem elégségesek az állított jogsértés bizonyítására, de még annak kellő valószínűsítésére sem. Ezek a megállapítások érvényesek a szavazatvásárlás megtörténtének kérelmezői állításával összefüggésben is.

A felülvizsgálati kérelem és az észrevétel

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő megváltoztatását kérte elsődlegesen oly módon, hogy a Ve. 218. § c) pontja alapján a „választási eljárást semmisítse meg” a Kúria és kötelezze a választási bizottságot a szavazás megismétlésére. Másodlagosan a kérelmező indítványozta, hogy a Kúria a Ve. 241. §-a szerint járjon el és rendelje el a szavazatok újraszámlálását.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelme részévé tette a fellebbezésében előadottakat azzal, hogy az abban foglaltakat fenntartja. Álláspontja szerint jogsértő a TVB döntésének azon megállapítása, hogy a plakátok elhelyezésével, a közösségi oldalon történő anyagok feltöltésével összefüggésben előadottakat a választási eredmény elleni jogorvoslat körében nem lehet értékelni. A fellebbezést tartalmilag is vizsgálni kellett volna, annak ellenére is, hogy a Ve. 241. §-a alapján került benyújtásra az észrevétel. Így a beadványt kifogásként is el kellett volna bírálni és az előadottakat, különösen az érvénytelen szavazatokat megvizsgálni és arról tájékoztatást nyújtani.
  3. Fenntartotta érvelését, hogy az I. rendű érintett megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontját, amikor a képmását tartalmazó, választásra felhívó plakátja a szavazás napján a szavazóhelyiséget magába foglaló épület bejáratától 150 méteres távolságon belül közterületen látható volt. Ezt a tényt igazolja a mellékletként csatolt fényképfelvétel.
  4. Az I. rendű érintett a Facebook oldalán a szavazás napján 8 óra 8 perckor egyértelműen kampánytevékenységet valósított meg azzal, hogy a programját és az őt támogató személyeket feltüntette. A szavazókör zárása előtt, 17 óra 31 perckor az I. rendű érintett szintén a drávasztárai választópolgárokat megszólítva kampánytevékenységet végzett a Facebook oldalán. Ezzel sérült a Ve. 143. § (1) bekezdés c) pontja.
  5. A kérelmező csatolta a nyilatkozattevő nyilatkozatát annak alátámasztására, hogy az I. rendű érintett érdekében szavazatvásárlás történt.
  6. A kérelmező álláspontja szerint a fentiek igazolják, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése törvénysértő, mert meghozatala súlyosan jogsértő tevékenységek után történt, valamint a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályokat megsértették a választás napján, amely alapján érvényes eredmény nem születhetett volna. A választási eljárás során sérültek a választás tisztaságára vonatkozó, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét biztosító, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást megállapító alapelvek (Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontok).
  7. Az I. rendű érintett észrevételében elsődlegesen a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, másodlagosan a TVB határozatának helybenhagyását indítványozta.
  8. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező nem jelölte meg, hogy a TVB határozat szerinte jogsértő rendelkezései mely jogszabályhelyeket sértik, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel.
  9. A kérelmező beadványában általánosságban hivatkozta a Ve. 2. § (1) bekezdése szerinti valamennyi alapelvet, de azokkal kapcsolatban az állított sérelmet eredményező érdemi ok-okozati indokolást nem adott elő. Az egységes bírói gyakorlat szerint a választási alapelvekre való hivatkozás önmagában nem alapozza meg az eredmény megsemmisítését. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést nem jelöl meg, gyakorlatilag csak a fellebbezésében előadottakat ismételte meg.
  10. Az I. rendű érintett szerint a TVB határozata nem sért jogszabályt, döntése és jogi indokai helytállóak.
  11. A sérelmezett választási plakát a választás napját megelőzően jogszerűen került kihelyezésre, így jogsértést nem valósít meg, akárcsak a Facebookon közzétett tartalom.
  12. Az I. rendű érintett teljes egészében vitatta a kérelmező által csatolt nyilatkozat tartalmát. Kifejtette, hogy a nyilatkozattevő a választási kampányban egyértelműen a támogatásáról biztosította. A becsatolt dokumentum és a kérelmező által előadottak ellentmondásokat tartalmaznak. A nyilatkozat szerint „a szavazatvásárlásra” június 7-én sor került, így annak június 12-én történő fellebbezéssel támadása a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján elkésettnek tekintendő.
  13. A II. rendű érintett észrevételt felhívás ellenére nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A kérelmező Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő. Tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte.
  3. A kérelmező fellebbezésében a HVB választási eredményt megállapító határozatát támadta, azt kérve, hogy a HVB a megjelölt jogszabálysértések okán a Ve. 241. §-a alapján járjon el és döntsön. A TVB a fellebbezés eredményeként hozott határozatában a választási eredményt megállapító elsőfokú határozattal szembeni fellebbezést bírálta el a Ve. 241. §-a szerinti körben.
  4. A Ve. 241. § (1) bekezdéséből fakadóan a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A 241. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

  1. A Ve. 241. § (3) bekezdése kimondja, ha a (2) bekezdés a)pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni.
  2. A Ve. 241. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a választás eredményét megállapító döntés ellen milyen hivatkozásokkal lehet fellebbezést benyújtani. A kampánytevékenységhez kapcsolódó jogsértésekkel, így a plakátok elhelyezésével és a közösségi oldalon történő kampányolással kapcsolatos jogsértések nem tartoznak a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott körbe, így azok a választási eredményt megállapító döntéssel szembeni fellebbezésben nem vitathatók, azokat a másodfokú választási bizottság érdemben nem vizsgálhatta.
  3. A fentiekre figyelemmel a TVB helytállóan állapította meg határozatában, hogy a kampánytevékenységgel összefüggésben önálló jogorvoslatnak, kifogásnak lett volna helye, így a kérelmező e vonatkozásban tett megállapításait és bizonyítékait a választási eredmény elleni jogorvoslat körében nem értékelhette.
  4. A kérelmező szavazatvásárlásra vonatkozó hivatkozása szintén nem vonható a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá, ezért arra a TVB hatáskör hiányában tett megállapítást határozata [26] bekezdésében. A bírósági felülvizsgálati kérelem szavazatvásárlást érintő részét így a Kúria érdemben nem vizsgálhatta.
  5. Nem foghat helyt az a kérelmezői érvelés, hogy a TVB-nek a választási eredményt megállapító döntéssel szemben benyújtott fellebbezést kifogásként is el kellett volna bírálnia.
  6. A Kúria korábban, a jelen ügyben is irányadó Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésében kifejtette, hogy a Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése. A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni. A konkrét ügyben a Kúria elegendőnek ítélte a kérelmező által delegált szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatait a hivatkozások valószínűsítéséhez.
  7. A Kúria hangsúlyozza, a választási eredményt megállapító döntéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmében a kérelmezőnek nem elégséges általános jogsértést állítania, abban a Ve. 241. § (2) bekezdése körébe tartozó konkrét tényállítást szükséges tennie, amely a választási eredményt befolyásolhatja és az eredmény megállapításához közvetlenül kapcsolódik. A kérelmezőnek a konkrét hivatkozását valószínűsítenie szükséges, a valószínűsítés megfelelő szintjét a jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságnak vagy bíróságnak a konkrét ügy tényállásához képest esetről esetre szükséges vizsgálnia.
  8. A kérelmező fellebbezésében és bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 241. § (2) bekezdésébe tartozó konkrét előadást tett arra vonatkozóan, hogy négy érvénytelennek minősített, kettős jelölést tartalmazó szavazathoz kapcsolódóan a szavazólapokon a többes jelölés különböző tollal, különböző kézírással történt. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a második jelölést nem az adott választópolgár, hanem harmadik személy tette.
  9. Ugyanakkor ehhez a tényállításához a kérelmező bizonyítékot nem csatolt, kizárólag azt adta elő, hogy állítását a vitatott érvénytelen szavazatok bizonyítják.
  10. A Kúria szerint a négy érvénytelennek minősített szavazathoz kapcsolódóan konkrétan megjelölt előadását a kérelmező nem valószínűsítette, önmagában az az állítása, hogy az érvénytelen szavazatok minősülnek ebben a körben megfelelő bizonyítéknak a valószínűsítés megfelelő szintjét nem éri el.
  11. A kérelmező nem kellően valószínűsített tényállítására alapítottan a szavazatok újraszámlálása nem rendelhető el. Ezt alátámasztja a Kvk.II.37.501/2014/2. számú kúriai végzés is, amely egyebek között kimondja, hogy nem kellően valószínűsített jogsértés alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára.
  12. A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva a TVB támadott határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A választási eredményt megállapító döntéssel szembeni jogorvoslatban a kérelmező a Ve. 241. § (2) bekezdésében szabályozott körben tehet hivatkozásokat.

Záró rész

  1. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. A Kúria a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illeték megfizetésére a kérelmezőt kötelezte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. §-a alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (2) bekezdésére figyelemmel.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie a kérelmezőnek. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78. § (4) bekezdése az irányadó.
  4. A végzéssel szembeni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 22.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró