Kvk.III.39.146/2024/5. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.146/2024/5.

A tanács tagjai:

Dr. Farkas Katalin  a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró

A kérelmező: … (...)

A kérelmező képviselője: … (...)

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálattal támadott határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 240/2024. (VI. 14.) FVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 240/2024. (VI. 14.) FVB számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. … (a továbbiakban: kifogástevő) 2024. június 8-án 8 óra 54 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be …, a FIDESZ-KDNP XIV. kerületi polgármester-jelöltjének (a továbbiakban: jelölt, a bírósági eljárásban kérelmező) Facebook oldalán 2024. május 25-én 17 óra 01 perckor megosztott, a benyújtás időpontjában is elérhető videója miatt. A videó tanúsága szerint a jelölt – aki egyben Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének jelenlegi tagja – az Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (a továbbiakban: iskola) felújított udvarának átadása kapcsán beszédet mondott, amelyben részletesen kifejtette álláspontját a kerület politikai ügyeiről, a zuglói kormányzati beruházásokról és a kerület vezetéséről. A jelölt a videó 5. másodpercében egy diákkal fényképezkedett. A videón a 2. perc 8. másodpercétől 17 másodpercen keresztül, később pedig a 2. perc 34. másodpercétől a videó végéig tucatnyi gyerek látható, jelentős részük beazonosítható.
  2. A kifogástevő szerint a fent leírt cselekmény a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-ában meghatározott kampánytevékenységnek minősül, mivel a jelölt a közösségi oldalán közzétette a nyilvános szerepléséről készült videót, amely alkalmas arra, hogy a választópolgárok előtt őt kedvező színben tüntesse fel. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdése kifejezetten tilalmazza a köznevelési intézmény területén folytatott politikai tevékenységet. A jelölt e szabályt sértette, és ezzel összefüggésben sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja is. Kérte e körben értékelni a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) gyakorlatát, valamint az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozatának [27]-[30] bekezdéseiben foglaltakat. Azzal, hogy a jelölt közösségi oldalán megosztotta az eseményről készített videót, illetve fényképeket, amelyekhez nem kérte a résztvevők engedélyét, újabb jogsértést valósított meg. A jogsértés tényének megállapítása mellett a jelölt eltiltását kérte a további jogsértéstől, valamint bírság kiszabását indítványozta.
  3. Budapest XIV. kerületi Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 251/2024. (VI. 10.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a jelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlőségére, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, továbbá az Nkt. 24. § (3) bekezdését. Erre figyelemmel a jogsértőt 200.000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.
  4. A HVB a kifogás határidejét vizsgálva megállapította, hogy a jelölt az iskolában kifejtett tevékenységét a Facebookon egyértelműen abból a célból osztotta meg, hogy a választói akaratot befolyásolja, azaz, hogy azzal kampánytevékenységet folytasson. Mivel a videó a közzététel óta folyamatosan elérhető, a kifogás a „Ve. 209. §-ában” meghatározott határidőben került előterjesztésre.
  5. A HVB a 3256/2019. (X. 30.) AB határozatot alapul véve kiemelte, hogy amikor a jelölt kampányidőszakban látja el nyilvánosság előtt hivatali tevékenységét, és azt a választási kampány részévé teszi a jelenlévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel – vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével –, be kell tartania a Ve. alapelveit is, és azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel. A Ve. szabályai nem értelmezhetőek úgy, mintha a gyermekek bevonása a kampánytevékenységbe az Nkt. ellenére megengedett lenne.
  6. Tekintettel arra, hogy a jelölt a korábbi helyhatósági választás alkalmával listán szerzett mandátumot, és nem az iskola fekvése szerinti egyéni választókerületnek a képviselője, illetve az önkormányzat nevelési ügyekkel foglalkozó bizottságának sem tagja, semmilyen indoka nem volt annak, hogy az önkormányzat képviselőjeként ő jelenlen meg az ünnepségen. Azzal, hogy a Közép-Pesti Tankerületi Központ által fenntartott iskola neki biztosított lehetőséget az ünnepségen való részvételre – és saját posztja szerint az iskola igazgatójával együtt adták át az udvart –, súlyosan sérült a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv. A jelölt iskolai jelenléte tehát kampánytevékenységnek minősült, különösen azáltal, hogy ahhoz kapcsolódóan a Facebook oldalán közzétett tartalmakban saját tevékenysége eredményeként láttatta az iskola udvarának felújítását. A HVB határozata utalt az alapvető jogok biztosa és helyettesei által a 2019-es Európai Parlamenti választási kampánnyal összefüggésben kiadott közös közleményre is.
  7. A HVB a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette egyrészt azt, hogy a jelöltet a nemzeti köznevelési intézményben történő tiltott kampányolása miatt korábban már elmarasztalták, másrészt azt is, hogy a jogsértő tartalmat a közösségi oldalon nagy számban tekintették meg; a választási kampány lezárultára tekintettel pedig nem látta okát a további jogsértéstől történő eltiltásnak.
  8. A jelölt által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 240/2024. (VI. 14.) FVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
  9. Az FVB a kifogás benyújtására nyitva álló határidő tekintetében a Ve. 209. § (2) bekezdésére hivatkozott, és arra figyelemmel, hogy a kifogásolt videó a jelölt közösségi oldalán a kifogás előterjesztésekor megtekinthető volt, a jogorvoslati határidőt megtartottnak tekintette.
  10. Az FVB az Nkt. alkalmazhatóságával összefüggésben a Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai döntésre utalt – amelyet az Alkotmánybíróság a 3210/2022. (IV. 29.) AB végzésében is megerősített –, mely szerint a kampánytevékenység folytatásának megítélése tekintetében a választási eljárási törvényen kívül, az ágazati szabályban foglalt kifejezett törvényi tilalmat nem lehet figyelmen kívül hagyni.
  11. Ezt követően az FVB azt vizsgálta, hogy a jelölt tevékenysége a Ve. 141. §-ában meghatározott kampánytevékenységnek minősült-e. Ennek körében azt értékelte, hogy a jelölt tevékenysége alkalmas volt-e az Nkt. politikai tevékenységet az iskola területén tiltó rendelkezésének megsértésére, valamint, hogy az nem tartozott-e a Ve. 142. §-a szerinti tevékenységi körbe. A rendelkezésre álló bizonyítékok megtekintését követően arra a következtetésre jutott, hogy a videó és a fényképek alapján megállapítható, miszerint a jelölt az alatt az idő alatt, amíg az iskola a gyermekek, tanulók felügyeletét látta el, politikai tevékenységet folytatott annak területén. A jelölt „több iskola területén beszédet tartott, a felújított udvarok átadó ünnepségén részt vett”, mindez pedig a választók befolyásolására irányuló tevékenységként értelmezhető, így az a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ennélfogva a választási eljárás során értékelhető. Ezt erősíti, hogy a jelölt az iskola udvarának felújítását nem a helyi önkormányzat, hanem saját maga eredményének tekintette. E kampánytevékenységet az Nkt. 24. § (3) bekezdése szempontjából értékelve nincs jelentősége, hogy a kifogásban szereplő iskolában történő látogatása során találkozott-e a jelölt gyerekekkel vagy sem, mivel a hivatkozott szabályban ez feltételként nem szerepel.
  12. A TVB a kifogásban és a HVB határozatában is hivatkozott 3256/2019. (X. 30.) AB határozat [27]-[29] bekezdéseit maga is figyelembe vette, és az alapján sem találta a képviselőjelölt tevékenységét a Ve. 142. §-a alá tartozónak. A jelölt nem a helyi önkormányzat eredményeiről való beszámolás vagy a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatkörébe tartozó feladat ellátása körében végzett tevékenység céljából volt jelen, hanem a saját eredményeinek kommunikációjával igyekezett a választói akaratot befolyásolni. A jelöltek közötti versengésnek értelemszerű része a saját programjuk, eredményeik bemutatása, jelen ügyben azonban ezt a jelölt azt a Nkt. 24. § (3) bekezdése megsértésével tette, amely tevékenység nem értelmezhető a Ve. 142. §-a szerinti helyi önkormányzati tevékenyégnek, így a HVB döntése helytálló volt. A bírság kiszabásával kapcsolatban az FVB felhívta a Kúria Kvk.VI.39.087/2024/6. számú döntését is, és megállapította, hogy a HVB mérlegelése nem volt kirívóan okszerűtlen, ezért a kiszabott bírság összegét is helybenhagyta.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A jelölt (a továbbiakban: kérelmező) a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében elsődlegesen az FVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte, míg másodlagos kérelme arra irányult, hogy a Kúria az FVB határozatát úgy változtassa meg, hogy a pénzbírság megfizetésére kötelezését mellőzze. Jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, 43. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését, 209. § (1) bekezdését, 212. § (1) bekezdését, 215. § b) pontját, 218. § (2) bekezdésének a) és d) pontjait, a 231. § (4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. 32. § (1) bekezdését és az Nkt. 24. § (3) bekezdését jelölte meg. Kérelmét egyrészt e jogsértések miatt, másrészt a választási bizottságok mérlegelési jogkörben meghozott döntésének megváltoztatása céljából is kérte.
  2. Elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a HVB olyan ügyben járt el, amelyben joghatályos kifogás nem érkezett hozzá. A Ve. 212. § (1) bekezdése alapján kifogást kizárólag írásban lehet előterjeszteni, azonban a Ve. az írásbeliség fogalmát nem határozza meg, ezért alkalmazandó a a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (2) és (3) bekezdése. Tekintettel arra, hogy a kifogástevő semmilyen formában nem írta alá a kifogást, a HVB és az FVB is joghatály kiváltására alkalmas kifogás hiányában járt el.
  3. Ezen felül a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani amiatt is, hogy az iskolaudvart átadó ünnepség 2024. május 23-án volt, a kifogást pedig 2024. június 8-án nyújtották be. A HVB és az FVB is okszerűtlenül értelmezte a folyamatosan fennálló jogsértés fogalmát, mert az iskolaudvart átadó ünnepségnek 2024. május 23-án vége lett, így szó sem lehet az Nkt. 24. § (3) bekezdésének folyamatos megsértéséről.
  4. Ezen felül az FVB helytelenül értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat is, mert a határozata [30] bekezdésében a „videó és a fényképek alapján megállapítható” szöveget használta, holott a kifogástevő által csatolt két fénykép közül az alsó kép nem is a tárgyi iskola udvarátadásán készült, a felső képet pedig nem a kérelmező osztotta meg. Az FVB helytelenül értékelte a kifogástevő által csatolt videót is, mert abból jól látható, hogy az több helyen is megvágott, ebből pedig az következik, hogy a videórészek felvételei időben és térben eltérnek. A gyermekek táncára és tornabemutatójára a beszédet követő körülbelül két órával később, az iskolaudvar iskola részére történő birtokba adását követően került sor, így a két videórész összemosása a bizonyítékok helytelen értékelése miatt történt. A videó 5. másodpercében látható képfelvétel az akkor még munkaterületnek minősülő részen a gyermek kifejezett kérésére, a szülő hozzájárulásával készült és került bele a megosztott videóba. A videó többi részén kitakarták minden olyan diák arcát, akinek a szülőjétől nem rendelkeztek felhatalmazással a képmás ilyen célú felhasználásához.
  5. Ezen tények ismeretében az FVB tényállásmegállapítása pusztán spekulációnak minősül. E körben kérte figyelembe venni a Kúria Kvk.IV.39.095/2024/6. számú határozatának elvi tartalmát, kiemelve, hogy a választási jogorvoslati eljárásokkal szemben is elvárás, hogy a tényállás ellentmondásmentes bizonyítékokon alapuljon, amelyek alapján a jogsértés tényére megalapozott következtetést lehet levonni.
  6. Sérelmezte továbbá az FVB határozatának azon megállapítását is, amely szerint nem a hivatali feladatai ellátása miatt volt jelen az ünnepségen. Az FVB a Ve. 142. §-ában írt kivételszabályt azért nem alkalmazta, mert a jelenlegi mandátumát listás képviselőként szerezte, mely értelmezés az Mötv. 32. § (1) bekezdésére tekintettel az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik, hiszen egy alapvető jog [a közhivatal viseléséhez való jog, amelyet az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése határoz meg] kapcsán állapít meg önkényesen és alaptörvényellenesen különbséget az önkormányzati képviselők között az alapján, hogy milyen módon szerezték meg a mandátumukat. Önmagában az, hogy valaki kompenzációs listáról nyert mandátumot, nem zárhatja ki, hogy a Ve. 142. §-a szerint minősüljön tevékenysége. Az önkormányzati képviselők jogszabályban meghatározott feladatát az FVB tévesen szűken értelmezte, holott az nem korlátozható a szűken vett önkormányzati feladatok ellátására.
  7. A kifogástevő érintetti nyilatkozatában kifejtette, hogy a kifogást a Ve. 212. § (1) bekezdésének megfelelően e-mailben benyújthatta, az a választási eljárásban joghatás kiváltásra alkalmas jognyilatkozatnak minősült. A kérelmező érvelése érdemben sem foghat helyt, tekintettel arra, hogy a felújítás és az ünnepség alatt is folyamatosan oktatás zajlott az iskolában, a kérelmező fellépése és az erről készült, megosztott kampányanyag az Nkt. 24. § (3) bekezdésében tilalmazott tevékenységet valósított meg. A kérelmező beszédén hallgatóságként voltak jelen a diákok és a táncosok, az eseményt az iskola közössége a megújult udvar megünneplése céljából szervezte. A kérelmező állításával ellentétben a kifogásban megjelölt videó az átadási ünnepségen, a kifogáshoz csatolt fotó az átadáson készült. A kérelmező a saját népszerűségének növelése érdekében tette közzé ezeket a felvételeket a közösségi oldalain, azzal a céllal, hogy minél többen szerezhessenek tudomást állítólagos tevékenységéről, melynek fontos illusztrációi voltak az ünnepségen készült vágóképeken szereplő gyerekek. A videóban egyetlen gyermeknek sem takarták ki az arcát, sokan felismerhetőek. A videó nézője arról kap tájékoztatást, hogy miként gondolkodik a kérelmező a helyi, országos politikai ügyekről egy iskolai közösség körében beszédet mondva, mialatt a néző táncoló és tornázó gyerekeket lát.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – megalapozott.
  2. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel; a felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő; annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak; a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. Mindezekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatával szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy helye volt-e az aláírást nem tartalmazó elektronikus levél útján megküldött kifogás alapján a jogorvoslati eljárásnak, és amennyiben igen, úgy állt-e fenn olyan ok, ami miatt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.
  4. A Ve. 212. § (1) bekezdése szerint a kifogást írásban lehet benyújtani. E szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait és
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát.

  1. A Ve. 215. §-a értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

  1. A Ve. 212. § (1) bekezdése a kifogás írásban történő előterjesztését követeli meg, azonban nem határozza meg, hogy mi minősül írásban előterjesztett kifogásnak. A kifogás benyújtása történhet például személyesen, levélben, elektronikus levélben is. A kifogás tartalmát a Ve. 212. § (2) bekezdése határozza meg, a kifogás érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának indokai [Ve. 215. § a)-d) pontjai] között pedig csupán a Ve. 212. § (2) bekezdésében felsorolt tartalmi követelmények hiánya szerepel. E szabályok alapján tehát a Ve. 212. § (2) bekezdése és 215. §-a alapján az aláírás nélkül benyújtott kifogás érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának nem volt helye.
  2. A kifogás határidőben történő előterjesztése kapcsán a Kúriának az előterjesztett felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdését kellett értelmeznie. E szabályozás szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz [Ve. 209. § (1) bekezdése]. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll [Ve. 209. § (2) bekezdése].
  3. Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy a kifogástevő a kifogást határidőben nyújtotta-e be, a kifogásban sérelmezett tevékenységet kellett meghatározni. Ennek kapcsán megállapítható volt, hogy a kifogástevő egyértelműen a kérelmező saját Facebook oldalán 2024. május 25-én 17 óra 1 perckor megosztott, 2 perc 56 másodperc terjedelmű videófelvételt, valamint a kérelmező Instagram oldalán fellelt fotókat tekintette a sérelmezett tevékenységnek. Ezt alapul véve az első- és másodfokú választási bizottság helyesen állapította meg, hogy folyamatosan fennálló tevékenységről van szó, hiszen mind a videó, mind a fényképek folyamatosan elérhetőek a közösségi oldalon, ebben az esetben pedig a Ve. 209. § (2) bekezdésének szabálya alkalmazandó, amelynek értelmében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani.
  4. Ebből azonban az is következik, hogy a továbbiakban a választási bizottságok csak azt vizsgálhatták, hogy ezek a tevékenységek – azaz az, hogy a kérelmező a saját Facebook oldalán megosztotta az iskolaudvar átadásakor készült videót, valamint közzétette az Instagram oldalán a fényképeket – sértik-e a választásra irányadó szabályokat. A vizsgálat tárgya nem lehetett az, hogy a kérelmező 2024. május 23-án, az iskolaudvar átadásakor megsértette-e a Ve. valamely szabályát, vagy vétett-e a politikai tevékenységének korlátot szabó Nkt. tilalom ellen, tekintettel arra, hogy ezt az egyszeri tevékenységet a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül lehetett volna kifogással megtámadni, amely azonban nem történt meg, így az arra való hivatkozás elkésett. Attól, hogy a 2024. május 23-i eseményről készült összeállítást a kérelmező a saját közösségi oldalain közzétette, nem vált a már befejezett tevékenység folyamatossá. Ezért tévedett az eljárt első- és másodfokú választási bizottság akkor, amikor az iskolaudvaron történt tevékenységet elemezte a választási szabályok megsértése szempontjából, mivel az előterjesztett kifogás alapján ez már nem lehetett a választási bizottságok vizsgálatának tárgya, kizárólag az eseményről készült, közzétett videó- és fényképfelvételek.
  5. Bár a kifogástevő még egyértelműen állította a fényképek közzététele miatti jogsértést is, sem a HVB határozat, sem az FVB határozat nem tartalmazott a fényképekkel kapcsolatosan megállapítást, és azt a bírósági felülvizsgálati kérelem sem érintette, ezért a fényképek kapcsán állított jogsértéssel a Kúria sem foglalkozhatott, a bírósági felülvizsgálat tárgya kizárólag a közösségi oldalon közzétett videó lehetett.
  6. Ezzel összefüggésben a Kúria abból a tényből indult ki, hogy a kérelmező – aki a hivatalban lévő önkormányzat képviselő-testületének is tagja és egyúttal kerületi polgármesterjelöltként is indult a 2024. évi önkormányzati választásokon – a kifogásolt posztot a saját Facebook oldalán tette közzé, abban pedig a konkrét iskola udvara és a kerületben az adott beruházó által felújított valamennyi iskolaudvar vonatkozásában a saját önkormányzati képviselői munkáját emelte ki, a megvalósult beruházásokat a saját érdemeként tüntetve fel. Emellett az iskolaudvar átadásáról készült felvételek egyértelműen „vágott” tartalommal szerepeltek, és azon az iskolaudvar átadó ünnepségén fellépő gyerekek is láthatóak voltak.
  7. A videó saját közösségi oldalon való közzétételének a célja kétségkívül a választói akarat befolyásolása volt, ezért a kérelmező a saját – jelenlegi pozíciójában végzett – munkájának kidomborításával adott számot az elkészült iskolaudvar(ok) felújításáról, annak érdekében, hogy a szavazók rá adják a voksukat. A Facebook oldalon közzétett videó egyértelműen a kérelmező saját kampánytevékenységeként (Ve. 141. §) volt értékelendő.
  8. A kifogás alapján azt kellett vizsgálni, hogy a kérelmező az általa kifejtett kampánytevékenység keretében közzétett videóval sértett-e a választásra vonatkozó valamely alapelvet.
  9. A Ve. 2. § (1) bekezdése szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni – egyebek mellett az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont], valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] alapelvi követelményét.
  10. A kialakult bírói gyakorlat egységes abban, hogy a jelölt a választási kampányában nem köteles a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására (Kúria Kvk.V.39.098/2024/3.), a jelölt kampánytevékenységével szemben nem törvényi követelmény a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényre juttatása. Tekintettel arra, hogy a vitatott posztot a kérelmező egyértelműen mint az önkormányzati választásokon induló polgármester-jelölt, és nem mint hivatalban lévő önkormányzati képviselő tette közzé, annak – mint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerint védett politikai véleménynyilvánításnak – tartalma nem volt korlátozható azon az alapon, hogy a kérelmező a kampányidőszakban a korábban megválasztott önkormányzat tagja. Az Alkotmánybíróság a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában és a 3256/2019. (X. 30.) határozatában is kifejtette, hogy ha egy hivatalban lévő polgármester újra meg kívánja mérettetni magát a helyi önkormányzati választásokon mint polgármester-jelölt, akkor a kampányidőszakban való véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátozható. E megállapítás igaz az újabb önkormányzati választásokon polgármester-jelöltként induló önkormányzati képviselőre is. Arra vonatkozóan nincs a Ve.-ben tiltó rendelkezés, hogy a polgármester-jelölt kampányában az általa önkormányzati képviselőként végzett munka eredményeiről számot adjon, ezért a kérelmező vitatott videójának posztolása nem ütközött a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába.
  11. Az Alkotmánybíróság a 3313/2019. (XI. 21.) AB határozatában azt is kifejtette, hogy önmagában az, hogy hivatalban lévő polgármesterjelölt a választási kampány részévé teszi tevékenységének bemutatását, általában nem veti fel a választási alapelvek sérelmét, mint ahogy versenytársai sincsenek elzárva attól, hogy tevékenységéről akár negatív véleményt nyilvánítsanak. A józan észnek ellentmondana a Ve. alapelveinek olyan értelmezése, amely a bírálat engedése mellett általánosságban tiltaná a hivatalban lévő vagy más jelöltek számára a múltbéli tevékenységük, vagy terveik bemutatását, valamint bírálatuk vitatását, a velük szemben felhozott ellenérvek cáfolatát a kampányban.
  12. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét a polgármester-jelölt kampánytevékenysége során is érvényre kell juttatni. A kifogástevő arra hivatkozva állította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértését, hogy a kérelmező megszegte az Nkt. 24. § (3) bekezdésében lefektetett tilalmat, amely értelmében a nevelési-oktatási intézmény területén az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Azonban – amint arra a Kúria fentebb már rámutatott – a kérelmező Facebook-on megosztott videója kapcsán nem lehetett értékelni a kérelmező által az iskolaudvart átadó ünnepségen kifejtett tevékenységet, mivel a tekintetben a kifogás előterjesztésére nyitva álló, a Ve. 209. § (1) bekezdés szerinti háromnapos határidő már eltelt, ezért nem lehetett a megosztott videó kapcsán sem állást foglalni arról, hogy a felvétel elkészültekor a kérelmező megsértette-e az Nkt. 24. § (3) bekezdését, és ezen keresztül a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.
  13. A kérelmező közösségi oldalán posztolt videón valóban szerepelnek gyerekek, de ez még nem jelenti a választási alapelvek sérelmének megvalósulását. A HVB és az FVB által is hivatkozott 3256/2019. (X.30.) AB számú határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette, önmagában nem tilos gyermekek jelenléte valamely gyermekek által is használt létesítmény átadó ünnepségén. Más megfogalmazásban: választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen az ügy körülményeitől függően, így különösen ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek. A hivatkozott határozatából megállapíthatóan az Alkotmánybíróság a gyermekek valamely eseményen való jelenléte, nem pedig a gyerekek kampánytevékenység keretében megosztott videón való szerepeltetése körében foglalt állást, hangsúlyozva, hogy valamennyi körülményt alaposan megvizsgálva lehet csak dönteni az ilyen ügyekben, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése esetén fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének.
  14. Mivel – a korábban kifejtettek szerint – a 2024. május 23-án lezajlott eseményen történtek nem voltak vizsgálhatóak, csak a kérelmező saját közösségi oldalán megosztott videó, az Nkt. 24. § (3) bekezdése – azaz a gyermekek eseményen való tényleges jelenléte – nem képezhette jogi értékelés tárgyát, ezért tévedett az első- és másodfokú választási bizottság, amikor a jogsértést az Nkt.-ra alapítottan állapította meg. A Győri Ítélőtábla Pk.I.25.629/2019/6. sorszámú végzése – amelyet az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X.30.) AB számú határozatában alaptörvény-ellenesség szempontjából vizsgált – a jelen üggyel nem azonos tényálláson alapult, abban az ítélőtábla nem foglalkozott a kifogás határidőben történő előterjesztésének kérdésével. Az Alkotmánybíróság kifejezetten a Ve. 141. § és 142. §-ának elhatárolása körében a tisztességes eljárásnak való megfelelőséget vizsgálta, az ítélőtábla bírói mérlegelését a jogsértés megállapítása vonatkozásában pedig nem érintette.
  15. A Kúria – mindezen indokok alapján – megállapította, hogy az eljárt választási bizottságok abban tévedtek, hogy a 2024. június 8-án előterjesztett kifogás alapján vizsgálhatónak találták a 2024. május 23-án megvalósult tevékenységet, amelyre viszont a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján nem volt lehetőség. Erre figyelemmel a Kúria az FVB bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatát – a HVB határozatára is kiterjedő hatállyal – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást elutasította.

A döntés elvi tartalma

Amennyiben az egyszeri kampánytevékenységgel szemben nem nyújtottak be a Ve. 209. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kifogást, e tevékenység nem minősül a Ve. 209. § (2) bekezdés szerinti folyamatos jogsértésnek akkor sem, ha az arról készített videóösszeállítást a jelölt utóbb a közösségi oldalán folyamatosan közzéteszi.

Záró rész

  1. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdésére figyelemmel nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű – illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az állam terhén marad.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 21.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró