Kvk.III.39.138/2026/2. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.138/2026/2.

A tanács tagjai: 

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke  
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Bérces Nóra bíró 
Dr. Kovács András bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: Dr. Márki-Zay Péter 
                       (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Kecskés Ákos egyéni ügyvéd 
                                          (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 301/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 301/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében megváltoztatja és a kifogást teljes egészében elutasítja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nem peres eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2026. április 7. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), mely szerint a kérelmező – aki Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere – a Facebook oldalán 2026. április 2. napján 21 óra 56 perckor a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre (a továbbiakban: Fidesz) vonatkozóan sértő állításokat tartalmazó videót tett közzé. A kifogástevő a szóban forgó felvétel kapcsán a következőket sérelmezte: 0 perc 01 másodperctől egy („Mindenki egy háborúpárti idióta, aki a Fideszre szavaz”), 1 perc 36 másodperctől kezdődően egy („az idétlen Fidesz szavazók, akik annyira ostobák, degeneráltak, hogy a Fideszre szavaznak”), valamint 2 perc 59 másodpercet követően kettő („zavarjuk el ezt a háborúmániás idióta kormányt, meg az összes rohadék kollaboránst, az összes fideszest, aki ezt támogatja”, és „csak hazaáruló, keresztényietlen, pogány, tolvaj, gazemberek, akik támogatják ezt”) részletet.
  2. A kifogás szerint a fenti magatartás a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket sérti. Kiemelte, hogy a sérelmezett kijelentéseket közhatalmat gyakorló személy tette, a hivatkozott Facebook oldalon ugyanis a kérelmező polgármesteri minősége, címként pedig az önkormányzat székhelye is megjelenik. A kifogásolt kijelentések nem csupán a politikai ellenfelek kritikáit tartalmazzák, hanem a választópolgárok egy jelentős csoportját is minősítik sértő, megalázó és dehumanizáló módon. Az ilyen tartalmú kommunikáció nem tekinthető a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó arányos politikai kritikának. A kijelentések alkalmasak a választói akarat befolyásolására, az érintettek megfélemlítésére. Kifogása alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában rögzítettekre (a továbbiakban: AB határozat), valamint a Kúria Kvk.II.39.502/2022/2. és Kvk.II.39.503/2022/2. döntéseire és az Alaptörvény XXIII. cikkére.
  3. Kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, és szabjon ki a jogsértés súlyával arányban álló 500.000 forint összegű bírságot. Feltüntette a kifogásolt bejegyzés elérhetőségét, azt a video linket (https://www.facebook.com/markizaypeter/videos/953681234051505), amelynek a kifogásban megjelölt időpontjaiban a kifogásolt kijelentéseket tette a kérelmező polgármester és csatolta a Facebook oldalról készül képernyőképet, amely szerint az oldalt a kérelmező, mint polgármester és a Mindenki Magyarország Néppárt elnöke működteti és címként a ..., azaz a Polgármesteri Hivatal címe van feltüntetve.

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 301/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere a Facebook oldalán 2026. április 2. napján közzétett videóval megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti – jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvét. Ezzel egyidejűleg eltiltotta a kérelmezőt a további jogsértéstől, valamint a kifogásolt videó azonnali hatályú eltávolítására kötelezte, továbbá 1.614.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. A kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – a választás tisztaságának megóvása – alapelv tekintetében elutasította.
  2. Az AB határozatra hivatkozással kifejtette, hogy amennyiben a polgármester nem e minőségében jár el, akkor mint magánszemélyt megilleti az alapjogok védelme. Abban az esetben azonban, ha pártpolitikai szereplőnek is tekinthető, akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. A polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása csak több szempont együttes mérlegelése, az eset összes körülményének figyelembevétele alapján lehetséges. 
  3. A határozatban foglaltak alapján különleges jelentőséget kell tulajdonítani a kifogásolt tartalom megjelenési felületének, az ott megjelent egyéb tartalmak tematikájának, az oldal egyes tulajdonságainak (elnevezés, adatok, elérhetőség). Az NVB e vizsgálat alapján megállapította, hogy a panaszolt tartalom megjelenítése a polgármesteri tevékenységgel összefüggő Facebook oldalon történt, amit megerősít az ott feltüntetett postacím és az oldalon látható tartalmak tematikája. A bejegyzést a kérelmező nem magánszemélyként tette közzé.
  4. Kifejtette, hogy a Fidesz szavazóira, képviselőire, magára a pártra és annak politikájára vonatkozó utalás alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, annak megkísérlésére, így az a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenységnek minősül.
  5. Az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatára és a Kúria határozataira (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.II.37.394/2015/2.) utalással kiemelte, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Jóhiszeműen gyakorolja a jogát az, aki – az elvárható gondosság tanúsítása mellett – a látszattól eltérő valós tényekről nem tud. Megsérti viszont ezen alapelvet az, aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság hiányában nem tud róluk.
  6. Megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azzal, hogy a közéleti célú Facebook oldalát polgármesteri feladatairól való tájékoztatás helyett kampánytevékenységre használta fel. Rögzítette ugyanakkor, hogy a tárgyi, közhatalmi pozícióból megtett közlés önmagában a választás tisztaságának megóvása alapelvet [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont] nem sérti, az az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] alapelvvel összefüggésben értékelhető. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.II.39.415/2022/2., Kvk.VI.37.942/2016/2., és Kvk.V.37.941/2016/3. határozataiban foglalt megállapításokra.
  7. A Ve. 219. § (1) bekezdés alapján értékelte a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, valamint azt, hogy a kérelmezőt már korábban is marasztalta (205/2026. és 247/2026. számú NVB határozatok). Figyelemmel arra, hogy a 205/2026. számú határozatban a jelen ügyhöz hasonlóan, videó közösségi oldalon történő közzététele miatt állapította meg a kérelmező felelősségét, így a bírság kiszabását – az érintetti kör mellett – a jogsértő magatartás azonos jellege miatt is indokoltnak tartotta. Megállapította, hogy a jogsértéssel érintettek köre széles és a jogsértés súlya nagy, ezért a legkisebb kötelező munkabér ötszörösének megfelelő összegű bírságot szabott ki, figyelembe véve azt is, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

A felülvizsgálati kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását, másodlagosan a bírságösszeg jelentős csökkentését kérte. Arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az NVB megsértette a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjait.
  2. Előadta, hogy a kifogásolt videóban elhangzott közléseket nem polgármesteri minőségében tette, a megjelölt Facebook oldalon közzétett tartalmak „túlnyomó többsége” nem polgármesteri minőségéhez köthető; kampányidőszakban pedig egyáltalán nem jelent meg e tisztségéhez köthető kommunikáció. Amennyiben a kifogásolt kommunikáció így lenne minősíthető, akkor naponta 6-7 alkalommal is bírságolható lenne, amely nyilvánvalóan aránytalan és életszerűtlen.
  3. Kifejtette, hogy a „Gyorshír szolgálat” az az oldal, amelyen kizárólag önkormányzati jellegű tájékoztatás jelenik meg, ezt használja kifejezetten a polgármesteri feladataihoz, és ez az a felület, amely biztosítja a polgármesteri és pártpolitikai minőség világos és következetes elkülönítését. Csatolta ezen oldal elérhetőségének linkjét: https://www.facebook.com/gyorshirszolgalat.
  4. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha polgármesteri minőségben történik a kampánytevékenység. A Kúria gyakorlata (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.V.37.888/2019/6., Kvk.VI.39.058/2022/4.) alapján a kommunikáció csatornáját vizsgálni kell, márpedig a jelen esetben a videó a magán oldalán jelent meg, ahhoz közpénzt vagy hivatali erőforrást nem használt fel.
  5. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozatára és 13/2014. (IV. 18.) AB határozatára, és e körben arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás kiemelt alkotmányos védelem alatt áll, korlátozása csak szűken és indokoltan alkalmazható. A közhatalmi tisztségviselő megszólalása csak abban az esetben minősül hivatali minőségben tett nyilatkozatnak, ha az a hivatalos kommunikációs csatornához, illetve a tisztség gyakorlásához közvetlenül kapcsolódik.
  6. A bírság összegszerűsége körében az NVB 315/2026. számú határozatára hivatkozott, amelyben a bírság kiszabására hasonló bejegyzés miatt került sor, lényegesen alacsonyabb 322.800 forint összegben. Álláspontja szerint a támadott határozat nem indokolja „részletesen”, hogy az NVB miért ilyen jelentős összegű bírságot szabott ki. Idézte a Kúria Kvk.VII.39.428/2022/3. számú határozatának elvi részét, továbbá hivatkozott a Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.I.37.572/2019/2. számú határozatokra, melyek alapján a mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűsége körében – a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdése alapján – a Kúria azt vizsgálhatja, hogy az NVB a hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazás keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a határozatból megállapítható-e.

 A Kúria első határozata

  1. A Kúria a Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzésében az NVB 301/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmének hiányára vonatkozó – részét nem érintette, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyta.
  2. A határozat rögzítette, hogy a kifogásolt tartalom választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmasságát a kérelmező nem vitatta, e körben jogszabálysértésre nem hivatkozott. A Kúria az AB határozat [29] és [32] bekezdésében foglaltakat alapul véve azt vizsgálta, hogy a kifogásolt – a felülvizsgálati kérelemben állítottak szerint magánszemélyként tett – közlések a véleménynyilvánítás szabadsága körében értékelendők, vagy azok választói akarat befolyásolására alkalmas közlését a kérelmező a polgármesteri tisztségének felhasználásával, arra tekintettel juttatta el a széles nyilvánossághoz. 
  3. A Kúria azt állapította meg, hogy a vitatott tartalmat a kérelmező választási kampány során tette közzé olyan Facebook oldalon, amely őt kifejezetten polgármesterként nevesíti, és címként a ..., azaz a Polgármesteri Hivatal címe van feltüntetve. A kérelmező maga sem vitatta, hogy az ezen oldalon megjelenő tartalmak polgármesteri minőségével, az önkormányzat működésével kapcsolatos bejegyzéseket is tartalmaznak (l. felülvizsgálati kérelem „túlnyomó többsége” kitétele), továbbá az önkormányzat postacímét jelölik meg. A Kúria határozata szerint mindezek alátámasztják, hogy a kifogásolt oldal nem egy magánszemély közösségi oldala, figyelemmel az ott közzétett bejegyzések gyakoriságára és azok tartalmára. E körülményekből pedig az következik, hogy az oldalt nemcsak azok követik, akik a kérelmező személyes politikai véleményét kívánják megismerni, hanem azok is, akik a kérelmező által vezetett város közérdeklődésre számot tartó híreiről kívánnak – első kézből – értesülni (Kvk.IV.39.096/2026/6.). Az érintett Facebook oldal használatával az ott közölt tartalom tehát más személyi kört érint, mintha a kérelmező ezen oldalt csak a politikai véleménynyilvánításának felületeként használná, a választópolgárok (a politikai tartalom címzettjei) számára ez esetben a két minőség világosan nem határolható el. 
  4. A fentiek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, ha a polgármester a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során e tisztségét és magánszemélyi mivoltát világosan nem választja el, és közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmat tesz közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül.
  5. A Kúria a jogsértés megállapítása szempontjából nem tartotta relevánsnak a közpénz felhasználásának hiányára, illetve az önkormányzati közösségi oldal üzemeltetésére történt hivatkozást; a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjainak sérelmét – lévén ezen rendelkezések a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának kereteit határozzák meg – a Kúria nem tartotta megállapíthatónak.
  6. A bírság összegszerűsége tekintetében a Kúria utalt arra, hogy a jogszerűségi felülvizsgálat kereteit a Kp. 85. § (5) bekezdése és nem a bírságösszeg más, egyedi ügyekben elvégzett mérlegelés eredményeként kiszabott bírságösszeghez való viszonyítása határozza meg. Megállapította továbbá, hogy az NVB a bírság kiszabását mind a jogalap, mind annak mértéke tekintetében megindokolta; a határozat tartalmazza a bírságmérték megállapításához szükséges egyedi körülményeket, így a kérelmezővel szembeni korábbi, azonos jogsértésen alapuló eljárás eredményét, az érintettek körét, valamint a jogsértés szándékosságát. Ezzel szemben a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében nem adott elő a bírságösszeg körében olyan releváns szempontot, amely a bírságösszeg mérséklését lehetővé tette volna.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. A kérelmező alkotmányjogi panasza alapján eljárt Alkotmánybíróság a 2026. április 23. napján hozott IV/1222/2026. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
  2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a következetes gyakorlata, miszerint nem vonhatja el az ítélkező tanácsok hatáskörét az előttük fekvő tényállás elemeinek átfogó mérlegelése, csupán a mérlegelés alapjául szolgáló jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját, valamint a mérlegelés szempontjainak megtartását vizsgálhatja felül. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére és 28. cikkére tekintettel a bíróságok kötelezettsége, ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjogot kizárólag a szükséges és arányos mértékben korlátozzák {3/2015. (II. 2.) AB határozat [21]}. 
  3. Az Alkotmánybíróság döntésében két, korábbi gyakorlatában már rögzített elvből indult ki. Az egyik kiindulópont az Alaptörvény IX. cikk „(3)” bekezdésében elismert szabad véleménynyilvánításhoz való jog alkotmányos tartalma, illetve az a megközelítés, miszerint a „kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek” {3130/2018. (IV. 19.) AB határozat, Indokolás [31]}.
  4. A másik pedig az állami és önkormányzati szerveknek (és az ő képviselőjüknek, szervüknek) a kampányban betöltött szerepe, mely kapcsán az Alkotmánybíróság gyakorlata a közhatalmi szervek általi semleges hozzáállás követelményén alapszik. {3096/2014. (IV. 11.) AB határozat, Indokolás [36]}. 
  5. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy a 2018. óta eltelt időre a technológiai változásokra, valamint az internet alapú kommunikáció rohamos terjedésére tekintettel a Facebook felület egy olyan kommunikációs közeggé vált, amelynek nagyon sok a „klasszikus” médiától eltérő tulajdonsága van. Ezért ebben a térben méginkább felértékelődik a felelősség abban, hogy ki és milyen tartalmat oszt meg a nyilvánosság előtt. Ezért esik nagyobb súllyal latba a közlés tartalma, célja, kontextusa, mint a puskaformájú elhatárolás (vagyis a konkrét esetben az, hogy feltüntette-e polgármesteri minőségét vagy sem) {3401/2025. (XII. 10.) AB határozat Indokolás [55]-[56]}.
  6. Az Alkotmánybíróság összefoglalva megállapította, hogy amennyiben a kommunikációs csatorna sajátosságaira is figyelemmel a közlő nem polgármesteri minőségében jár el, a polgármestert is megilleti az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Ez mindaddig így van, amíg pártpolitikai és polgármesteri szereplése jól láthatóan elválik egymástól, és tartózkodik annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. Továbbá nem tartalmi, hanem a megszólalás kontextusára és szerephez kötöttségére, valamint csatornájára vonatkozó korlátról van szó.
  7. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fórumon, ahol az indítványozó a videót közzétette, szerepel, hogy pártpolitikai tisztsége mellett polgármesteri tisztséget is visel, valamint a polgármesteri hivatal címe is feltüntetésre került. Ez ugyanakkor elsődlegesen formai szempont: azt, hogy a választópolgárok szemében a polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, nem lehet pusztán annak alapján megítélni, hogy feltüntette-e – közismerten fennálló – közjogi tisztségét vagy sem. Nem elvárható a polgármestertől, hogy a tisztségét eltitkolja a választópolgárok elől.
  8. Tartalmi szempontként az NVB és a Kúria emellett arra is hivatkozott, hogy az oldalon az önkormányzat működésével kapcsolatos tartalmak is szerepelnek. Más körülményekkel együtt ez utalhat arra, hogy a kampánytevékenység betudható a helyi önkormányzat tevékenységének vagy megnyilvánulásának. Mindazonáltal további részletek ismerete és figyelembevétele, tehát alapos vizsgálat nélkül ez nem elegendő a polgármesteri minőségben, valamint a polgármesteri tisztséget viselő pártpolitikusként tett közlések elhatárolására. Az oldal vegyes tartalmának ténye fakadhat az érintett személy többes szerepvállalásából, és ezért önmagában nem alapozza meg azt a következtetést, hogy egy kampány megnyilvánulás az önkormányzat nevében, polgármesteri minőségében történt volna, tehát hogy valóban mint egy intézményi állásfoglalásként lenne értelmezhető a választópolgárok által {[31]-[32] bekezdések}.
  9. Az Alkotmánybíróság szerint „a konkrét ügyben kétségkívül határesetről van szó”, mindazonáltal sem a formai elemek, sem az oldal vegyes tartalma nem alapozza meg azt az alapvető jog korlátozására vezető következtetést, hogy a kérelmező polgármesterként, közhatalmi minőségében – közhatalmi funkcióját felhasználva – tette közzé a szóban forgó közlést. Mindezek alapján a Kúriának a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján alapuló döntése korlátozta a kérelmező Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése által garantált alapvető jogát, ezért nem áll összhangban a szóban forgó alapjog alkotmányos értelmezési keretének tartalmával és terjedelmével; „a bíróság ítéletével” a véleménynyilvánítás szabadságához való jognak nem a feltétlenül szükséges korlátozását tette lehetővé; a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes. 

A Kúria Kpk.IV.39.134/2026/3. számú végzése

  1. A Kúria – a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 123. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva – a 2026. április 26-án kelt Kpk.IV.39.134/2026/3. számú végzésével a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. 
  2. Az új eljárásra – az Alkotmánybíróság IV/1222/2026. számú határozatára (a továbbiakban: alkotmánybírósági határozat) tekintettel – azt az iránymutatást adta, hogy a döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy amennyiben a kommunikációs csatorna sajátosságai ismeretében a közlő nem polgármesteri minőségében jár el, az ő személyét is megilleti az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is; e körben szem előtt kell tartani az alkotmánybírósági határozat [35] bekezdésében foglaltakat.

A Kúria új eljárásban hozott határozata és jogi indokai

  1. A Kúria a megismételt eljárásban – az alkotmánybírósági határozatban foglaltakra figyelemmel – megállapította, hogy a Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alapos.
  2. A megismételt eljárásban a kérelmező érintettsége, illetve a felülvizsgálati kérelem kötelező alaki és tartalmi elemei ismételt vizsgálatának szükségessége nem merült fel.
  3. Ahogyan azt a Kúria az első határozatában is kifejtette: az „Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése szerint a polgármester a helyi képviselő-testület vezetője, akit a 35. cikk (1) bekezdése alapján a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással öt évre választanak. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető, akinek a feladatait a Mötv. 67. §-a részletesen meghatározza. Ezek alapján is jól látható, hogy a polgármester amennyiben hivatali tevékenységével összefüggésben jár el és gyakorolja hatáskörét és feladatait, akkor az önkormányzat nevében tevékenykedik. Ettől függetlenül azonban a polgármester egy választott tisztségviselő is, aki közvetlenül a néptől nyeri felhatalmazását, és mint ilyen feltétlenül politikai szereplőnek is tekinthető, függetlenül attól, hogy párt(ok) támogatásával, vagy függetlenként mérettette meg magát. A polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Abban az esetben azonban, ha a polgármester pártpolitikai szereplőnek is tekinthető (amely minden olyan helyzetben fennáll, ha a polgármester egy – vagy több – párt támogatásával nyerte el megbízatását), akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. (Természetesen ugyanez igaz arra az esetre is, ha pártpolitikai szempontból függetlennek tekinthető a polgármester, csak ebben az esetben a magánjellegű és a polgármesteri szereplésének kell elkülönülnie egymástól.) Ugyanis, ha ezen két élethelyzet összemosódik, vagy legalábbis nehezen határolható el, akkor felmerülhet a pártpolitikai vélemény­nyilvánítás önkormányzathoz kötődése, amely azonban a fentiek szerint korlátozás alá kell, hogy essen.” {3154/2018. (V. 11.) AB határozat Indokolás [29] bekezdés}.
  4. Az Alkotmánybíróság a Kúria első határozatában vizsgált és jogalkalmazóként mérlegelt körülményekből eltérő következtetésre jutott és az alkotmánybírósági határozatban azt állapította meg, hogy a „határesetnek” számító ügyben a kérelmező nem polgármesterként, azaz nem közhatalmi minőségében – közhatalmi funkcióját felhasználva – tette közzé a szóban forgó közlést.
  5. Mivel a kérelmező a fentiek szerint nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben járt el, ezért a Kúria által az első határozatában is felhívott joggyakorlat értelmében őt megilleti az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. 
  6. Összességében, mivel a tárgyi közlés nem minősül közhatalmi pozícióból megtett tartalomnak, ezért a kérelmező nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ezért vele szemben sem bírság, sem egyéb kötelezés alkalmazásának nem volt helye.
  7. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem érintette az NVB határozatának a kifogást elutasító részét, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv tekintetében a jogsértés megállapításának hiányát, ezért ez a bírósági felülvizsgálat tárgyát sem képezte.
  8. A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát – annak nem támadott részét nem érintve – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást teljes egészében elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Egy polgármester közlése csak abban az esetben minősül közhatalmi pozícióból tett megnyilvánulásnak, ha egyértelműen arra lehet következtetni, hogy nem csupán politikai vagy magánvéleményét fejtette ki, hanem polgármesteri minőségében járt el.

 Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme eredményes lett, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. § (1) bekezdése alapján.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 28. 

Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, 
Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, 
Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, 
Dr. Kovács András s.k. bíró, 
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró