A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.134/2024/3.
A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
A kérelmező: Mindenki Magyarországa Néppárt (..)
A kérelmező képviselője: Dr. Márki-Zay Péter elnök
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 396/2024. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A kérelmező 2024. június 11-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) kérve, hogy „jogorvoslati eljárásukban bizonyított súlyos jogsértésekre tekintettel törölje” a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt által az Európai Parlament tagjainak választásán állított listát, illetve e „listára leadott szavazatok által megállapított mandátuma hatálytalan voltát mondja ki.”
- Az NVB 396/2024. számú határozatában a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmét állító része tekintetében érdemi vizsgálat alapján, míg egyebekben érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a jogsértés megállapítását indítványozta.
- Bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolta a jogi képviselő részére adott azon meghatalmazását, amely szerint a jogi képviselőt a 0600/PK.60046/2023. szám alatti felülvizsgálati eljárásban történő jogi képviseletre meghatalmazza a Kúria előtt, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerint teljes jogkörben eljárva.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Ve. 228. § (2) bekezdése kimondja, hogy a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.
- A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 26. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a képviseletre a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
- Az így alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 68. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.
- A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolt meghatalmazás a meghatalmazásra vonatkozó tartalmi követelményeknek nem felel meg. A meghatalmazásból nem állapítható meg, hogy az az NVB 396/2024. számú határozatával szembeni eljárásban jogosítja fel felülvizsgálati kérelem előterjesztésére az eljáró ügyvédet, mivel abban kifejezetten a kérelmező szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről rendelkező határozat száma – tehát egy másik ügy ügyszáma - szerepel. Önmagában az, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben megjelöli a támadott NVB határozatnak a számát, nem mentesíti az alól, hogy a meghatalmazásban is rögzítse, hogy annak hatálya az NVB határozatának felülvizsgálatára vonatkozó ügyre is kiterjed. Ugyanígy a felülvizsgálat tárgyát képező ügyhöz nem köthető valamely másik ügyre vonatkozó szám felülvizsgálati kérelemben való feltüntetése – amely más ügyre vonatkozó szám a meghatalmazásban is szerepel – nem terjeszti ki a meghatalmazás hatályát a felülvizsgálati kérelem tárgyát képező NVB határozatra, hiszen ez a szám ehhez az ügyhöz nem köthető, valamely más ügyre vonatkozik.
- A benyújtott meghatalmazás mindezek értelmében nem fogadható el, mivel az nem felel meg a Pp. 68. § (1) bekezdése szerinti tartalmi feltételeknek, nem tűnik ki egyértelműen, hogy a meghatalmazást a meghatalmazó mely ügyre, a bíróság kérelmező nyilvántartásba vételéről szóló határozatát érintő valamely eljárásra, vagy a felülvizsgálat tárgyát képező ügyre adta.
- A Kúria joggyakorlata kiforrott és egységes abban a kérdésben, hogy a választási eljárás sommás jellege, annak három napos határideje kizárja a bizonyítási eljárás lefolytatásának és hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét (Kvk.III.39.042/2024/6., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.IV.37.316/2014/2.). Miután hiánypótlási felhívás kiadására az eljárásban nincs lehetőség, a Kúriának úgy kellett tekintenie, hogy a felülvizsgálati kérelmet a kérelmező jogi képviselő nélkül eljárva nyújtotta be.
- A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A Kúria rámutat arra is, hogy a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során nincs mérlegelési jogköre (Kvk.II.37.709/2016/2., Kvk.III.39.042/2024/6., Kvk.I.37.608/2020/3.).
- A Kúria a fentiekre figyelemmel a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 224. § (5) bekezdése és a 231. § (2) bekezdése alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Szabályszerű, az ügyre vonatkozó ügyvédi meghatalmazás hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
Záró rész
- A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XC. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.
- A végzéssel szembeni jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 19.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró