Kvk.III.39.123/2026/2. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.123/2026/2.

A tanács tagjai: 

Dr. Kovács András a tanács elnöke 
Dr. Bérces Nóra előadó bíró 
Dr. Farkas Katalin bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró 
Dr. Varga Eszter bíró

A kérelmező:     …  
                         (...) 

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 401/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező mint kifogástevő 2026. április 14-én elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fejér Vármegye 03. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), mert 2026. április 12-én a szavazata leadása során azt a tájékoztatást kapta a szavazatszámláló bizottságtól, hogy az általa átvett boríték volt az utolsó darab, ezért a férje részére már nem áll módjukban borítékot biztosítani a szavazólap urnába helyezéséhez. Álláspontja szerint ez a tájékoztatás, valamint az írásos panaszára adott válasz – amely szerint vélhetően kommunikációs félreértés történt, mivel elegendő darabszámú boríték állt rendelkezésre a szavazókörben – közötti ellentmondás „megalapozza annak gyanúját, hogy a tényleges körülmények nem kerültek valósághűen rögzítésre”, továbbá súlyosító körülményként értékelte, hogy más választópolgárok visszajelzései szerint több szavazókörben is felmerült a borítékok hiánya, amely rendszerszintű probléma lehetőségét is felveti. A fenti ellentmondás „sérti a választás tisztaságába vetett bizalmat, valamint alkalmas annak megkérdőjelezésére”. 
  2. Az OEVB a 24/2026. (IV.16.) számú határozatával megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdés c) és d) pontjaiban rögzített kötelező tartalmi elemeket – azaz a kifogástevő lakcímét, valamint személyi azonosítóját –, ezért azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálati nélkül elutasította.
  3. A kifogástevő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett fellebbezésében a hiányzó adatokat pótolva kérte a kifogás érdemi elbírálását. Álláspontja szerint a tényállásban foglaltak sérthetik a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelveket, különösen a választás tisztaságának megóvását, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, valamint az esélyegyenlőség elvét a választópolgárok között. 

Az NVB határozata 

  1. Az NVB a 2026. április 17-én meghozott 401/2026. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A fellebbezés formai és tartalmi vizsgálatának eredményeképp megállapította, hogy nem teljesült a Ve. 221. § (1) bekezdésében, valamint a 224. § (3) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt követelmény, ezért a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontját kellett alkalmazni. Az NVB a határozat jogorvoslati záradékában tájékoztatást adott arról, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, a jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező 2026. április 18-án 14 óra 17 perckor – személyesen eljárva, jogi képviselet igénybe vétele nélkül – bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő az NVB határozata ellen, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az eljáró választási bizottság kötelezését kérte az ügy érdemi vizsgálatára. A kérelem tartalmazta a kérelmező lakcímét, ezen felül „személyi azonosítóként” a személyazonosító igazolványának számát (hat számjegyből és két betűből álló karaktersort) is. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan, az alábbiak szerint.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására irányadó szabályokat a Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák. A Ve. 224. § (5) bekezdésének első mondata rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
  3. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja értelmében a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem a kérelem benyújtójának személyi azonosítója megjelölését.
  4. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A 231. § (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
  5. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét jogi képviselő nélkül, személyesen eljárva terjesztette elő, akként, hogy az nem tartalmazta a személyi azonosítóját, ahelyett a kérelmező a személyazonosító igazolványának okmányazonosító számát tüntette fel. 
  6. A következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre (Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.III.39.042/2024/6.). A Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét szintén kizárják (Kvk.IV.39.095/2024/6., Kvk.V.39.099/2024/4., Kvk.III.39.108/2026/2.).
  7. Mindezek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és a 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Választási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban a Kúria a kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasítja, ha azt jogi képviselet és a kötelező tartalmi elemek feltüntetése nélkül terjesztik elő.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 22. 

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, 
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Farkas Katalin bíró helyett, 
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, 
Dr. Varga Eszter s.k. bíró