A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.123/2024/9.
A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró
A kérelmező: …
(...)
A kérelmező képviselője: …
(…)
Az I. rendű érintett: …
(...)
Az I. rendű érintett képviselője: …
(...)
A II. rendű érintett: …
(..)
A III. rendű érintett: …
(...)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 208/2024. (VI. 10.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Budapest Főváros III. Kerületi Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 263/2024. (VI. 6.) BP03 HVB számú határozatában a II. rendű érintett magánszemély 2024. június 3-án benyújtott kifogásának részben helyt adva megállapította, hogy az I. rendű érintett – a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje – és a III. rendű érintett – a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje – hivatalos Facebook oldalán valótlan tartalmú bejegyzést tett közzé, és az elkövetett jogszabálysértés miatt eltiltotta őket a további jogsértéstől. Az I. rendű érintettet bírság megfizetésére kötelezte, míg a bírság kiszabását a III. rendű érintettel szemben elutasította.
- A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 208/2024. (VI. 10.) FVB számú határozatával az elsőfokú határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és megállapította, hogy a kifogásolt cselekmény nem valósítja meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek sérelmét, ezért a kifogást elutasította.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának megváltoztatását és a HVB határozatának hatályában fenntartását kérte, mert a HVB helyesen állapította meg, hogy sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek.
- Az I. rendű érintett nyilatkozatában a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. Ennek hiányában az FVB határozatának helybenhagyását indítványozta, annak helyes indokaira tekintettel.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- E rendelkezések értelmében a kérelmező – amennyiben nem rendelkezik jogi szakvizsgával – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét jogi képviselő útján köteles előterjeszteni, azonban a jogi képviselő beadványának a szokásos perrendtartási előírásoknál szigorúbb alaki követelmények kell megfelelnie. Míg a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 28. § (3) bekezdése szerint irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 114. § (3) bekezdése alapján ügyvédi képviselet esetén az ügyvédnek a beadvány első példányát a Pp. 325. § (1) bekezdésének a) – i) pontjaiban meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészítenie, addig a Ve. 223. § (1) bekezdésének csak az a beadvány felel meg, amelyen a jogi képviselő minősített elektronikus aláírása szerepel.
- A minősített elektronikus aláírás fogalmát az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.). az 1. § 38. pontjában az Európai Parlament és Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelete (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 12. pontja szerinti aláírásként határozza meg. E szerint minősített elektronikus aláírás: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul. Ennek a követelménynek nem felel meg az olyan elektronikus okirat, amelyet az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, mivel az E-ügyintézési tv. 1. § 5. pontja értelmében „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” (a továbbiakban: AVDH): olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja.
- Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-ügyintézési Vhr.) 112. § (1) bekezdése értelmében az AVDH központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében a szolgáltató a személyéhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba vagy az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja, és azt – a hitelesítendő nyilatkozattal együtt – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel, valamint minősített időbélyegzővel hitelesíti, az AVDH tehát nem minősített aláírást létrehozó eszköz útján jön létre.
- A Pp. is eltérően kezeli a kétféle hitelesítési módot. A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat akkor, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el, míg a g) pont értelmében akkor, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.
- A Kúria korábban több határozatában is rögzítette – és ez következik a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontjából is – hogy az AVDH szolgáltatással előterjesztett dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő (Kpkf.III.40288/2021., Kpkf.V.35415/2021/3., Kpkf.V.39700/2021/2.). A Ve. 223. § (1) bekezdése azonban nem elégszik meg az ilyen formában előterjesztett elektronikus dokumentummal, hanem – az egyébként a Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott – minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumot követeli meg.
- Jelen eljárásban a kérelmező az FVB határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelmét jogi képviselővel eljárva nyújtotta be, aki azonban sem a kérelmet, sem a meghatalmazást nem látta el a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírással. E beadványokon egyáltalán nem található semmilyen hitelesített elektronikus aláírás. A jogi képviselő hitelesített üzenetküldő alkalmazást (e-Papírt) vett igénybe a bírósági felülvizsgálati kérelem és a meghatalmazás beküldéséhez, amely nyomtatványon „AVDH bélyegző” található. Ez a hitelesítési forma a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pont szerinti teljes bizonyító erővel rendelkezik, amely nem felel meg a Ve. 223. § (1) bekezdésében előírt minősített elektronikus aláírásnak.
- A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy ha az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírást, így hitelesített elektronikus aláírás hiányában a jogi képviselet nem igazolt, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2. Kvk.VII.39.117/2024/3.).
- Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- I. A minősített elektronikus aláírás követelményének nem felel meg az olyan elektronikus okirat, amelyiket az aláíró AVDH-val hitelesített.
- II. Amennyiben az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, úgy azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 17.
Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró