Kvk.III.39.122/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.122/2024/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró

A kérelmező: Csepeli Városkép Kft. (Cím1)

A kérelmező képviselője: dr. Kökény Zoltán ügyvéd (Cím2)

Az érintett: Dudás Zoltán (Cím3)

Az érintett képviselője: Kosik Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző ügyvéd: dr. Kosik Barbara)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 377/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 377/2024. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás           

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kifogást tevő (a bírósági eljárásban érintett), aki a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek Budapest XXI. kerületi polgármesterjelöltje 2024. május 31-én a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvének megsértése miatt kifogást nyújtott be. Ebben előadta, hogy a Budapest, XXI. Kerületi Önkormányzat lapja, a Csepeli Hírmondó (a továbbiakban: Kiadvány), amelynek felelős kiadója a Csepeli Városkép Kft. kérelmező XV. évfolyam 14. számának 8-10. oldalain az „Európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024” cím alatt a jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelöltek kampányanyagait, összefoglaló programjait jelentette meg. A polgármesterjelöltek fényképe mellett elhelyezésre került egy QR-kód is, amellyel az adott jelölt programja megismerhető. Győrfi Krisztina és Borbély Lénárd jelöltek fényképén feltüntetésre került a jelölő szervezetük logója, továbbá ezen jelöltek anyagai konkrétan nevesítik a jelölt jelölő szervezetének nevét is. A többi polgármesterjelölt anyaga sem a jelölő szervezetük nevét, sem annak logóját nem tartalmazza. Továbbá a Kiadvány XV. évfolyam 15. számának 12. oldalán a helyi önkormányzati választásokkal összefüggésben már csak az egyes polgármesterek fényképei és QR-kódja szerepel. Győrfi Krisztina és Borbély Lénárd jelöltek fényképén feltüntetésre került a jelölő szervezetük logója, míg a többi jelölt fényképén a logó nem szerepel.
  2. A kifogást tevő kifejtette, hogy súlyosan sérti a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, ha a helyi önkormányzati lap csak az egyesületi formában működő jelölő szervezetek logóját, nevét tünteti fel a kiadványában, a politikai párt formájában működő jelölő szervezetekét nem. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kvk.III.38.223/2019/4. számú és Kvk.I.37.416/2018/3. számú kúriai döntésekre.
  3. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 189/2024. (VI. 6.) FVB határozatában a kifogást elutasította. Az indokolás szerint a kifogásolt lapszámokban található fényképek egyforma méretben, ugyanolyan formában, tehát hasonló tartalommal kerültek megjelenítésre, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában írt alapelvi sérelem nem állapítható meg.
  4. Az érintett fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. június 9-én hozott 377/2024. számú határozatában az FVB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a Kiadvány XV. évfolyam 14. és 15. számaival a kiadó kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte arra, hogy a határozata rendelkező részét a következő lapszámban teljes terjedelemben, a jogsértő közléshez hasonlóan tegye közzé.
  5. Az indokolásban megállapította, hogy a Kiadvány közpénzből fenntartott sajtótermék, így a kiegyensúlyozottság követelménye számonkérhető. Az NVB döntése elvi alapjaként a tartalmi vizsgálat körében figyelembe vette a Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.I.37.435/2018/3., Kvk.III.38.223/2019/4. és Kvk.V.39.112/2024/3. számú kúriai végzésekben foglaltakat.
  6. Hangsúlyozta, a kifogás vizsgálata során a választási bizottság a megjelölt időszaki kiadvány lapszámait mint egészet tekinti át, mindez nem értékelhető akként, hogy a választási bizottság hivatalból végezne bizonyítási cselekményt.
  7. Az NVB osztotta az érintett fellebbezésében kifejtett érvelését. A Ve. ugyanis nem tesz különbséget a jelöltek között a tekintetben, hogy a jelöltet egyesület vagy párt állította. Az NVB áttekintette a jelöltekről készült fényképfelvételeket a valasztas.hu honlapon. Megállapította, hogy Győrfi Krisztina polgármesterjelölt a jelölő szervezet emblémáját is tartalmazó fényképfelvétel nyilvánosságra hozatalához járult hozzá, míg a Kiadványban szereplő többi jelölt esetén a róluk készült fényképfelvétel sem a jelölő szervezet nevét, sem annak emblémáját nem tartalmazza.
  8. Mindezek alapján az NVB arra a következtetésre jutott, hogy Borbély Lénárd esetében a kérelmező tudatosan, szerkesztői munkával tüntette fel a jelölt fényképén az őt állító jelölő szervezet nevét és emblémáját, miközben ugyanezt a lehetőséget más jelölteknek nem biztosította. Az NVB a kiadó tudatosságát abban látta kimutathatónak, hogy észszerű indok nélkül részesített előnyben jelöltet az őt állító jelölő szervezet emblémájának feltüntetésével úgy, hogy más jelölteknek ezt a lehetőséget nem adta meg. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsérelem tehát egyértelműen kimutatható abban, hogy bizonyos jelöltek esetén a jelölő szervezet emblémája feltüntetésre került, míg mások esetén nem, holott köztudomású tény, hogy a választópolgárokat a szavazatok leadása során nem csak a jelölt személye, hanem az őt állító jelölő szervezet (ún. pártszimpátia) is befolyásolja.
  9. A kifogás nem a fényképek méretére és formájára irányult, ezért az FVB téves következtetésre jutott. A kifogás alapját nem a Kiadványban a jelöltek arcmásáról készült fotó által elfoglalt felület képezte, hanem a fényképek által elfoglalt azonos felületen feltüntetésre került tartalom (embléma és a jelölő szervezet neve).

A felülvizsgálati kérelem és az észrevétel

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte, elsődlegesen a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításával, másodlagosan a kifogás érdemi vizsgálat alapján való elutasításával. Álláspontja szerint az NVB jogsértően állapította meg, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet. Továbbá az NVB eljárásával, illetve határozatával megsértette a Ve. 43. §-át, 46. §-át, 151. § (1) bekezdését, 152. § (4) bekezdését, 112. §-át, 215. §-át, 220. §-át és 231. § (4) bekezdését. Ezt meghaladóan az NVB tévesen mérlegelte a jogsértés megállapításának feltételeit.
  2. A támadott határozat a Ve. 215. § c) pontjába ütközőként jogszabálysértő, mert nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a jogszabálysértés bizonyítékait, így a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Az érintett kifogásához csak a kifogásolt lapszámokat csatolta, további bizonyítékot nem nyújtott be. Az érintettnek a kifogása gerincét képező általa hivatkozott tények alátámasztásaként – mely jelölő szervezeteknek mi a működési formája – csatolnia kellett volna a bizonyítékait, erre azonban nem került sor.
  3. Tekintettel arra a tényre, hogy Kál Károly polgármesterjelöltet a szintén egyesületi formában működő Magyar Szolidaritás Mozgalom jelölte, egyértelműen megállapítható, hogy az érintett által a jogsértés alapjaként állított tényállás – vagyis, hogy a politikai pártok jelöltjei egyértelműen hátrányba kerültek az egyesületi formában működő jelölő szervezetek jelöltjeivel szemben – nem felel meg a valóságnak. Az NVB a Ve. 43. §-ába ütközően állapította meg a tényállást és erre alapozva hozott jogsértő döntést. Ezzel sérült a Ve. 212. §-a és 152. § (4) bekezdése is.
  4. Az NVB jogsértés alapját képező konstruált tényállása pusztán feltételezésen és spekuláción alapul, az általa megállapított tényekre vonatkozóan a rendelkezésre álló bizonyítékokból, de még a jogsértő hivatalbóli bizonyítás adataival sem lett volna levonható az a következtetés, hogy a kérelmező a valasztas.hu oldalról nyert képeket tette volna közzé, illetőleg az egyik jelölt fényképét tudatosan, szerkesztői munkával módosította volna. Ezt igazolja, hogy nem valamennyi jelölt képe szerepel az említett weboldalon, így a Nép Pártján színeiben indult Kerékgyártó Mártáé nem, illetőleg Borbély Lénárdról nem az ott közzétett fénykép került megjelenítésre az újságban.
  5. A határozatban megállapítottakkal szemben a Kiadvány szerkesztősége a lapszámok megjelenését megelőzően a jelölteket a lapban való megjelenésre vonatkozóan felkérte arra, hogy – egyebek mellett – küldjenek jó minőségű, nagy felbontású portréfotót. A hat jelöltből ketten logóval ellátott, míg hárman logó nélküli portréfotót küldtek, az érintett nem küldött portréfotót. A csatolt iratokból megállapíthatóan a Kiadvány a kért fényképeket tette közzé manipuláció, kiegészítés nélkül. Egyedül az érintett nem csatolt portréfotót, csupán egy fényképet, amelyen a miniszterelnökkel együtt látható. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kiadvány a valasztas.hu oldalon megjelenő portréfényképet használta fel az érintett lapszámokban.
  6. A fentiekre figyelemmel ténybelileg megalapozatlan az NVB határozatának az a kitétele, hogy Borbély Lénárd esetében a kiadó tudatosan, szerkesztői munkával tüntette fel a fényképén az őt állító jelölő szervezet nevét és emblémáját, miközben ugyanezt az lehetőséget más jelölteknek nem biztosította.
  7. Az NVB figyelmen kívül hagyta a kifogásban foglaltakat, azon túlterjeszkedett, maga állapította meg a bizonyítékok által alá nem támasztott tényállást. Konkrét, bizonyítás nélküli, vélelmezett magatartás alapján minősítette jogsértőnek a kérelmező tevékenységét. A határozatban írtakkal szemben a Kiadvány két érintett lapszáma nem sérti a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének alapelvét.
  8. A kérelmező szerint a tévesen megállapított tényállás sem lenne alkalmas arra, hogy a döntésben megfogalmazott sérelem a választói akarat normasértő befolyásolását megvalósítsa, ugyanis a közölt portréfotók mellett a 14. lapszámban hosszabb terjedelemben kifejtett politikai üzenet és egy olyan QR-kód is elhelyezésre került, amelyből a választó a jelöltekről tájékozódhatott. A 15. lapszámban pedig megismételve az előző lapszám ezen részét, a jelöltek fényképe mellett a QR-kód is feltüntetésre került. A híradások komplex tartalmukban, tehát nem kizárólag a portréfotók, és különösen nem az azokon megjelenő logók által voltak hordozói a politikai üzenetnek. A logók méretükből adódóan hangsúlytalanok, a választói akarat befolyásolására önmagukban nyilvánvalóan alkalmatlanok.
  9. A jelölő szervezettel történő azonosítást nem kizárólag és nem hangsúlyosan a logó jelenítette meg a választó számára.
  10. Az érintett észrevételében kérte az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti helybenhagyását. Álláspontja szerint a kérelmezőnek az NVB határozatának megváltoztatására irányuló elsődleges és másodlagos kérelme is megalapozatlan.
  11. Elsődlegesen kifejtette, az NVB számára hivatalosan ismert az egyes jelölő szervezetek működési formája, illetve az egyben köztudomású tény is.
  12. Már az is elegendő a jogsértés megállapításához, hogy az egyes jelöltek fényképén feltüntetésre került a jelölő szervezetük logója, más jelöltek fényképén pedig nem. A kérelmező álláspontjával szemben nem minősül hivatalból lefolytatott bizonyításnak, ha az NVB a számára a hivatalosan ismert adatokat „döntésének megalapozásaként”, a döntése meghozatala előtt újra áttekinti, megvizsgálja.
  13. A kérelmező megalapozatlanul hivatkozik a nyilvántartásba vett jelöltekkel folytatott e-mail váltásokra. A helyi közhatalmat megjelenítő helyi önkormányzati sajtótermékekkel szemben is töretlenül érvényesül a több kúriai határozatban elvi éllel rögzített semlegesség követelménye, amely a szerkesztői szabadság korlátját képezi, és érvényre juttatása kötelező. Másrészt a Kiadványban megjelenített fényképek a www.valasztas.hu oldalon fellelhető fényképekkel megegyeznek.
  14. Megalapozatlan az a kérelmezői érvelés, hogy a logók méretükből adódóan hangsúlytalanok. Ezzel szemben a logók elhelyezése attól válik hangsúlyossá, hogy csak két jelölt fényképén szerepelnek, a többi jelölt esetében egyáltalán nem került feltüntetésre a jelölő szervezetük emblémája.
  15. A kérelmező nem igazolta, hogy Borbély Lénárd jelölt adathordozón bocsátotta a kiadó rendelkezésére az összefoglaló programját és a felhasználni kívánt fényképet. Az sem bizonyított, hogy Borbély Lénárd jelölt milyen anyagot, összefoglaló programot és fényképet adott át a szerkesztőség részére.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő. Tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte.
  3. A Ve. 152. § (4) bekezdése értelmében a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.
  4. A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A 209. § (2) bekezdése alapján folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A 209. § (3) bekezdése kimondja, nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
  5. A Kúria hangsúlyozza, egységes a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben a kifogás tárgyát kizárólag nyomtatott sajtótermék tartalma szolgáltatja, akkor a Ve. 209. § (1) bekezdése és (3) bekezdése az irányadó (Kvk.I.37.650/2019/2.).
  6. Egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont ellenkező bizonyítás hiányában a kiadványon feltüntetett megjelenés napja (Kvk.III.37.484/2014/3., Kvk.VI.37.415/2018/2.).
  7. Az érintett által a kifogásban sérelmezett Kiadvány 14. száma 2024. május 22-én, míg 15. száma 2024. május 29-én jelent meg. Az érintett kifogását 2024. május 31-én, vagyis a Ve. 209. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül nyújtotta be.
  8. A Kúria a támadott határozat jogszerűségét a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének keretein belül vizsgálta.
  9. A Ve. 212. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és a jogszabálysértés bizonyítékait. A Ve. 215. § c) pontja rögzíti, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
  10. A kérelmező érvelése szerint a kifogás nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait, így a támadott határozat jogszabálysértő, mert a Ve. 215. § c) pontjára alapítottan a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.
  11. Az érintett kifogásához a hivatkozott lapszámokat mint bizonyítékokat csatolta és ehhez kapcsolódóan jogszabálysértést is megjelölt. A Kúria megítélése szerint az érdemi elbírálás körébe tartozik, hogy egyfelől a hivatkozott jogszabálysértés fennáll-e, másfelől az érintett által csatolt bizonyíték alkalmas-e a jogszabálysértés bizonyítására. Az, hogy a jelölteket állító jelölő szervezeteknek mi a működési formája az a választási bizottság által hivatalosan ismert, egyben köztudomású tény, amelyet nem kell bizonyítani [Ve. 43. § (4) bekezdés]. Ezért nem foghat helyt az a kérelmezői álláspont, hogy a kifogást a Ve. 215. § c) pontjára alapítottan – a 212. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel – érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a választási bizottságnak.
  12. A Ve. 43. §-a a választási bizottságra vonatkozóan tartalmazza a tényállás megállapításának szabályait. A 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A 43. § (2) bekezdése kimondja, a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. 46. §-a rögzíti a választási bizottság határozatának tartalmi elemeit.
  13. Határozata [28] bekezdésében az NVB osztotta az érintett fellebbezésében kifejtett azon érvelést, hogy a Ve. nem tesz különbséget a jelölő szervezet által állított jelöltek között a tekintetben, hogy a jelöltet egyesület vagy párt állította. Ezt követően az NVB áttekintette a jelötekről készült fényképfelvételeket a www.valasztas.hu honlapon és ezek elemzése után jutott arra a következtetésre, hogy Borbély Lénárd esetében a kérelmező tudatosan, szerkesztői munkával tüntette fel a jelölt fényképén az őt állító jelölő szervezet nevét és emblémáját, miközben ugyanezt a lehetőséget más jelölteknek nem biztosította (határozat [30] bekezdése).
  14. Az NVB határozatában nem állapította meg, hogy a Kiadvány sérelmezett lapszámaiban megjelent fényképeken a jelölő szervezet logója és megnevezése az egyesületek által jelölt személyek fényképén szerepel, a pártok által jelöltekén pedig nem.
  15. A Kúria a www.valasztas.hu honlap adataiból megállapította, hogy a Budapest, XXI. kerületi polgármester választáson hat jelölt indult, akik közül három jelöltet párt jelölő szervezet jelölt, további három jelöltet pedig egyesület jelölő szervezet. A Kiadványokban megjelent vitatott fényképeken két egyesület által jelölt polgármesterjelölt esetében szerepel a jelölő szervezet logója. Ugyanakkor a három párt által jelölt polgármesterjelölt fényképén, továbbá a Magyar Szolidaritás Mozgalom (rövidített nevén Szolidaritás) polgármesterjelöltjének fényképén nem. A Magyar Szolidaritás Mozgalom szervezeti típusa egyesület, amelyet igazol a kérelmező által kérelmének 2. számú mellékleteként csatolt irat is.
  16. A Kúria rámutat, az NVB ebben a körben nem sértette meg a Ve. 43. § (1) bekezdésében rögzített tényállás-tisztázási kötelezettségét.
  17. Határozata [29]-[30] bekezdéséből következően az NVB azt feltételezte, hogy a kérelmező a polgármesterjelöltekről közzétett fényképeket a www.valasztas.hu honlapról vette át és Borbély Lénárd esetében megváltoztatta oly módon, hogy a fényképen szerepeltette az őt állító jelölő szervezet nevét és emblémáját.
  18. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme 4-8. mellékleteiben igazolta, hogy dr. Dukán András Ferenc, Dudás Zoltán, Győrfi Krisztina, Kerékgyártó Nóra és Kál Károly polgármesterjelölteket megkereste arra, hogy egyebek mellett jó minőségű, nagy felbontású portréfotót küldjenek meg közzététel céljából. Az öt jelöltből Győrfi Krisztina a jelölő szervezete logójával ellátott portréfotót, míg dr. Dukán András Ferenc, Kerékgyártó Nóra és Kál Károly logó nélküli portréfotót küldött meg. Dudás Zoltán egy olyan fényképet mellékelt, amelyen ő és a miniszterelnök egész alakos képe látható. A kérelmező állította, hogy Borbély Lénárdot is megkereste portréfotó megküldése érdekében, aki ezt egy adathordozón adta át a kiadónak. Ezt az állítását azonban a kérelmező iratokkal nem bizonyította.
  19. A kérelmező dr. Dukán András Ferenc, Győrfi Krisztina, Kerékgyártó Nóra és Kál Károly vonatkozásában az általuk megküldött portréfotót szerepeltette a vitatott lapszámokban. Dudás Zoltán tekintetében a www.valasztas.hu oldalról letöltött portréfotó jelent meg.
  20. A fentiekből következően a kérelmező bizonyította, hogy öt polgármesterjelöltet felhívott portréfotó megküldésére, a négy jelölt által megküldött portréfotó szerepelt a vitatott Kiadványokban, míg egy jelölt esetében – megküldött portréfotó hiányában – a www.valasztas.hu oldalról letöltött portréfotó került be a Kiadványba.
  21. Az NVB a fotók származási helye vonatkozásában téves tényállást állapított meg, amikor abból indult ki, hogy azokat a kérelmező a www.valasztas.hu honlapról töltötte le. Ezt igazolja az is, hogy egyfelől Kerékgyártó Nóra polgármesterjelölt fényképe nem található meg a www.valasztas.hu honlapon, másfelől Borbély Lénárd polgármesterjelölt Kiadványban megjelölt fényképe nem azonos a www.valasztas.hu honlapon szereplővel. Ugyanakkor a tényállás részben téves megállapítása a később kifejtettekre tekintettel nem vezetett az NVB határozatának megváltoztatásához.
  22. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvét.
  23. Az Alkotmánybíróság a 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatában kifejtette, hogy a sajtószabadság a demokratikus és alkotmányos politikai rendszerek egyik legfontosabb intézménye, garanciája és eszköze. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Bizonyos körben kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként működnek. A tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. A közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják.
  24. Az Alkotmánybíróság IV/579/2018. AB határozata [33] bekezdésében hangsúlyozta, hogy alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható, ha a választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számonkéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését. A Kúria Kfv.I.37.435/2018/3. számú végzéséből következően az Alkotmánybíróság ezt a megállapítást a közmédiára vonatkozóan tette, de alkalmazandó a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtó tekintetében is.
  25. Az Alkotmánybíróság a IV/2242/2024. AB határozatában kiemelte, hogy a választások tisztaságának megőrzése és a választási eljárásnak a demokratikus legitimáció biztosításában megnyilvánuló funkciója olyan alkotmányos értékekkel bírnak, amely korlátot állíthat az önkormányzati forrásból eredő, konkrét jelölő szervezet felé irányuló segítség elé, különösen, ha annak egyértelműen felismerhető hatása a konkrét jelölő szervezet kampányeszközei hangsúlyos elemeinek a közvetítése a választók felé, az elemeknek a nyilvánosság felé megtöbbszörözése, sulykolása révén. ([45] bekezdés).
  26. A Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében rámutatott, hogy a választási kampány a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt észszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
  27. A Kvk.III.37.236/2018/4. számú kúriai végzés kimondta, hogy választási kampányidőszakban egy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság által kiadott sajtótermék tartalmának összeállítása során különös figyelmet kell fordítani a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének biztosítására.
  28. A Kiadvány sajtóterméknek minősül, amelyet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata alapított, és a kérelmező gazdasági társaság ad ki, amelynek tulajdonosa Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata.
  29. Az előző pontban írtakra figyelemmel a Kiadvány egy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság által kiadott sajtótermék, amelyre a választási időszakban vonatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek alapelve, továbbá irányadók rá a fent hivatkozott alkotmánybírósági határozatok és kúriai döntések.
  30. A Kiadvány kiadóját megilleti a szerkesztési szabadság, azonban be kell tartania az esélyegyenlőség elvét, ami elsődlegesen azt jelenti, hogy a választási kampány során minden jelöltnek azonos megjelenést szükséges biztosítania, nem helyezhet észszerű indok nélkül egy jelöltet a többi jelölthöz képest privilegizált helyzetbe.
  31. A kérelmező által sem vitatottan a Kiadvány jelen eljárás tárgyát képező 14. és 15. lapszámában valamennyi polgármesterjelölt fényképe megjelent, azonban kettő jelölt fényképén megtalálható az őt jelölő szervezet logója és neve, ezzel szemben a többi négy jelölt fényképe az őket jelölő szervezet logója és megnevezése nélkül került közzétételre. Ez a tény önmagában megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlősége alapelvének megsértését, mert ahogyan azt az NVB határozatának [31] bekezdés második mondata helyesen tartalmazza, a választópolgárokat a szavazatok leadása során nem csak a jelölt személye, hanem az őt állító jelölő szervezet is befolyásolja a pártszimpátia okán. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a két jelölt fényképén mekkora a logó nagysága, illetve hogy a QR-kódon keresztül a választó a jelöltekről tájékozódhatott.
  32. Köztudomású tény, hogy a helyi önkormányzati választásokon is jelentőséggel bír a jelölt személyén kívül az őt jelölő szervezet, amely befolyásolja a választó döntését a szavazás során. A kérelmező az esélyegyenlőség alapelvét akkor tartotta volna be, ha vagy valamennyi jelöltről közzétett fényképen szerepel a jelölő szervezet logója és/vagy megnevezése, vagy ezek egyik fényképen sem jelennek meg.
  33. A Kúria kiemeli, az esélyegyenlőség elvének jelen tényállásra alkalmazása során nem bír jelentőséggel az, hogy a kérelmező négy jelölt tekintetében bizonyítottan azokat a képeket jelentette meg a Kiadványban, amelyeket ők küldtek be a kérelmező felhívására. Ugyanis a kérelmező feladata a választási időszakban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása, amelynek ebben a körben – a korábban írtaknak megfelelően – akkor tett volna eleget, ha valamennyi jelöltről azonos módon jelenteti meg a fényképét (vagy logó és megnevezés nélkül, vagy logóval és/vagy megnevezéssel).
  34. Szintén nincs relevanciája annak, hogy a kérelmező a többi jelölthöz hasonlóan felhívta-e Borbély Lénárd polgármesterjelöltet portréfotó beküldésére és ennek a felhívásnak eleget tett-e Borbély Lénárd avagy nem. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében állította, hogy a felhívás Borbély Lénárd felé megtörtént, aki adathordozón küldte meg a közzétenni kívánt fényképet. Ezt a tényt azonban a kérelmező nem igazolta. A fent kifejtett jogi érvelésre tekintettel az ügy jogi megítélését nem befolyásolja az, hogy megtörtént-e a felhívás és a fotóküldés.
  35. A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Egy önkormányzati sajtótermék kiadóját is megilleti a szerkesztési szabadság, azonban a választási kampány során be kell tartania az esélyegyenlőség elvét, ami azt jelenti, hogy nem helyezhet észszerű indok nélkül egy jelöltet (vagy jelölteket) a többi jelölthöz képest előnyösebb helyzetbe.

Záró rész

  1. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. A Kúria a tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerinti eljárási illeték megfizetésére a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (2) bekezdése értelmében a sikertelen jogorvoslati kérelemmel élő kérelmezőt kötelezte.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie a kérelmezőnek. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78. § (4) bekezdése az irányadó.
  5. A végzéssel szembeni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 15.

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke
Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke az aláírásban
akadályozott Dr. Sugár Tamás előadó bíró helyett
Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke az aláírásban
akadályozott Dr. Farkas Katalin bíró helyett