Kvk.III.39.109/2026/3. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.109/2026/3.

A tanács tagjai: 

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke 
Dr. Varga Eszter előadó bíró 
Dr. Bérces Nóra bíró 
Dr. Kovács András bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező:  Dr. Márki-Zay Péter 
                        (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Kecskés Ákos egyéni ügyvéd 
                                          (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 301/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 301/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2026. április 7. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), mely szerint a kérelmező – aki Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere – a Facebook oldalán 2026. április 2. napján 21 óra 56 perckor a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre (a továbbiakban: Fidesz) vonatkozóan sértő állításokat tartalmazó videót tett közzé. A kifogástevő a szóban forgó felvétel kapcsán a következőket sérelmezte: 0 perc 01 másodperctől egy („Mindenki egy háborúpárti idióta, aki a Fideszre szavaz”), 1 perc 36 másodperctől kezdődően egy („az idétlen Fidesz szavazók, akik annyira ostobák, degeneráltak, hogy a Fideszre szavaznak”), valamint 2 perc 59 másodpercet követően kettő („zavarjuk el ezt a háborúmániás idióta kormányt, meg az összes rohadék kollaboránst, az összes fideszest, aki ezt támogatja”, és „csak hazaáruló, keresztényietlen, pogány, tolvaj, gazemberek, akik támogatják ezt”) részletet.
  2. A kifogás szerint a fenti magatartás a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket sérti. Kiemelte, hogy a sérelmezett kijelentéseket közhatalmat gyakorló személy tette, a hivatkozott Facebook oldalon ugyanis a kérelmező polgármesteri minősége, címként pedig az önkormányzat székhelye is megjelenik. A kifogásolt kijelentések nem csupán a politikai ellenfelek kritikáit tartalmazzák, hanem a választópolgárok egy jelentős csoportját is minősítik sértő, megalázó és dehumanizáló módon. Az ilyen tartalmú kommunikáció nem tekinthető a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó arányos politikai kritikának. A kijelentések alkalmasak a választói akarat befolyásolására, az érintettek megfélemlítésére. Kifogása alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában rögzítettekre (a továbbiakban: AB határozat), valamint a Kúria Kvk.II.39.502/2022/2. és Kvk.II.39.503/2022/2. döntéseire és az Alaptörvény XXIII. cikkére.
  3. Kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, és szabjon ki a jogsértés súlyával arányban álló 500.000 forint összegű bírságot. Feltüntette a kifogásolt bejegyzés elérhetőségét, azt a video linket (https://www.facebook.com/markizaypeter/videos/953681234051505), amelynek a kifogásban megjelölt időpontjaiban a kifogásolt kijelentéseket tette a kérelmező polgármester és csatolta a Facebook oldalról készül képernyőképet, amely szerint az oldalt a kérelmező, mint polgármestere és a Mindenki Magyarország Néppártelnöke működteti és címként a ...., azaz a Polgármesteri Hivatal címe van feltüntetve.

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 301/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere a Facebook oldalán 2026. április 2. napján közzétett videóval megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti – jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvét. Ezzel egyidejűleg eltiltotta a kérelmezőt a további jogsértéstől, valamint a kifogásolt videó azonnali hatályú eltávolítására kötelezte, továbbá 1.614.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. A kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – a választás tisztaságának megóvása – alapelv tekintetében elutasította.
  2. Az AB határozatra hivatkozással kifejtette, hogy amennyiben a polgármester nem e minőségében jár el, akkor mint magánszemélyt megilleti az alapjogok védelme. Abban az esetben azonban, ha pártpolitikai szereplőnek is tekinthető, akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. A polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása csak több szempont együttes mérlegelése, az eset összes körülményének figyelembevétele alapján lehetséges. 
  3. A határozatban foglaltak alapján különleges jelentőséget kell tulajdonítani a kifogásolt tartalom megjelenési felületének, az ott megjelent egyéb tartalmak tematikájának, az oldal egyes tulajdonságainak (elnevezés, adatok, elérhetőség). Az NVB e vizsgálat alapján megállapította, hogy a panaszolt tartalom megjelenítése a polgármesteri tevékenységgel összefüggő Facebook oldalon történt, amit megerősít az ott feltüntetett postacím és az oldalon látható tartalmak tematikája. A bejegyzést a kérelmező nem magánszemélyként tette közzé.
  4. Kifejtette, hogy a Fidesz szavazóira, képviselőire, magára a pártra és annak politikájára vonatkozó utalás alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, annak megkísérlésére, így az a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenységnek minősül.
  5. Az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatára és a Kúria határozataira (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.II.37.394/2015/2.) utalással kiemelte, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Jóhiszeműen gyakorolja a jogát az, aki – az elvárható gondosság tanúsítása mellett – a látszattól eltérő valós tényekről nem tud. Megsérti viszont ezen alapelvet az, aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság hiányában nem tud róluk.
  6. Megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azzal, hogy a közéleti célú Facebook oldalát polgármesteri feladatairól való tájékoztatás helyett kampánytevékenységre használta fel. Rögzítette ugyanakkor, hogy a tárgyi, közhatalmi pozícióból megtett közlés önmagában a választás tisztaságának megóvása alapelvet [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont] nem sérti, az az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] alapelvvel összefüggésben értékelhető. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.II.39.415/2022/2., Kvk.VI.37.942/2016/2., és Kvk.V.37.941/2016/3. határozataiban foglalt megállapításokra.
  7. A Ve. 219. § (1) bekezdés alapján értékelte a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, valamint azt, hogy a kérelmezőt már korábban is marasztalta (205/2026. és 247/2026. számú NVB határozatok). Figyelemmel arra, hogy a 205/2026. számú határozatban a jelen ügyhöz hasonlóan, videó közösségi oldalon történő közzététele miatt állapította meg a kérelmező felelősségét, így a bírság kiszabását – az érintetti kör mellett – a jogsértő magatartás azonos jellege miatt is indokoltnak tartotta. Megállapította, hogy a jogsértéssel érintettek köre széles és a jogsértés súlya nagy, ezért a legkisebb kötelező munkabér ötszörösének megfelelő összegű bírságot szabott ki, figyelembe véve azt is, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

A felülvizsgálati kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását, másodlagosan a bírságösszeg jelentős csökkentését kérte. Arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az NVB megsértette a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjait.
  2. Előadta, hogy a kifogásolt videóban elhangzott közléseket nem polgármesteri minőségében tette, a megjelölt Facebook oldalon közzétett tartalmak „túlnyomó többsége” nem polgármesteri minőségéhez köthető; kampányidőszakban pedig egyáltalán nem jelent meg e tisztségéhez köthető kommunikáció. Amennyiben a kifogásolt kommunikáció így lenne minősíthető, akkor naponta 6-7 alkalommal is bírságolható lenne, amely nyilvánvalóan aránytalan és életszerűtlen.
  3. Kifejtette, hogy a „Gyorshír szolgálat” az az oldal, amelyen kizárólag önkormányzati jellegű tájékoztatás jelenik meg, ezt használja kifejezetten a polgármesteri feladataihoz, és ez az a felület, amely biztosítja a polgármesteri és pártpolitikai minőség világos és következetes elkülönítését. Csatolta ezen oldal elérhetőségének linkjét: https://www.facebook.com/gyorshirszolgalat.
  4. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha polgármesteri minőségben történik a kampánytevékenység. A Kúria gyakorlata (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.V.37.888/2019/6., Kvk.VI.39.058/2022/4.) alapján a kommunikáció csatornáját vizsgálni kell, márpedig a jelen esetben a videó a magán oldalán jelent meg, ahhoz közpénzt vagy hivatali erőforrást nem használt fel.
  5. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozatára és 13/2014. (IV. 18.) AB határozatára, és e körben arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás kiemelt alkotmányos védelem alatt áll, korlátozása csak szűken és indokoltan alkalmazható. A közhatalmi tisztségviselő megszólalása csak abban az esetben minősül hivatali minőségben tett nyilatkozatnak, ha az a hivatalos kommunikációs csatornához, illetve a tisztség gyakorlásához közvetlenül kapcsolódik.
  6. A bírság összegszerűsége körében az NVB 315/2026. számú határozatára hivatkozott, amelyben a bírság kiszabására hasonló bejegyzés miatt került sor, lényegesen alacsonyabb 322.800 forint összegben. Álláspontja szerint a támadott határozat nem indokolja „részletesen”, hogy az NVB miért ilyen jelentős összegű bírságot szabott ki. Idézte a Kúria Kvk.VII.39.428/2022/3. számú határozatának elvi részét, továbbá hivatkozott a Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.I.37.572/2019/2. számú határozatokra, melyek alapján a mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűsége körében – a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdése alapján – a Kúria azt vizsgálhatja, hogy az NVB a hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazás keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a határozatból megállapítható-e.

 A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet elsőként alaki szempontból vizsgálta, és a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező jelen ügyben való érintettsége fennáll, mert a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képező NVB határozat a kérelmező vonatkozásában állapította meg a jogsértést és marasztalta bírság megfizetésére, illetve kötelezte a jogsértő tartalom eltávolítására.
  3. A Kúria rögzíti továbbá, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, alakilag eleget tesz a Ve. 223. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek és a kérelmezőt ügyvéd képviseli.
  4. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem érintette az NVB határozatának a kifogást elutasító részét, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv tekintetében a jogsértés megállapításának hiányát, ezért ez a bírósági felülvizsgálat tárgyát sem képezte.
  5. A kérelmező nem vitatta, hogy a kifogásolt tartalom a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas kampányeszköznek (Ve. 140. §), a Ve. 141. §-a értelmében pedig annak a választói akarat befolyásolása vagy megkísérlése céljából történő felhasználása kampánytevékenységnek minősült, e körben jogszabálysértésre nem hivatkozott.  
  6. A támadott határozatot a kérelmező azon az alapon sérelmezte, mert az álláspontja szerint a kifogásolt tartalmak megjelenítésére nem a polgármesteri tevékenysége során, hivatali minőségében került sor, hanem a véleménynyilvánítási szabadsága keretein belül, magánszemélyként nyilvánult meg.
  7. Az Alkotmánybíróság az AB határozatában rámutatott, hogy az „Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése szerint a polgármester a helyi képviselő-testület vezetője, akit a 35. cikk (1) bekezdése alapján a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással öt évre választanak. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető, akinek a feladatait a Mötv. 67. §-a részletesen meghatározza. Ezek alapján is jól látható, hogy a polgármester amennyiben hivatali tevékenységével összefüggésben jár el és gyakorolja hatáskörét és feladatait, akkor az önkormányzat nevében tevékenykedik. Ettől függetlenül azonban a polgármester egy választott tisztségviselő is, aki közvetlenül a néptől nyeri felhatalmazását, és mint ilyen feltétlenül politikai szereplőnek is tekinthető, függetlenül attól, hogy párt(ok) támogatásával, vagy függetlenként méretette meg magát. A polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Abban az esetben azonban, ha a polgármester pártpolitikai szereplőnek is tekinthető (amely minden olyan helyzetben fennáll, ha a polgármester egy – vagy több – párt támogatásával nyerte el megbízatását), akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. (Természetesen ugyanez igaz arra az esetre is, ha pártpolitikai szempontból függetlennek tekinthető a polgármester, csak ebben az esetben a magánjellegű és a polgármesteri szereplésének kell elkülönülnie egymástól.) Ugyanis, ha ezen két élethelyzet összemosódik, vagy legalábbis nehezen határolható el, akkor felmerülhet a pártpolitikai vélemény­nyilvánítás önkormányzathoz kötődése, amely azonban a fentiek szerint korlátozás alá kell, hogy essen.” {3154/2018. (V. 11.) AB határozat Indokolás [29] bekezdés}.
  8. A Kúria a fentiek alapján azt vizsgálta, hogy a kifogásolt közlések a kérelmező véleménynyilvánítási szabadsága körében értékelendők, vagy azok választói akarat befolyásolására alkalmas közlését a polgármesteri tisztségének felhasználásával, arra tekintettel juttatta el a széles nyilvánossághoz.
  9. Az Alkotmánybíróság az AB határozatban rámutatott, hogy hasonló esetekben a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján arról kell döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként (vagy bizonyos esetekben magánszemélyként) is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai vagy magánvéleményét fejtette ki. Ezt pedig nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármester ezen tisztségét vagy sem. Az olyan kampányidőszakokban ugyanis, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő (jelen esetben a polgármester) nem saját újraválasztásáért kardoskodik, hanem valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulás sérti a Ve. alapelveit, és így korlátozható az ő véleménynyilvánítási szabadsága. A polgármestertől ugyanakkor nem várható el, hogy tisztségét és saját tapasztalatait eltitkolja a választópolgárok elől, hiszen ők e nélkül is tisztában lennének az ő polgármesteri tisztségével {3154/2018. (V. 11.) AB határozat Indokolás [32] bekezdés}.
  10. A fentiek vizsgálata kapcsán a Kúriának azt is értékelnie kellett, hogy a választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni (Kvk.V.37.565/2018/2., Kvk.VII.39.013/2026/7., Kvk.IV.39.096/2026/6.).
  11. A Kúria megállapította, hogy a vitatott tartalmat a kérelmező választási kampány során tette közzé olyan Facebook oldalon, amely őt kifejezetten polgármesterként nevesíti, és címként a ..., azaz a Polgármesteri Hivatal címe van feltüntetve. A kérelmező maga sem vitatta, hogy az ezen oldalon megjelenő tartalmak polgármesteri minőségével, az önkormányzat működésével kapcsolatos bejegyzéseket is tartalmaznak (l. felülvizsgálati kérelem „túlnyomó többsége” kitétele), továbbá az önkormányzat postacímét jelölik meg. Mindezek alátámasztják, hogy a kifogásolt oldal nem egy magánszemély közösségi oldala, figyelemmel az ott közzétett bejegyzések gyakoriságára és azok tartalmára. A Kúria gyakorlata szerint ezekből a körülményekből az következik, hogy az oldalt nemcsak azok követik, akik a kérelmező személyes politikai véleményét kívánják megismerni, hanem azok is, akik a kérelmező által vezetett város közérdeklődésre számot tartó híreiről kívánnak – első kézből – értesülni (Kvk.IV.39.096/2026/6.). Mindebből viszont az következik, hogy az oldal használatával az ott közölt tartalom más személyi kört érint, mintha a kérelmező az oldalt csak a politikai véleménynyilvánításának felületeként használná, a választópolgárok (a politikai tartalom címzettjei) számára ez esetben a két minőség világosan nem határolható el.
  12. A fentiek alapján helytállóan állapította meg az NVB, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, ha a polgármester a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során e tisztségét és magánszemélyi mivoltát világosan nem választja el, és közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmat tesz közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül.
  13. Mindezek cáfolatára nem alkalmas az arra való hivatkozás, hogy a kérelmező a közzétételhez közpénzt nem használt fel, mert ez a jogsértésnek feltételét nem képezi. Úgyszintén alkalmatlan a határozat jogszabálysértő voltának megállapítására, hogy az önkormányzat egyébként közösségi oldalt tart fenn kifejezetten önkormányzati ügyekről való kommunikációra, mert ez a konkrét tartalom jogi megítélését nem befolyásolja. Súlytalan, jogszabálysértés megjelölése nélküli továbbá az a hivatkozás is, miszerint a vitatott jogértelmezés miatt a vizsgált felület más kommunikációi is bírságolhatóak lennének. A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási bizottságok – így az NVB is – a kifogásban foglaltakhoz kötve vannak, az abban megjelölt jogsértés, az annak alátámasztására szolgáló előadás, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján járhatnak el. A kifogásában nem szereplő, esetleges jogsértés és annak feltételezett következményének felülvizsgálata a Ve. 225. §-ának kereteit túllépi. 
  14. A kérelmező jogszabálysértésként a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjait hívta fel, ugyanakkor e rendelkezések a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának kereteit határozzák meg, azok az NVB által megsértett jogszabályhelyként nem értelmezhetők.
  15. A bírság összegszerűségét a kérelmező egyrészt azon az alapon támadta, hogy az magasabb összegű az NVB 315/2026. számú határozatában megállapítottnál. A Kúria hangsúlyozza, hogy a bírság összegszerűsége körében a jogszerűségi felülvizsgálat kereteit a Kp. 85. § (5) bekezdése és nem a bírságösszeg más, egyedi ügyekben elvégzett mérlegelés eredményeként kiszabott bírságösszeghez való viszonyítása határozza meg. 
  16. A kérelmező a bírság összegszerűsége körében csak idézte az annak felülvizsgálatára vonatkozó joggyakorlatot, konkrétumként ugyanakkor kizárólag arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a támadott határozat indokolása nem kellően részletes. 
  17. A Kúria megállapította, hogy az NVB a bírság kiszabását mind a jogalap, mind annak mértéke tekintetében megindokolta. A határozat tartalmazza a bírságmérték megállapításához szükséges egyedi körülményeket, így a kérelmezővel szembeni korábbi, azonos jogsértésen alapuló eljárás eredményét, az érintettek körét, valamint a jogsértés szándékosságát. Ezzel szemben a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében nem adott elő a bírságösszeg körében olyan releváns szempontot, amely a bírságösszeg mérséklését lehetővé tette volna. Mindezekből következően a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúriának a kifejtetteken alapuló értékelés felülmérlegelésre nem volt lehetősége. A kérelmező a videó azonnali hatályú eltávolítására vonatkozó kötelezést nem vitatta, jogi érvet nem adott elő, így a Kúria ennek kapcsán sem állapított meg jogszabálysértést.
  18. A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a támadott részét a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, ha a polgármester a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során e tisztségét és magánszemélyi mivoltát világosan nem választja el, és közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmat tesz közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 15. 

Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, 
Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, 
Dr. Bérces Nóra s.k bíró, 
Dr. Kovács András s.k. bíró, 
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró