Kvk.III.39.093/2026/11. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.093/2026/11.

A tanács tagjai: 

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Bérces Nóra bíró
Dr. Farkas Katalin bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: Név1 
                     (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd
                                      (cím2)

Az érintett: Miniszterelnöki Kabinetiroda
                  (cím3) 

Az érintett képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda
                                    eljáró ügyvéd: dr. Kovátsits László
                                   (cím4)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 267/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. Egy magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2026. április 2-án 14 óra 04 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Arra hivatkozott, hogy Magyarország Kormánya, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy részére 2026. március 31-én Orbán Viktor miniszterelnök (a továbbiakban: miniszterelnök) az info@kormany.hu e-mail címről „Nemzeti Petíció” tárgyú elektronikus levelet (a továbbiakban: elektronikus levél) küldött. Álláspontja szerint az elektronikus levél megküldése a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül, amellyel a miniszterelnök, illetve az általa képviselt Kormány a kormánypárt politikai üzenetét terjesztette.
2. A Kifogástevő ismertette az elektronikus levél szövegét és előadta, hogy a koronavírus elleni védőoltáshoz jutás érdekében, 2020-ban a https://vakcinainfo.gov.hu (a továbbiakban: Vakcinainfó) felületen regisztráló állampolgárként hozzájárult e-mail címe, mint személyes adata kezeléséhez. Hivatkozott a Kormány hivatalos oldalán elérhető adatkezelési tájékoztatóra, amelynek értelmében az állampolgárok hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy adataikat Magyarország Kormánya „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”.
3. Utalt arra, hogy a korábban azonos felületen regisztrált állampolgárok számára választási kampányidőszakban küldött elektronikus levél vizsgálata alapján az NVB és a Kúria által a Ve. 141. és 142. §-ának értelmezésére vonatkozóan kialakított, az Alkotmánybíróság által megerősített gyakorlat nem alkalmazható. A Nemzeti Petíció kitöltésére való buzdítás ugyanis nem tartozik a Kormány törvényben meghatározott tevékenységi körébe, az a Kormány mögött álló kormánypárt Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységének minősül, célja a kormánypárt egyik fő kampányüzenetének felerősítése és terjesztése a választópolgárok körében. Az elektronikus levél a választási kampány egyik fő témáját, a kormánypárt és az ellenzék között a kormánypárt által állított nézetkülönbséget jeleníti meg markánsan, a választási kampányüzenetektől nem függetleníthető.
4. Az önkéntesség elvének sérelmét [Ve. 2. § (1) bekezdés b) pont] megalapozza, hogy a választópolgár a Vakcinainfóra való regisztrációt nem annak tudatában végzi el, hogy ezzel kampányüzenetek fogadásához járul hozzá. Ugyanezzel összefüggésben állapítható meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértése [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont]. Az oltásra regisztrálással összefüggésben a választópolgár hozzájárulhatott, hogy részére a Kormány tájékoztatást nyújtson. Ez a tájékoztatás azonban szükségképpen csak közérdekű, a Kormány, mint alkotmányos szerv feladatellátásához kapcsolódó tájékoztatás lehet. Amennyiben ezt a csatornát a Kormány tisztán pártpolitikai célra használja fel, visszaél a számára a kormányzati feladatok ellátásához rendelkezésre álló kommunikációs lehetőséggel. Mindebből következően a kifogásolt tevékenység sérti a Ve.-ben rögzített azon választási alapelvet is, miszerint a választási eljárás egésze során biztosítani kell a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont]. A központi állami szervek által működtetett adatbázis felhasználása a kormánypártnak olyan túlzott előnyt biztosít a választók elérésében az ellenzékhez képest, ami sérti a választási kampányban részt vevők esélyegyenlőségét, és összességében sérül a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv is [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont].
5. A Kifogástevő kérte a fenti jogsértések megállapítását, a jogsértők eltiltását a további jogszabálysértéstől, továbbá bírság kiszabását.

Az NVB határozata 

6. Az NVB a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a kifogást elutasította.
7. Rögzítette, hogy a Ve. 142. §-a szerinti kivételszabály alkalmazásához egyrészt a cselekvő személyének, másrészt a közlés tartalmának együttes értelmezése szükséges.
8. Megállapította, hogy az elektronikus levél feladója a miniszterelnök, aki a Kormány tagjaként, annak vezetőjeként meghatározza a Kormány általános politikáját. [Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdés, 18. cikk (1) bekezdés]. A Kormány, mint a végrehajtó hatalom általános szerve és a közigazgatás legfőbb szerve [Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdés] az Alaptörvényben nevesített szerv, az Alaptörvényben biztosított feladat- és hatáskörökkel rendelkezik, azzal, hogy feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény 2. §-a alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök munkaszervezeteként működik, melyet vezető miniszter a Kormány kormányzati kommunikációért felelős tagja. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2022. (VI. 11.) MK utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 52. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Kormányzati Tájékoztatási Központtal együttműködve közreműködik a kormányzati kommunikáció megvalósításában. Az SZMSZ 63. § a), b) és f) pontja értelmében a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár a miniszter kormányzati kommunikációért való felelősségi körébe tartozó feladatai keretében meghatározza a kormányzati kommunikáció fő irányait, és figyelemmel kíséri a kormányzati kommunikáció céljainak megvalósulását; ellátja a kormányzati kommunikációs tevékenységet; valamint felügyeli és irányítja a Kormányzati Tájékoztatási Központ működését.
9. Az NVB a fentiek alapján megállapította, hogy a kifogásolt elektronikus levél kiküldése a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladatkörébe tartozik, jogállása megfeleltethető a Ve. 142. §-a szerinti „állami szerv” fogalmának.
10. Az elektronikus levél tartalmi vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az egyértelműen információs, tájékoztató tartalommal bír, célja, hogy a folyamatban lévő Nemzeti Petícióra, annak tartalmára, illetve annak kitöltésére és a Kormánynak való megküldésére felhívják az emberek figyelmét. A levélben nincs utalás a 2026. évi általános választásokra, nem esik szó egyetlen jelölő szervezet vagy jelölt privilegizálásáról sem, önmagában semmiféle kampányüzenetet nem hordoz.
11. Az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatának [35]-[40] bekezdésére, továbbá a Kúria Kvk.VII.39.089/2024/4. számú végzésének [18] bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az elektronikus levél, hacsak nem valamely jelölt vagy jelölőszervezet közvetlen, nevesített támogatását tartalmazza, a Ve. alapján a Kúria előtt nem támadható. A Nemzeti Petíció kitöltésére buzdító levél tartalmát tekintve nem a választópolgári akarat befolyásolására irányul, hanem a Kormány Alaptörvény 15. cikke szerinti feladata végrehajtásaként – figyelemmel a jelenleg is fennálló veszélyhelyzetre is – tájékoztató tevékenységnek minősül, ezért az nem tekinthető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, melyből következően a Ve. alapelveinek megsértése sem állapítható meg.

A felülvizsgálati kérelem

12. A Kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának kifogásban foglaltak szerinti megváltoztatását kérte.
13. Az érintettsége körében arra hivatkozott, hogy a támadott határozat tartalmilag olyan ügyet bírált el, amelyben ő kéretlenül, mintegy „foglyul ejtett közönség tagjaként” olyan pártpolitikai üzenetet kapott kormányzati csatornán keresztül, amelynek elküldésére a hozzájárulása nem vonatkozott. A COVID-19 járvány idején ugyanis ahhoz járult hozzá, hogy a Kormány a vakcinával kapcsolatos tájékoztatást küldjön, ahhoz nem, hogy a kampányidőszakban az egyik versengő párt politikai üzenetével megegyező közéleti véleménynyilvánítás kényszerű befogadója legyen.
14. Az ügy érdemében idézte az elektronikus levél tartalmát és a kifogásának lényegi elemeit. Álláspontja szerint a kifogás tárgyává tett kormányzati kommunikáció érdemben egybeesik a kormányzópártnak a 2026. évi általános választásokon nyilvánosan képviselt és köztudomású legfőbb politikai üzenetével. Ennek alátámasztásaként hivatkozott a Fidesz-Magyar Polgári Párt hivatalos Facebook profilján 2026. március 30-án „Fogjunk újra össze a háború ellen!” címmel közzétett, Orbán Viktor pártelnöki minőségében elmondott beszédére. Véleménye szerint a józan ész alapján nem vitatható, hogy a Nemzeti Petíció üzenete és a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási kampányban képviselt pártpolitikai üzenete azonos, egyértelműen a kormánypárti jelölőszervezet politikai üzenetét erősíti, azt támogatja, azaz kampányeszköznek minősül és így alkalmas kampányidőszakban a választói akaratnak a Ve. alapelveit sértő módon történő befolyásolására.
15. Előadta, hogy függetlenül attól, hogy az elektronikus levél kiküldése a Ve. szerint kampányeszköznek minősül-e, nem rendeltetésszerű az a joggyakorlás, amely a magánszféra körébe tartozó kommunikációs felületen az érintett szándékától függetlenül őt a befogadásra kényszeríti rá. 
16. Állította, hogy a szóban forgó ügyben a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozat nem alkalmazható. E határozatot ugyanis szűk öt héttel az orosz-ukrán háború kitörése után hozták. Ehhez képest a háború kitörését követő több, mint négy év elteltével nem releváns az az indokolás, amely egy előre nem látható rendkívüli helyzettel magyarázza a kormányzati kommunikációt; továbbá a választások időpontjára figyelemmel a Nemzeti Petícióra adott válaszok nem is szolgálhatják a kormányzati tájékoztatás célját. 
17. A kifogásolt szöveg hangsúlyosan tartalmazza, hogy négy évvel ezelőtt létrejött egy összefogás, és most újra össze kell fogni. Ez egyértelműen az országgyűlési választásokra, mint az egyetlen látható politikai eseményre utal, és arra, hogy a választásokon melyik pártot indokolt „javasolni: azt, amelyik (saját állítása szerint) a háború elleni összefogás garanciája”. 
18. Sérelmezte, hogy az NVB nem adta indokát annak, hogy milyen módon egyeztethető össze a választói akarat jóhiszemű és rendeltetésszerű befolyásolásával az a módszer, amely az állampolgárokat megtévesztve, évekkel korábban egy halálos világjárvány elleni felelős védekezés keretében megadott, célhoz kötött felhatalmazással visszaélve indoktrinál olyan politikai üzenetet, amellyel a magánszférájában senki nem köteles szembesülni. A politikai véleménynyilvánítás/önrendelkezés része az is, hogy valaki nem hajlandó egy üzenetet „fogyasztani”, ez a magatartás összeegyeztethetetlen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvvel.

Az érintett nyilatkozata

19. Az érintett elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, másodlagosan az NVB határozatának helybenhagyását kérte. 
20. Elsődleges kérelméhez kapcsolódóan a Kúria és az Alkotmánybíróság joggyakorlatára utalással arra hivatkozott, hogy a Kérelmező a felülvizsgálati kérelmének benyújtásával egyidejűleg az érintettségét nem igazolta. A szóban forgó elektronikus levél a Ve. 142. §-a alapján nem minősül kampánytevékenységnek, annak puszta kézhezvétele nem változtatja meg a Kérelmező jogi státuszát, rá kötelezettséget nem ró, választójogát nem csorbítja. Álláspontja szerint a Kérelmező az NVB határozatra vonatkozó jogszabálysértésre csak formálisan hivatkozott.
21. Az ügy érdemében előadta, hogy a kormányzati hírleveleket nem csak a Vakcinainfóra feliratkozók kapják meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevelekre feliratkozott. A Kérelmező csak állította, de nem bizonyította, hogy a hozzájárulása pontosan mikor és mire vonatkozott. Ugyanakkor a kormányzati hírlevelekre vonatkozó adatkezelési tájékoztató félre nem érthető módon tartalmazza, hogy a feliratkozó önkéntes hozzájárulását adta ahhoz, hogy az e-mail címét a Kormány további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje. A tájékoztató hírlevelek alján pedig megtalálható a hírlevélről való leiratkozás lehetősége is. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a 2022-ben kiadott állásfoglalásában kifejezetten rögzítette, hogy a Vakcinainfóhoz kapcsolódó adatkezelési cél nem kizárólag az oltásokra, hanem az előzőekben megjelölt kapcsolattartásra is kiterjed.
22. Hangsúlyozta, hogy a tárgyi elektronikus levél – figyelemmel a Kormány jogállására és feladatkörére is – tájékoztató jellegű, a választási kampány időszakát megelőzően indult és jelenleg is folyamatban lévő Nemzeti Petíció kitöltésére buzdít, az nem utal az országgyűlési választásokra, továbbá egyetlen jelölő szervezetre sem. Önmagában nem jogszabálysértő, hogy a kormánypártok a kormányzati kommunikációban is megjelenő üzeneteket használnak a kampányukban, a Kormánynak pedig nem kell tartózkodnia olyan tájékoztatási tevékenységtől, amely választási kampányidőszakban valamely párt álláspontjával azonos véleményt fogalmaz meg.

A Kúria határozata és jogi indokai

23. A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
24. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
25. A Ve. a bírósági felülvizsgálatra jogosultak körét a kifogás előterjesztésére jogosultakhoz képest lényegesen szűkebb körben határozza meg. Bírósági felülvizsgálat iránt csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy a Ve. az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ezért azt mindig a konkrét ügyben esetről esetre, a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el {3081/2014. (IV. 1.) AB határozat, 3082/2014. (IV. 1.) AB határozat, 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés}.
26. A Kúria Kvk.III.39.360/2022/2. számú határozata szerint a Ve. 222. § (1) bekezdésben előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat; az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. A Kúria több határozatában (Kvk.VII.39.015/2026/3., Kvk.VII.39.046/2026/7., Kvk.VI.39.080/2026/7.) rámutatott arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemben kizárólag akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége; az érintettség megállapításához az szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson.
27. Az Alkotmánybíróság korábban kimondta: önmagában az a körülmény, hogy a választópolgár kifogását a választási szervek elbírálták, nem alapozza meg ugyanannak a választópolgárnak az érintettségét a bírósági felülvizsgálati eljárásban. A „Ve. jogorvoslati rendszerében, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozás értelmetlenné válna és kiüresedne, ha bárki, aki a Ve. szerinti kifogással él vagy fellebbezést nyújt be, erre a tényre hivatkozva mintegy automatikusan megszerezné a szükséges érintettséget” {3296/2014. (XI. 7.) AB határozat, Indokolás [18]}. Ennek alapján tehát a választópolgár elviekben a Ve. bármely szabályának vélt vagy valós sérelme esetén kifogást terjeszthet elő, de érdemi bírósági felülvizsgálatra már csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jogorvoslati kérelmet előterjesztő fél az érintettségét megjelöli és megfelelően valószínűsíti. Ehhez pedig az szükséges, hogy az általa állított jogsértés a Ve. hatálya alá tartozzon, továbbá – a fent már kifejtettek szerint – az a kérelmet előterjesztő jogaira és kötelezettségeire közvetlen hatást gyakoroljon {Kvk.VII.39.089/2024/4. számú végzés [12] bekezdés}. Az érdemi felülvizsgálat alapjaként szolgáló, az állított jogsérelem kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire való közvetlen kihatásának követelménye jelenik meg a Kúria legutóbbi hozott határozataiban is (Kvk.VII.39.046/2026/7., Kvk.V.39.077/2026/9., Kvk.VI.39.080/2026/7.). 
28. A Kérelmező a jelen ügyben az érintettségét kizárólag arra alapította, hogy a tárgyi elektronikus levelet kéretlenül, „foglyul ejtett közönség tagjaként”, vagyis úgy kapta meg, hogy annak elküldésére hozzájárulása nem vonatkozott. A COVID-19 járvány idején ahhoz járult hozzá, hogy a Kormány a vakcinával kapcsolatos tájékoztatást küldjön, ahhoz nem, hogy a kampányidőszakban az egyik versengő párt politikai üzenetével megegyező közéleti véleménynyilvánítás kényszerű befogadója legyen.
29. A Kúria lényegében azonos tényállású ügyben már megállapította, hogy az adatkezelési hozzájárulás hiányára vonatkozó érvelés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a GDPR (Általános adatvédelmi rendelet) megsértéséhez kapcsolódik, vagyis a Ve. hatályán kívül esik, ezért ez okból az érintettség nem állapítható meg. A bírósági felülvizsgálat, mint választási jogorvoslat anyagi jogi és eljárásjogi értelemben is zárt szabályozási rendszer (Kvk.III.37.608/2019/4.), ezért általában nem kapcsolható össze semmilyen más bírósági vagy hatósági útra tartozó igényérvényesítéssel {Kvk.VII.39.089/2024/4. számú végzés [14] bekezdés}.
30. A fentiekkel összefüggésben, a Ve. konkrét szabályához kapcsolódóan a Kérelmező azt állította, hogy a választói akarat jóhiszemű és rendeltetésszerű befolyásolásával [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] nem egyeztethető össze, hogy a célhoz kötött felhatalmazással visszaélve kap olyan politikai üzenetet, amellyel nem lenne köteles szembesülni.
31. A Kúria megállapította, hogy a Ve. fenti alapelvi szabályát a Kérelmező szintén a célhoz kötött adatkezelés hiányával kapcsolta össze, amely azon túl, hogy – a fentiek szerint – kívül esik a Ve. hatályán, önmagában, mind a feliratkozás időpontját és felületét, mind a konkrét adatkezelési hozzájárulást, tekintve bizonyíték nélküli állítás maradt. Ezen hivatkozáson túl a Kérelmező az érintettsége alátámasztása körében nem jelölte meg, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás esetleges megsértése mely konkrét jogát vagy kötelezettségét érinti közvetlenül. Ennek hiányában az érintettség nem kimutatható, nyilvánvaló és közvetlen (Kvk.I.39.275/2022/4.), hanem legfeljebb közvetett lehet.
32. A Kúria utal arra is, hogy a Kvk.VII.39.089/2024/4. számú végzésben azt is kimondta, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központtól származó elektronikus levél kiküldése a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozat és az azt alkalmazó Kvk.II.39.356/2022/2. számú végzés {indokolás [79]}, Kvk.V.39.362/2022/2. számú végzés {indokolás [18]} értelmében nem tartozik a Ve. hatálya alá.  A Kérelmező érintettségét tehát a kifogásban megjelölt tevékenység vonatkozásában a Ve. kizárja. Az elektronikus levél, hacsak nem valamely jelölt vagy jelölőszervezet közvetlen, nevesített támogatását tartalmazza, a Ve. alapján a Kúria előtt nem támadható {Kvk.VII.39.089/2024/4. számú végzés [18] bekezdés}. 
33. Mindezek folytán a Kúria – igazolt érintettség hiányában – a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdés és a 231. § (1) bekezdés a) pont alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

34. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben kizárólag akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége; az érintettség megállapításához az szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson. 

Záró rész

35. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
36. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás illetékmentes.
37. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 9.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Bérces Nóra s. k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Farkas Katalin bíró helyett,
Dr. Sperka Kálmán bíró