Kvk.III.39.093/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.093/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: Moldoványi Zsolt (...)

A kérelmező jogi képviselője: … (…)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 158/2024. (V. 17.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 158/2024. (V.17.) FVB határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás                                                                                

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a kérelmező Budapest XIV. kerület 08. számú egyéni választókerületében jelöltként indulni szándékozó választópolgár 2024. április 15-én – a jelölés elfogadásával – a Momentum Mozgalom, a MARÉG - Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a Szikra Mozgalom Egyesület, a Demokratikus Koalícíó közös jelöltjeként ajánlóíveket igényelt, amelyeket részére a Budapest XIV. kerületi Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) 2024. április 20-án átadott.
  2. A kérelmező 2024. április 26-án a felvett ajánlóíveket azzal a szándékkal adta vissza a HVI-nek, hogy abban a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként indulni.
  3. Ezt követően Budapest XIV. kerület 08. számú egyéni választókerületében 2024. április 26-án a kérelmező a Civil Zugló Egyesület, a Momentum Mozgalom, a Demokratikus Koalícíó, Mindenki Magyarországa Néppárt, a Szikra Mozgalom Egyesület és a MARÉG - Magyarországi Régiókért Egyesület (a továbbiakban: jelölő szervezet) közös jelöltjeként ajánlóíveket igényelt, amelyeket a HVI még aznap átadott a részére.
  4. Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 2024. május 3-án kelt 83/2024. (V. 03.) számú határozatával a jelöltet mint a jelölő szervezet közös jelöltjét nyilvántartásba vette. Ezen határozattal szemben a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) egy magánszemély fellebbezésére eljárva 2024. május 9-én kelt 89/2024. (V. 9.) FVB határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálati nélkül elutasította. A Kúria Kvk.VI.39.049/2024/8. számú végzésével a FVB 89/2024. (V. 9.) FVB határozatát megváltoztatta és a HVB 83/2024. (V. 03.) határozatát helybenhagyta.
  5. Egy magánszemély 2024. május 9-én a HVB-hez kifogást nyújtott be a kérelmező önkormányzati képviselő-jelölttel, valamint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel szemben, kérve a jogszabálysértéstől való eltiltást, valamint bírság kiszabását. Kifogásához mellékelt a benyújtást megelőző napon egy plakátról készített fényképfelvételt. Előadta, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. § a) pontja szerinti plakáton a kérelmező és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nevei és arcképmásai szerepelnek, továbbá a jelölő szervezetek jelképei. Jogellenes a plakát, mert Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő jelöltjeként tünteti fel a kérelmezőt, holott magánszemély a Ve. értelmében jelölő szervezetként nem szerepelhet. Ebből adódóan az önkormányzati képviselő-jelölt választási plakátjai sértik a választás tisztaságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapelvét.

A HVB határozata

  1. A HVB 190/2024. (V.13.) határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező támogatására buzdító plakát sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságára és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, ezért a kérelmezőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
  2. A határozat indoka szerint az, hogy „valakinek a jelöltje” kifejezést használtak, nem feltétlenül értelmezhető a zuglói választópolgárok számára, így az alkalmas a választók megtévesztésére. Annak ugyanis lehet olyan értelme, hogy valaki a tényleges jelöltek közül választ magának egyet, akinek a sikerét kívánja támogatni.

Az FVB határozata

  1. A kérelmező fellebbezésére eljárt FVB 158/2024. (V. 17.) FVB határozatában a támadott elsőfokú határozatot megváltoztatta és megállapította, hogy ismeretlen személy megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet.
  2. Az FVB rögzítette, hogy a fényképen a jelölt támogatására buzdító plakát látható, amely a Ve. 140. § a) pontja szerinti plakátnak minősül. Egyetértve az elsőfokon eljárt helyi választási bizottsággal az FVB megállapította a jelölt jelölő szervezetei és más, a jelöltet támogató szervezetek szimbólumainak azonos módon való feltüntetésével megvalósuló alapelv sérelmét. Hangsúlyozta, hogy a jelölt öt jelölő szervezet közös jelöltje, a plakáton ellenben hat szervezet szimbólumai szerepelnek azonos méretben és egymás mellett bármilyen grafikai, vagy szöveges elkülönítés nélkül. Ezzel a plakát alkalmas a választók megtévesztésére utalva a FVB 84/2024. (V. 7.) FVB határozatra, továbbá a Kúria Kvk.V.39.047/2024/4. számú határozata elvi tartalmára is.
  3. Ugyanakkor a „Hadházy Ákos jelöltje” fordulattal megvalósuló jogsértés vonatkozásában kimondta, az, hogy egy személy támogatja a jelöltet, a választópolgárok számára a jelölő szervezetektől elkülöníthető tartalommal bír attól, hogy őt mely jelölő szervezetek támogatják. Az egyéni országgyűlési képviselő független képviselő, tehát támogatása nem is sugallhatja valamely jelölő szervezetnek a jelölt mögötti támogatását és ezzel nem alakíthat ki a választópolgárokban hamis képet arra nézve, hogy a jelöltre leadott szavazatokkal mely jelölő szervezeteket támogatja a választáson, így nem valósítja meg a választási eljárás alapelveinek sérelmét.
  4. Az FVB vizsgálta azt is, hogy a jogsértés a jelölt és az egyéni országgyűlési képviselő terhére megállapítható-e és rögzítette, hogy a plakát a Ve. 144. § (2) bekezdésének megfelelő impresszumot nem tartalmazza. Ezért álláspontja szerint a plakát tartalmáért való felelősség a plakáton szereplő jelöltnek, illetve egyéni országgyűlési képviselőnek nem tudható be, így az elsőfokon eljárt bizottság tévesen minősítette a rendelkezésére álló bizonyítékokat akkor, amikor a jelölttel szemben alkalmazott jogkövetkezményt.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának megváltoztatását és bármilyen jogsértés megállapításának mellőzését indítványozta. Kifejtette, a határozat sérti a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontját, továbbá a 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját és a 43. §-ban foglaltakat.
  2. Rögzítette, hogy a határozat 17. pontja helyesen állapította meg, hogy az egyéni országgyűlési képviselő jelöltkénti feltüntetése nem sérti a vonatkozó jogszabályokat, mivel ő nem jelölő szervezet.
  3. Tévedett azonban az FVB a hivatkozott határozat 15., 18. és 19. pontjában tett megállapításaival, miután megalapozatlan azon állítás, hogy a plakáton hat jelölő szervezet szerepel, annak ellenére, hogy őt csupán öt szervezet jelölte. Hangsúlyozta, hogy Budapest XIV. kerületi 08. számú választókörzetben hat jelölő szervezet jelölte, ennek megfelelően került sor nyilvántartásba vételére és így szerepel a plakáton is.
  4. Kitért arra is, hogy a plakáton feltüntették annak kiadóját. Kérelme alátámasztásául csatolta az ajánlóívek átadására vonatkozó jegyzőkönyvet, illetve a plakát egy részletéről készített felvételt.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
  2. A kérelmező mint a plakáton szereplő jelölt Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A felülvizsgálati kérelem elsődleges érve szerint a plakáton szereplő hat jelölő szervezet emblémája nem téveszti meg a választókat, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelölő szervezet nyilvántartásba vételére sor került.
  4. A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvását, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Kúria leszögezi, hogy ezen alapelvek választási eljárásban történő érvényesülését mindig az eset összes körülményét – egyenként és összességében – figyelembe véve kell vizsgálni.
  5. A Ve. 132. §-a szerint az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz.
  6. A Ve. 4. számú melléklete b) pontja többek között tartalmazza, hogy a jelölt nyilvántartása tartalmazza a jelölt független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepel.
  7. A Ve. 144. § (2) bekezdésének első fordulata kimondja, a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot.
  8. A Kúria hangsúlyozza, a választók tájékoztatásának kiemelten fontos eszköze a plakát, ugyanakkor a kampányeszközöknek és így a plakátoknak is meg kell felelniük a törvényben meghatározott követelményeknek.
  9. Jelen ügyben a felek által nem vitatott tény, hogy a kérelmező támogatására buzdító plakáton a jelöltet jelölő szervezetként hat jelkép került feltüntetésre, köztük a Civil Zuglóért Egyesület szimbóluma.
  10. A Kúria Kfv.V.39.047/2024/4. számú végzésében elvi éllel mondta ki, hogy a választópolgár nem csupán a jelölt, hanem a jelölő szervezet irányában is kifejezi támogatását ajánlásával, majd később leadott szavazatával. A választópolgár akaratát nem csupán a jelölt személye, de a jelölő szervezet is befolyásolhatja. Mindezt nyomatékosítja, hogy egyéni választókerületekben a mandátumot nem eredményező szavazatok a jelölő szervezetek kompenzációs listáján eredményezhetnek mandátumot. Következésképpen a választópolgárnak tisztában kell lennie azzal, hogy mely egyéni választókerületi jelöltet mely jelölő szervezet jelölte.
  11. A választások tisztasága, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlás megkívánja, hogy egyértelmű legyen, hogy mely jelölő szervezet jelöltje az egyéni választókerületi jelölt. Amennyiben az adott plakáton olyan jelölő szervezetet tüntetnek fel, amely valójában nem is jelölő szervezet a nyilvántartás szerint, az alkalmas a választók megtévesztésére. Egy jelölő szervezet feltüntetése azt eredményezi, hogy a választópolgár annak reményében adja le szavazatát az adott jelöltre, hogy a feltüntetett szervezet kompenzációs listán töredékszavazatban részesülhet.
  12. A Kúria a rendelkezésre álló adatokból, így különösen a HVB 2024. május 3-án kelt 83/2024. (V. 3.) számú határozatából és a Kúria Kfv.V.39.049/2024/6. számú végzéséből megállapította, hogy a HVB a jelöltet mint a hat jelölő szervezet közös jelöltjét vette nyilvántartásba a Budapest XIV. kerület 08. számú egyéni választókerületben. Nem annak van jelentősége, hogy a választások hivatalos honlapján a Civil Zugló Egyesület szerepel-e a jelöltet jelölő szervezetek között, hanem annak, hogy a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat mely jelölő szervezeteket tartalmazza. A Kúria azonban rámutat, az eltérést az okozhatta, hogy a kérelmező 2024. április 26-án az első alkalommal felvett ajánlóíveket azzal a szándékkal adta vissza a HVI-nek, hogy abban a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként indulni, majd aznap más jelölő szervezetek feltüntetése mellett szintén ajánlóíveket igényelt, amelyeket a HVI átadott a részére.
  13. A jelöltkénti nyilvántartás adata szerint a Civil Zugló Egyesületet a kérelmezőt jelölő szervezetként nyilvántartásba vették.
  14. Következésképpen a választási plakát nem jogellenes, nem téveszti meg a választópolgárokat azzal, hogy olyan jelölő szervezet jelöltjeként tünteti fel a kérelmezőt, amely ne felelne meg a valóságnak.
  15. Rámutat arra is a Kúria, az FVB határozata olyan tényállási elemeket is tartalmaz, amelyek nem voltak részei sem a kifogásnak, sem pedig az elsőfokú HVB határozatnak.
  16. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a kifogásolt plakáton nem sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) c) és e) pontjában foglalt alapelvek, az FVB jogellenesen értékelte annak tartalmát. Miután pedig a jogsértés megállapítására nem került sor, abban nem kellett döntenie a Kúriának, hogy a felelős személye az impresszum alapján megállapítható-e.
  17. Mindezekre figyelemmel a Kúria az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy a kifogást elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Nem annak van jelentősége, hogy a választások hivatalos honlapján az egyesület szerepel-e a jelöltet jelölő szervezetek között, hanem annak, hogy a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat mely jelölő szervezeteket tartalmazza.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű – illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az állam terhén marad.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 22.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró, 
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró