Kvk.III.39.055/2024/12. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.055/2024/12.

A tanács tagjai:

Dr. Kovács András a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: … (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Takáts Eszter ügyvéd (...)

Az I. rendű érintett: Éljen Szombathely! Egyesület (...)

A II. rendű érintett: Agora Savaria Kulturális és Médiaközpont Nonprofit Kft. (...)

A II. rendű érintett képviselője: Dr. Hódi Cintia Stella ügyvéd (...)

A III. rendű érintett: Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. (...)

A III. rendű érintett képviselője: … kamarai jogtanácsos

A IV. rendű érintett: Szombathely Városi Vásárcsarnok (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Vas Vármegyei Területi Választási Bizottság 31/2024. (V. 09.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Vas Vármegyei Területi Választási Bizottság 31/2024. (V. 09.) számú határozatát – eltérő indokolással – helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás           

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kifogást tevő (a bírósági eljárásban kérelmező), aki a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet szombathelyi képviselőjelöltje 2024. május 3-án kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában, c) pontjában és e) pontjában megjelölt alapelvek megsértése miatt. Ebben előadta, hogy Szombathely város egész területén óriásplakátok, felmatricázott autóbuszok, buszmegállóreklámok, szupermarketekben megjelent reklámok hirdetik, hogy „MINDENKI SZOMBATHELYI”. A reklámok szombathelyi nevezetességekkel ábrázolt egyedi grafikával kerülnek közzétételre fehér, kék és türkizkék színekkel. Egyértelműen megállapítható, hogy a hirdetések megrendelője a Szombathely Megyei Jogú Város tulajdonában álló II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintett. Ezen identitás erősítő hirdetésekre Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 342/2023. (X. 26.) Kgy. számú határozata adott felhatalmazást.
  2. A kampányidőszak kezdetét (2024. április 20.) követően Szombathely egész területén folyamatosan jelennek meg és láthatóak az I. rendű érintett jelölő szervezet óriásplakátjai, habkarton plakátjai és egyéb hirdetései, amelyeken látható egyedi grafika, betűtípus és színkombináció teljesen azonos a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek fenti hirdetésein használtakkal. A „MINDENKI SZOMBATHELYI!” szlogen használata is sok esetben megegyezik az I. rendű érintett választási plakátjain és a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek hirdetésein.
  3. Az I. rendű érintett a szombathelyi nevezetességeket ábrázoló egyedi grafikát azonos betűtípussal és színkombinációval a 2019. évi helyi önkormányzati választáson és azóta is folyamatosan használja.
  4. A fentiek miatt az identitást erősítő kampány egyértelműen az I. rendű érintett jelölő szervezetet népszerűsítő és annak támogatására ösztönző kampányeszköznek tekinthető.
  5. Ennek kapcsán felmerülhet, hogy a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek által finanszírozott propaganda és tájékoztató anyagok valójában és célzottan a Ve. 146. §-a szerinti politikai reklámok és politikai hirdetések körébe tartoznak, amelyek alkalmazása a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység. Ez esetben a plakátok nem felelnek meg a Ve. 144. § (2) bekezdése szerinti előírásoknak.
  6. Az I., II., III. és IV. rendű érintettek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait. A kifogást tevő kérte a választási bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdése szerint eljárva a jogszabálysértés tényét állapítsa meg és a jogszabálysértőket a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint szabjon ki velük szemben bírságot.
  7. A Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 97/2024. (V. 6.) HVB számú határozatában a kifogást tevőnek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvi sérelem miatt benyújtott kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  8. A HVB a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve megállapította, hogy kifogást tevő nem határozta meg kifogásában, hogy az általa sérelmezett jogsértést mikor követték el. Arra azonban utalt, hogy a kifogás benyújtását megelőző három napnál korábban a hirdetések kihelyezésre kerültek. Ezért a kifogás elkésett, így azt érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
  9. A kifogást tevő fellebbezése folytán eljárt Vas Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 31/2024. (V. 09.) számú határozatában a HVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy az I. rendű érintett jelölő szervezet kifogásban előadott magatartása a Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik. Ennek további vizsgálatára a Ve. 307/D. § (4) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel, ezért a TVB kezdeményezi a hatáskörrel eljáró szerv eljárását, amelyre tekintettel a kifogást érdemben elutasította.
  10. A TVB az indokolásban egyetértett azzal, hogy a kifogásban előadott magatartás folyamatos állapotszerű jogsértést valósít meg, így a plakátok kihelyezésének időpontja közömbös, a kifogás ezért nem késett el.
  11. Az I. rendű érintett 2019. óta folyamatosan alkalmazott marketing elemeivel, ezen belül azonos grafikával, betűtípussal, színnel és szlogennel, a város emblematikus sziluettjével, képi világgal, tipográfiával, a választópolgárok megtévesztésére és ezzel befolyásolására alkalmas módon egyező plakátok elkészítését rendelte meg, finanszírozta és helyezte ki a választási kampány időszakára időzítve három önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek. Ezzel a cselekménnyel megvalósult kampánytevékenység vagyoni értékkel bír és ennek haszonélvezője az I. rendű érintett. Ez a jelölő szervezet az így kapott támogatást hallgatólagosan elfogadta, ez ellen nem tiltakozott, nem tett semmilyen intézkedést annak érdekében, hogy ez a választási alapelvekbe is ütköző tevékenység megszűnjön.
  12. A kialakult joggyakorlat alapján választási alapelvi sérelemre – mint jogszabálysértésre – akkor alapozható határozat, ha nincs olyan rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért (Kvk.IV.37.468/2009/2.). Abban az esetben, amikor egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni. Ilyenkor az alapelveknek a jogértelmezésnél van kiemelt jelentőségük. Ha azonban az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, mert azok önálló normatartalommal bírnak, az alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül (Kvk.III.37.799/2020/3.). Amennyiben a választási bizottság vagy a bíróság a Ve. tételes rendelkezésének a sérelmét állapítja meg, úgy a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítani, mert a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is.
  13. Mivel jelen ügyben felmerül a Ve. 307/D. § (4) bekezdésének megsértése, a jogsértés elbírálásának ennek keretén belül van helye, ennek további vizsgálatára és elbírálására az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel. A választási eljárás sajátosságára tekintettel a TVB nem függesztheti fel az eljárást és nem várhatja meg az Állami Számvevőszék határozatát, ezért a fenti tényállási elemek és a jogalkalmazási elvek összességét figyelembe véve kellett döntést hozni, vagyis a kifogást érdemben elutasítani.

A felülvizsgálati kérelem és az észrevételek

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt oly módon, hogy az I., II., III. és IV. rendű érintetteket a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontjára alapítottan a további jogszabálysértéstől tiltsa el és velük szemben szabjon ki bírságot, azzal, hogy az Állami Számvevőszék eljárásának kezdeményezésére tett intézkedést tartsa fenn hatályában.
  2. Álláspontja szerint a TVB a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban részben téves jogi következtetést vont le. A Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tételes rendelkezés sérelme kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerint alapelvi sérelmet foglalhatja magában, azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában írt esélyegyenlőség sérelmének alapelvét nem.
  3. A jelenleg is fennálló jogsértő állapot jogi reparációjára sem alkalmas a másodfokú határozat, mivel az Állami Számvevőszék eljárása erre nem megfelelő eszköz, mert a Ve. 307/D. § (5) bekezdésére figyelemmel az Állami Számvevőszék kizárólag a jelelő szervezet által jogszerűtlenül igénybevett támogatás kétszeresének a visszafizetésére való kötelezést rendelheti el. Ezért, ha megállapításra is kerülne a Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdésbe való ütközés, attól a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvi sérelem még ugyanúgy fennállna, mert a jogsértő plakátok eltávolítására az Állami Számvevőszék nem kötelezheti a jogsértőt.
  4. A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek a saját költségvetésük terhére, közpénzből, de nem a közfeladatukból eredő feladatuk ellátásával összefüggő tevékenységként tették közzé az I. rendű érintett jelölő szervezet egyedi grafikájával, betűtípusával és színkombinációjával, a jelölő szervezet választási jelmondatával azonos tartalmú hirdetéseket. Ezért ez a szombathelyi identitást erősítő kampány bizonyítékokkal igazoltan alkalmas a választói akarat befolyásolására.
  5. Felmerülhet, hogy a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek által finanszírozott tájékoztató anyagok a Ve. 146. §-a szerint minősülő politikai reklámok és politikai hirdetések körébe tartoznak, amelyek alkalmazása a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység. Ez esetben a plakátok nem felelnek meg a Ve. 144. § (2) bekezdésében írt előírásnak, mert azokon nem szerepel a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve.
  6. A TVB akkor járt volna el helyesen, ha az esélyegyenlőség alapelvének megsértése megállapítása mellett a Ve. 218. § (2) bekezdését alkalmazva a jogsértőket a további jogsértéstől eltiltja és velük szemben bírságot szab ki.
  7. A Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja nem tartozik a választási bizottság mérlegelési jogkörébe, hanem, ha annak helye van, tehát jogi reparáció szükséges, akkor az kötelezően alkalmazandó szankció. Ezt igazolja, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja csak a bírság tekintetében biztosít mérlegelési jogkört.
  8. A Kúria a 8. alszámú végzésében felhívta az I., II., III. és IV. rendű érintetteket arra, hogy a felülvizsgálati kérelemre észrevételt tehetnek. A végzés kiadására a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát követően került sor. A IV. rendű érintett észrevételt nem terjesztett elő.
  9. Az I. rendű érintett – a felhívásban foglaltak ellenére – észrevételét ügyvédi képviselet nélkül terjesztette elő, így az a Ve. 224. § (5) bekezdésére figyelemmel hatálytalan volt.
  10. A II. rendű érintett észrevételében kérte – tartalma szerint – a TVB határozatának helybenhagyását, mert a terhére nem állapítható meg jogsértés. Előadta, hogy a kérelmezett által elismerten a vitatott tájékoztató anyagok már a választási kampányt megelőzően kihelyezésre kerültek, az I. rendű érintett a kampány kezdetekor helyezett ki olyan plakátokat, amelyek azonos képi világgal, színekkel rendelkeztek, mint a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek által elhelyezettek. A kérelmező részéről a felülvizsgálati kérelemhez mellékelt fényképek nem alkalmasak az általa állított tények bizonyítására, ezzel az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget.
  11. A III. rendű érintett észrevételében kifejtette, hogy jogsértő magatartást nem tanúsított. Az észrevételben érdemben előadottak megegyeztek a II. rendű érintett érvelésével.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmét a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő. Tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
  3. A Kúria elsődlegesen hangsúlyozza, hogy a bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatokra vonatkozóan sem korlátlan, annak irányát a kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki.
  4. A kérelmező a TVB határozatát a kifogást érdemben elutasító részében támadta, de nem sérelmezte azt a határozati megállapítást, hogy az I. rendű érintett kifogásban előadott magatartása a Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik, ennek további vizsgálatára az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel, ezért a TVB kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.
  5. A Kúria a kérelemhez kötöttség elvét alkalmazva csak azt vizsgálta, hogy a kifogást érdemben elutasító határozati rendelkezés jogszerű-e. E körben a TVB határozata I. rendű érintetthez kapocsolódan taglalta a jogsértés tényét, mely jogsértést a kérelmező a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek vonatkozásában is kérte megállapítani, amennyiben velük szemben is jogkövetkezmények megállapítását kérte. Ezért a Kúriának vizsgálnia kellett, hogy a konkrét tényállást a TVB határozata jól állapította-e meg, illetve megfelelően minősítette-e azt jogsértésnek az I. rendű érintett vonatkozásában.
  6. E körben Kúria azt állapította meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást nem mindenben helytállóan állapította meg, és abból ezért téves következtetést vont le.
  7. A Ve. VIII. Fejezet 68. pontja a 139-143/B. §-okban határozza meg a kampányidőszakra és eszközökre irányadó rendelkezéseket. A 140. § szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
    a) plakát,
    b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
    c) politikai reklám és politikai hirdetés,
    d) választási gyűlés.
  8. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység, a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 142. §-a alapján nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
  9. A bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolt fényképekből megállapítható, hogy az I. rendű érintett a szombathelyi nevezetességeket ábrázoló egyedi grafikát, betűtípust és színkombinációt a 2019. évi helyi önkormányzati választásokon és azóta is használja. A II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek által kihelyezett plakátok és reklámok ezt az egyedi grafikát, betűtípust és színkombinációt veszik át, ezzel azonosak.
  10. A II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek nem vitásan a 2024. évi önkormányzati választási kampányt megelőzően kezdték el a plakátok és reklámok kihelyezését, ezeknek az anyagoknak az egyedi grafikája, betűtípusa és színkombinációja megegyezik az I. rendű érintett 2019-től használt plakátjaival és egyéb anyagaival. Ezért nem foghat helyt az a II. rendű és III. rendű érintetti érvelés, amely a jogsértés hiányát arra alapozza, hogy az I. rendű érintett plakátjai és hirdetései hasonlítanak a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintett által kitett plakátokhoz és reklámokhoz, és ennyiben téves TVB határozata is a tényállás megállapítása tekintetében.
  11. A Kúria ezt követően vizsgálta és értékelte a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek kérelmező által kifogásolt magatartását a Ve. 141. §-ának és 142. §-ának alkalmazása körében.
  12. A Ve. 141. §-a egy főszabályt rögzít, míg a 142. § ennek a kivételszabályát.
  13. Az Alkotmánybíróság a 3257/2019. (X. 30.) AB határozatának [26] bekezdésében kimondta, hogy a határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni.
  14. A Kúria rámutat, aki helyi önkormányzat vagy más állami szerv képviselője és tevékenysége során nyilvánvalóan saját személyében összemossa a jelölti tevékenységet a helyi önkormányzat vagy más állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységével, akkor őt jelöltnek kell tekinteni, tevékenységét ebben a minőségében szükséges értékelni.
  15. Jelen esetben azonban a kérelmező által sérelmezett tevékenységet nem az I. rendű érintett jelölő szervezet, hanem jelöltnek vagy jelölő szervezetnek nem minősülő más személyek, a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek végezték jogszabályban meghatározott feladatukhoz kapcsolódóan.
  16. A Kúria megítélése szerint a fentiekből következően az ügyben érvényesül a Ve. 142. §-ában rögzített kivételszabály, ezért a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek a kifogásolt tevékenységükkel jogsértést nem követtek el.
  17. Az I. rendű érintett az identitás erősítő kampányban nem vett részt, jelölő szervezetként nem utánozta a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek által közzétett plakátokat és hirdetéseket, mert – a korábban írtak szerint – már 2019-től használta az azokban szereplő egyedi grafikát, betűtípust és színkombinációt. Erre figyelemmel a megállapítani kért jogsértést az I. rendű érintett nem valósíthatta meg.
  18. A Kúria mindezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a TVB határozatát – eltérő indokolással – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Nem minősül választási kampánynak az állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

Záró rész

  1. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdésére figyelemmel nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el. 
  2. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének érvényesülése érdekében került az érintettek részére a felülvizsgálati kérelem kiadásra, mert esetükben fennállt a lehetősége, hogy a meghozandó kúriai határozat – a felülvizsgálati kérelem alapossága esetén – közvetlen végrehajtandó kötelességet keletkeztet részükre ugyanakkor a kérelmező számára jelen határozat nem eredményezhette rá vonatkozó anyagi jogviszony keletkezését, módosulását, megszűnését, közvetlen jog és kötelesség rá nézve – az illeték viselésén felül – nem származhatott. Emellett figyelemmel az eljárás sajátos szigorú határidejére is, a jogbiztonság, mint a jogállamiság részét képező alkotmányos érték és a tisztességes eljárás elve közti szükségességi és arányossági teszt alapján a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban Kp.) 2. § (6) bekezdése a kérelmező vonatkozásában nem volt alkalmazható. Tekintettel arra, hogy a meghozott kúriai végzés az érintettek vonatkozásában közvetlen jogot és kötelességet szintén nem keletkeztetett, továbbá félnek nem minősülnek az eljárásban, ezért konkrét kézbesítésre vonatkozó rendelkezés hiányában, ugyanezen okból nem kerül sor részükre jelen végzés kézbesítése, az számukra a Kúria honlapján megismerhető.
  3. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése szerint köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében írt mértékű nemperes eljárási illeték viselésére.
  4. A Kúria tájékoztatja kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé, és az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell, az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  5. A végzéssel szembeni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró