Kvk.III.39.051/2026/4. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.051/2026/4.

A tanács tagjai: 

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró 
Dr. Bérces Nóra bíró 
Dr. Kovács András bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező:     Tisztelet és Szabadság Párt 
                           (...) 

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda
                                          (...) 
                                          eljáró ügyvéd: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám

Az érintett: …
                  (…)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező 
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 16/2026. (III. 11.) TVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 16/2026. (III. 11.) TVB számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Hajdú-Bihar Vármegyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 11/2026. (III. 06.) számú határozatával az érintett, mint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelölő szervezet jelöltjének a Hajdú-Bihar vármegye 04. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselőjelötjeként történő nyilvántartásba vételéről döntött. Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda tájékoztatása alapján megállapította, hogy a jelölt nyilvántartásba vétel iránti kérelme megfelel a jogszabályi követelményeknek: bejelentése az ajánlóívek átadásával történt, a jelöltséghez szükséges érvényes ajánlások száma eléri az ötszázat, továbbá a jelölt benyújtotta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 124. § (1a) bekezdése szerinti nyilatkozatot.

Az OEVB határozata ellen benyújtott fellebbezés

  1. Az OEVB határozata ellen a kérelmező Hajdú-Bihar vármegye 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett országgyűlési képviselő-jelöltje fellebbezést nyújtott be.
  2. Arra hivatkozott, hogy … bizottsági tag (a továbbiakban: delegált tag) megtekintette az ajánlóíveket, és több mint 25 db érvényesnek nyilvánított ajánlást érvénytelennek talált. Csatolta az ajánlásellenőrző rendszer ajánlóívek ellenőrzésének eredménystatisztikáját, az ajánlásellenőrző rendszerből generált „ajánlások tételes listáját”, valamint a delegált tag írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely sorszámú ajánlóíveken, mely ajánlásokat és milyen okból tart érvénytelennek.
  3. A tételesen megjelölt ajánlások kapcsán egyrészt arra hivatkozott, hogy azokon – az ajánló személyi számát, az ajánló nevét, vagy a lakcímből az utca nevét érintően – javítást eszközöltek a „javítás szabályainak betartása nélkül”, továbbá a közterület jellege sincs mindenütt feltüntetve. Álláspontja szerint amennyiben az ajánlóívre a Ve. 122. § (2) bekezdése alapján rávezetett adatokban javítások történnek, akkor azok a javítás szabályai szerint orvosolhatóak. A megjelölt esetekben ugyanakkor nem lehet biztosan tudni, hogy a javítások az aláírás előtt vagy után, az aláíró választópolgár hozzájárulásával történtek-e, továbbá, hogy a javításokat az ívek leadását megelőzően vagy azt követően eszközölték. Amennyiben csak egy ajánlás esetében is felmerül a gyanú a visszaélésre, akkor ez a többi ajánlás érvényességét tekintve is fennállhat.
  4. Véleménye szerint a Ve. 126. § (2) bekezdésének b) és c) pontjai alapján arra lehet következtetni, hogy a közterület jellege feltüntetésének teljes elmaradása érvénytelenségi oknak tekintendő.
  5. Mindezek alapján úgy vélte, hogy az OEVB 11/2026. (III. 06.) számú határozta a Ve. 122. § (2) bekezdése, 123. § (4) bekezdése, 126. §-a, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai rendelkezéseibe ütközik.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 16/2026. (III. 11.) TVB számú határozatával az OEVB 11/2026. (III. 06.) számú határozatát helybenhagyta.
  2. A sérelmezett ajánlások tételes átvizsgálása alapján az alábbi megállapításokat tette:
  3. A 66748K00004 sorszámú íven a rögzítő személyi számában semmilyen javításnak látszó művelet nem látható; a 66748K00004 sorszámú íven a 2. számú ajánló személyi azonosítójában semmilyen javítás nincs; a 66748K00101 sorszámú íven a 3. ajánló személyi azonosítójában nincs javítás; a 66748K00148 sorszámú íven a 2. ajánló nevében nincs javítás.
  4. A megjelölt további ajánlások egy részénél látható javítás, míg más részüknél egyáltalán nem állapítható meg, hogy javítás történt-e vagy a rögzítő által használt toll tintája folyt meg avagy az adat első rögzítésekor a toll nem megfelelően fogott, ezért a rögzítő ráerősített a leírtakra azért, hogy az adat jobban látszódjék. A látható javítások zöme jelentéktelennek tekinthető (pl: a Rákóczi utca nevében a „c”-ről „cz”-re javítás, vagy a személyi azonosító első számjegyének javítása hölgy esetében „1”-es számjegyről „2”-es számjegyre).
  5. A TVB megállapította, hogy a fellebbező a valószínűsítés szintjét elérő bizonyítékot nem szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a javítás nem a választópolgár által vagy tudtával történt az ajánlóív leadása előtt; továbbá nem jelölte meg, hogy mit tekint a „javítás szabályai szerinti orvoslásnak”. Megállapította, hogy a javítás megfelelőségére vonatkozó szabályozást a választásra irányadó jogszabályok nem tartalmaznak, az ajánlások ellenőrzését végző választási iroda és a jelölt nyilvántartásba vételéről döntő választási bizottság nem mérlegelhet abban a kérdésben, hogy a láthatóan javított, de ennek eredményeként helyes adatot elfogadja-e vagy sem. A Ve. 126. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis egyértelműen előírja, hogy az egyéb feltételek teljesülése mellett az ajánlás érvényes, ha az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek. Az adatok egyezősége a vitatott esetekben megállapítható volt. 
  6. A közterület jellege (út, utca, tér stb.) feltüntetésének hiányára a fellebbezés általánosságban, konkrét ajánlás megjelölése nélkül hivatkozott, holott a csatolt bizonyítékból egyértelmű, hogy az ajánlások tételes áttekintését a delegált tag elvégezte, így nem volt elzárva attól, hogy tételesen megjelölje az állítása szerint érvénytelen ajánlásokat. Megállapította, hogy a közterület jellege feltüntetésének hiánya egyébként sem érvénytelenségi ok a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontjának helyes értelmezése alapján, ha a lakcím egyébként egyértelműen beazonosítható. E jogszabályhely a névjegyzéktől eltérő forma megjelölését szabályozza, márpedig ennek minősül az is, ha a közterület jellegét nem tüntetik fel. Ez ily módon olyan adateltérés, ami miatt az ajánlás nem tekinthető érvénytelennek, hiszen a lakcím egyébként beazonosítható. Utalt arra, hogy a hivatalos ajánlóívnek a lakcím rögzítésére szolgáló rubrikájában eleve előre az van nyomtatva, hogy „Lakcím (település, utca, házszám)”, azaz oda ezeket az adatokat kell beírni és nem feltétlenül kell még az utca neve után odaírni, hogy „utca”, amikor az egyébként is egyértelmű.
  7. A TVB továbbra is irányadónak tekintette a Nemzeti Választási Bizottság korábban hatályos, az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatásban foglaltakat azzal, hogy az iránymutatás csupán azért került hatályon kívül helyezésre, mert annak tartalmát a jogalkotó átemelte a Ve.-be.
  8. A TVB nem osztotta a fellebbezés azon hivatkozását sem, hogy az ajánlások ismételt ellenőrzésére lenne szükség, különös tekintettel arra, hogy a fellebbezésben foglaltak semmiféle, de főleg nem „rendszerszintű” visszaélésre nem utalnak, a Ve. az ismételt, teljeskörű ellenőrzést nem ismeri. A vizsgálathoz az általánosságban megjelölt jogsértések nem elegendőek, azoknak kellően konkrétnak kell lennie, amint azt a Kúra a Kvk.III.39.280/2022/4. számú végzésében is kifejtette. 
  9. A TVB álláspontja szerint a fellebbező által megbízott OEVB tagnak minden lehetősége megvolt, hogy az ajánlásellenőrzés eredményével kapcsolatos esetleges jogszabálysértéseket feltárja, azt a fellebbezés részévé tegye.
  10. A TVB megállapította, hogy az OEVB eljárása nem sértette sem a tételes, sem az alapelvi választási normákat.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A TVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben annak megváltoztatását és a képviselőjelölt nyilvántartásba vételének elutasítását kérte.
  2. A Ve.-hez fűzött Nagykommentárt idézve arra hivatkozott, hogy az ajánlóíven feltüntetett összes adat hiánytalan és pontos kitöltése a választópolgár azonosításának az alapja. Az ajánlás érvényességének feltétele, hogy az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek.
  3. A fellebbezésében foglaltakkal egyezően arra hivatkozott, hogy változatlanul kifogásolja a következő ajánlóíveket és ajánlásokat: 
    1) 66748K00004 a rögzítő személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    2) 66748K00004 az 1. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    3) 66748K00004 a 2. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    4) 66748K00010 az 1. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    5) 66748K00012 a 7. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    6) 66748K00081 a 2. ajánló utcanév javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    7) 66748K00082 a 8. ajánló név javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    8) 66748K00083 a 4. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    9) 66748K00086 a rögzítő aláírása javított,  
    10) 66748K00092 a 6. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül, 
    11) 66748K00101 a 3. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül, 
    12) 66748K00104 a 6. ajánló név javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    13) 66748K00105 a 3. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül, 
    14) 66748K00148 a 2. ajánló név javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    15) 66748K00155 a rögzítő személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül,  
    16) 66748K00167 a 2. ajánló név javított a javítás szabályainak betartása nélkül, 17) 66748K00186 a 8. ajánló személyi száma javított a javítás szabályainak betartása nélkül; továbbá „több ajánlás esetében” egyáltalán nem került feltüntetésre a választópolgár lakcímében a közterület jellege.
  4. „Fenntartotta” azon fellebbezésben foglalt hivatkozását, mely szerint nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ajánlást adó választópolgárok „személyi azonosítójának kijavítására” az ajánlóív aláírásának időpontjában, a választópolgár tudtával és hozzájárulásával, avagy akár a választóív leadását követően került sor. Noha a Ve. valóban nem tartalmaz szabályozást a javítás milyenségére vonatkozóan, álláspontja szerint a Ve. 122. § (2) bekezdése alapján kötelezően feltüntetett bármely adat kijavítása a választópolgár aláírását kívánja meg, mintegy biztosítva a javításhoz adott hozzájárulását. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a rögzítő személy utólag, az érvénytelenségi okot észlelve javítja ki a választópolgár adatait, annak tudta és beleegyezése nélkül.
  5. Rögzítette, hogy lényeges különbséget kell tenni az ajánlók illetőleg a rögzítő adatainak javításában is. A rögzítő esetében az érvénytelenség az egész ajánlóív érvénytelenségét vonja maga után, ebben az esetben a javítás szabályainak alkalmazása még fokozottabb követelmény.
  6. „Fenntartotta” a közterület jellegének hiányára vonatkozó kifogásait is. Álláspontja szerint a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontja a közterület elnevezésének, jellegének eltérő formájú rögzítésére vonatkozik, nem pedig annak teljes hiányára. A Nemzeti Választási Bizottság a 2018. március 11. napján meghozott 312/2018. számú határozatában kifejtette, hogy nem minősül csekély mértékű eltérésnek, így nem tekinthető érvényesnek az az ajánlás, amelynél a lakcímadat feltüntetése során a közterület elnevezése teljesen hiányzik. A határozat meghozatalának időpontjában a Nemzeti Választási Bizottság 5/2014. számú iránymutatása rögzítette a csekély mértékű eltérések körét, mely lényegét tekintve megegyezett a Ve. azóta hatályba lépett 126. § (2) bekezdésében foglalt felsorolással. A 312/2018. NVB határozat tehát a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben is alkalmazandó, melyből következően nem tekinthetők érvényesnek azok az ajánlások, melyek esetében a közterület „jellegének” feltüntetése elmaradt. Ezt támasztja alá a Kúria gyakorlata is, amely 2018-ban megállapította, hogy a közterület nevének részleges elhagyása (pl. „Liget” elhagyása a „Liget lakótelep” megnevezésből) nem tekinthető csekély mértékű eltérésnek, és az ajánlás érvénytelenségét eredményezi. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.V.37.325/2018/3. számú végzésére, mely szerint a választási ajánlások ellenőrzésénél a formai és adat-egyezőségi követelmények szigorúan érvényesülnek; a részleges egyezés vagy valószínűsíthető azonosíthatóság nem elég; a Kúria a Kvk.VI.37.339/2018/3. számú végzésére, amelyben kimondta, hogy az ajánlások érvényességénél nem elegendő a valószínűsíthető beazonosíthatóság; a törvény teljes körű adategyezést követel meg a névjegyzékkel; valamint a Kvk.III.39.280/2022/4. számú végzésre, amelyben a Kúria megerősítette, hogy az ajánlás csak akkor érvényes, ha – egyéb feltételek fennállása esetén – az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – megegyeznek a szavazóköri névjegyzék adataival.

Az érintett nyilatkozata

  1. Az érintett felhívás ellenére nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alaki kellékeit vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező – mint a Hajdú-Bihar vármegye 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölttel rendelkező jelölőszervezet – Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége fennáll. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani. 
  4. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében jogszabálysértésként az ajánlóívek, illetve ajánlások javított adatait illetően a Ve. 122. § (2) bekezdését, a közterület jellegének hiányára vonatkozóan a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontját jelölte meg. 
  5. A Kúria gyakorlata szerint a fellebbezésben, a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban (adott esetben a fellebbezésben) megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének, a határozatnak a jogszabálysértő jellegét kell kifejteni, megindokolni és bizonyítani, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van annak, hogy a kérelmező melyik jogszabály megsértésére és ahhoz kapcsolódóan milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát (Kvk.I.39.411/2022/3.). 
  6. A kérelmező a fellebbezésében foglaltakkal egyezően (azt „fenntartva”) változatlanul ugyanazon ajánlásokat kifogásolta, melyekkel kapcsolatban a TVB az egyes ajánlásokat megvizsgálva konkrét megállapításokat tett, másképpen megfogalmazva a „fenntartott” jogi érvelését már elbírálta. E szerint a 66748K00004 sorszámú íven sem a rögzítő személyi számában, sem a 2. számú ajánló személyi azonosítójában; úgyszintén a 66748K00101 sorszámú íven a 3. ajánló személyi azonosítójában és a 66748K00148 sorszámú íven a 2. ajánló nevében nem volt javítás. Ezzel ellenkező tény-, vagy jogállítást a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben nem tett, bizonyítékot nem terjesztett elő, a határozat megállapításait semmilyen módon nem cáfolta.
  7. A fennmaradó 13 vitatott ajánlás tekintetében a kérelmező által megjelölt konkrét jogszabálysértés [Ve. 122. § (2) bekezdése] az volt, hogy álláspontja szerint az állított javítások során a „javítás szabályait” nem tartották be, továbbá nem igazolható, hogy azokat ki és mikor végezte el. 
  8. A Kúria megállapította, hogy a Ve. 122. § (2) bekezdéséből, amely szerint az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, a kérelmező értelmezése nem olvasható ki. E jogszabályhely ugyanis az ajánlóíven kötelezően feltüntetendő adatokat sorolja fel azzal, hogy az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia. Egy esetleges elírás javításához/átírásához külön aláírást (szignót) a Ve. nem kíván meg. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi, és amennyiben pl. éppen a javítás miatt nem azonosítható a választópolgár; nem állapítható meg, hogy a választókerületben rendelkezik-e választójoggal; nem egyeznek a választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival stb., az az ajánlás érvénytelenségét eredményezi. A határozatban megállapított és csekély jellegűnek minősített, a felülvizsgálati kérelemben konkrét állítással nem cáfolt javítások önmagukban érvénytelenséget nem eredményeznek, azaz az apróbb (csekélyebb) formai hibák akkor eredményeznek érvénytelenséget, ha az adat egyértelműen nem beazonosítható. Az ajánló választópolgárok vitatott ajánlóíveken feltüntetett adatai a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeztek [Ve. 126. § (1) bekezdés b) pont], ennek ellenkezőjét a kérelmező nem bizonyította, konkrét tény- és jogállítás híján még csak nem is valószínűsítette.
  9. Súlytalan a kérelmező azon – általános – hivatkozása, mely szerint a rögzítő esetében az érvénytelenség az egész ajánlóív érvénytelenségét vonja maga után, ebben az esetben a javítás szabályainak alkalmazása még fokozottabb követelmény. E körben ugyanis a fentiektől eltérő jogszabályi rendelkezésre a „javítás szabályai” kapcsán nem hivatkozott. 
  10. A kérelmező a vitatott ajánlások körét szűkítve, kizárólag a választópolgárok „személyi azonosítójának kijavítására” vonatkozóan állította, hogy azokból nem állapítható meg, hogy a javításra az ajánlóív aláírásának időpontjában, a választópolgár tudtával és hozzájárulásával, avagy akár a választóív leadását követően került sor. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor jogszabálysértést nem jelölt meg, bizonyítékot nem csatolt, pusztán feltételezést fogalmazott meg. A Kúria gyakorlata szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét (Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.VI.39.516/2022/2.). Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését (Kvk.IV.39.300/2022/5.). A választási eljárásban nem követelmény a kétséget kizáró bizonyítás, de az igen, hogy a tényállás ne pusztán spekuláción és feltételezéseken, hanem ellentmondásmentes bizonyítékokon alapuljon, amelyek alapján a jogsértés tényére megalapozott következtetést lehessen levonni (Kvk.IV.39.095/2024/6., Kvk.III.39.183/2024/5.).
  11. A kérelmező a közterület jellege feltüntetésének hiányával összefüggésben konkrét ajánlást sem a TVB, sem a Kúria előtti eljárásban nem jelölt meg. Ugyanakkor a TVB értékelte az ezzel kapcsolatos jogi hivatkozását, a kérelmező pedig ezen értelmezést a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, ezért a határozatban kifejtetteket a Kúria is vizsgálta. 
  12. A Kúria a kérelmező álláspontjával szemben megállapította, hogy a TVB a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésekor a határozatában maga is kifejtette, hogy e jogszabályi rendelkezés a névjegyzéktől eltérő forma megjelölését szabályozza. Ugyanakkor azt állapította meg, hogy ezzel azonos megítélés alá esik, ha a közterület jellegét nem tüntetik fel, amennyiben a lakcím egyébként – figyelemmel a rubrika feltüntetett adattartalmára is (település, utca, házszám) – beazonosítható.
  13. A kérelmező ezen jogértelmezés helyességét egyrészt a 312/2018. számú NVB határozatban foglaltakkal, másrészt a Kúria Kvk.V.37.325/2018/3. számú végzésében megállapítottakkal kívánta cáfolni. A Kúria hangsúlyozza, hogy a 312/2018. számú NVB határozat olyan ajánlás érvénytelenségét állapította meg (minősítette az eltérést nem csekély mértékűnek) amelynél a közterület elnevezése teljesen hiányzott, tehát nem pusztán a közterület jellegének megjelölésére, illetve annak hiányára vonatkozóan vont le következtetést. A Kúria Kvk.V.37.325/2018/3. számú határozatának kérelmező által relevánsnak tekintett megállapítása egy olyan ajánlásra vonatkozott, ahol az „utca, házszám” rovatban csupán annyi szerepel, hogy „lakótelep”. A kérelmező állításával ellentétben tehát nem csupán a közterület jellegének elhagyásáról volt szó, hanem egy konkrét lakótelep (Liget lakótelep), konkrét házszáma nélkül feltüntetett, nem azonosítható lakcímről.
  14. A további két felhívott kúriai határozatban foglaltakkal eltérő határozati megállapítást a kérelmező nem jelölt meg. E határozatok azt rögzítik, hogy az ajánlások érvényességénél nem elegendő a valószínűsíthető beazonosíthatóság; az ajánlás csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai megegyeznek a szavazóköri névjegyzék adataival. Ennek ellenkezőjét a kérelmező nem bizonyította, egyetlen ajánlás tekintetében sem jelölt meg olyan tényt vagy bizonyítékot, amely a választási iroda által végzett ellenőrzés eredményét kérdésessé tenné.
  15. A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A csekély jellegűnek minősített, a felülvizsgálati kérelemben konkrét állítással nem cáfolt javítások önmagukban az ajánlás érvénytelenségét nem eredményezik.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 18. 

Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök 
Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró
Dr. Bérces Nóra s.k. bíró 
Dr. Kovács András s.k. bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró