Kvk.III.39.050/2026/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.050/2026/5.

A tanács tagjai: 

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke 
Dr. Bérces Nóra előadó bíró 
Dr. Farkas Katalin bíró 
Dr. Kovács András bíró 
Dr. Varga Eszter bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt 
                       (cím1)

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda 
                                          (cím2; 
                                           eljáró ügyvéd: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám)

Az érintett: Név1
                    (cím3)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 
                                                             15/2026. (III. 11.) TVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 15/2026. (III. 11.) TVB számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. A Hajdú-Bihar Vármegyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 10/2026. (III. 06.) számú határozatával a 2026. április 12. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás tekintetében Név1t, a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK) jelölőszervezet jelöltjét a Hajdú-Bihar Vármegye 04. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselőjelöltjeként nyilvántartásba vette, tekintettel arra, hogy a jelölt nyilvántartásba vétel iránti kérelme a jogszabályi feltételeknek megfelelt, az egyéb követelmények mellett a jelöltséghez szükséges érvényes ajánlások száma elérte az 500-at. 
2. Az OEVB végzésével szemben Kovács Petra Judit, az érintett választókerületben a Tisztelet és Szabadság Párt (a továbbiakban: TISZA) jelölőszervezet jogerősen nyilvántartásba vett országgyűlési képviselőjelöltje (a továbbiakban: fellebbező) élt fellebbezéssel arra hivatkozással, hogy az OEVB 2026. március 6-án megtartott ülésén Név2 bizottsági tag (a továbbiakban: bizottsági tag) megtekintette az ajánlóíveket, és legalább 20 darab érvényesnek nyilvánított ajánlást érvénytelennek talált. Alátámasztásul csatolta az ajánlásellenőrző rendszer eredménystatisztikáját, a rendszerből „kigenerált” ajánlások tételes listáját, valamint a bizottsági tag írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely sorszámú ajánlóíveken mely ajánlásokat, milyen okból vélt érvénytelennek. Az ajánlóívek eredménystatisztikája szerint az ajánlások ellenőrzésének eredménye: a feldolgozott ajánlóívek száma 88 darab, amelyből érvényes 86 darab; a rögzített ajánlások száma 639 darab, amelyből érvényes 516 darab; az érvénytelen ajánlások száma 123 darab, amelyből formai hibás ajánlás miatt 27 darab, többszörös ajánlás miatt 15 darab, egyéb okból 81 darab ajánlás érvénytelen. A fellebbező a bizottsági tag írásbeli nyilatkozatában szereplő ajánlóívek és ajánlások sorszámát is feltüntetve megjelölte, hogy azokat milyen okból találta érvénytelennek, ami miatt az OEVB támadott határozata sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122. § (2) bekezdését, 123. § (4) bekezdését, 126. §-át, továbbá 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait. 

A Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

3. A Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 15/2026. (III. 11.) TVB számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. 
4. A TVB a vizsgált ajánlások fellebbezésben állított érvénytelenségi okait öt csoportba sorolta: az első csoportba azokat, amelyeken az ajánló személyi száma, a másodikba azokat, amelyeken az ajánló neve, a negyedikbe azokat, amelyeken az adott ív rögzítőjének személyi azonosítója került javításra a javítás szabályainak betartása nélkül. A harmadik csoportba azokat az ajánlásokat sorolta, amelyeken az ajánló lakcímében az utca vagy egyéb közterület nevének megjelölését követően a közterület jellegének (út, utca, tér stb.) megjelölése hiányzott. Az ötödik csoportban az egyéb hibának vélt okokat rögzítette, úgymint: a) az ajánló az aláírásában hosszú „ú” betűvel írta a nevét, holott rövid „u” van nyomtatott betűkkel a neveként feltüntetve, ezért a név hibás; b) az ajánló neve helytelen az íven, de nincs megjelölve, hogy miért tartja hibásnak az ajánló nevét; c) az ajánló lakcímében az utca neve helytelenül került rögzítésre, de a fellebbező nem jelölte meg, hogy milyen hibára gondol; d) az ajánló neve hibás, mert két keresztneve is van, de a nyomtatott betűkkel az ajánlóívre vezetett név csak az egyiket tartalmazza. 
5. A TVB egyenként és tételesen áttekintette az íveket és ajánlásokat, majd megállapította, hogy a kérelmező állításával szemben 8 darab ajánláson semmilyen javítás nem észlelhető. A további esetek egy részénél nem találta megállapíthatónak, hogy javítás történt-e, vagy csak a rögzítő által használt toll tintája folyt meg, ezért látható némi „maszatolás” egy-egy adatnál, vagy az adat első rögzítésekor a toll nem megfelelően fogott, ezért a rögzítő ráerősített még egy-két alkalommal, hogy az adat jobban látszódjék. A látható javítások zömét úgy értékelte, hogy azok alapvetően jelentéktelenek. Ilyen például, amikor a nő választópolgár a személyi azonosítóját 1-es számjeggyel kezdte meg, amit átírt 2-esre, vagy a polgár a nevében, vagy az utcanévben egyetlen betűt elírt, és azt átjavította.
6. A TVB kiemelte, hogy maga a fellebbező sem állította azt – és akár csak a valószínűsítés szintjét elérő bizonyítékot sem szolgáltatott arra –, hogy nem a választópolgár által vagy tudtával történt volna a felsorolt elírások javítása még az ajánlóív leadása előtt, csupán arra hivatkozott, hogy „nem lehet biztosan tudni”, hogy az ajánlóíven szereplő adatok javítása mikor történt meg. Ilyen körülmények között azonban az érintett ajánlások érvényessége, jogszabálynak való megfelelése nem vitatható eredményesen, azok érvényessége nem kérdőjelezhető meg. A javítás megfelelőségére vonatkozó szabályozást a választásra irányadó jogszabályok nem tartalmaznak, a fellebbező pedig, bár arra hivatkozott, hogy a hibákat „a javítás szabályai szerint” kellett volna orvosolni, nem jelölte meg, hogy mit tekint ilyennek. Amennyiben semmilyen jogsértésre okot adó körülmény nem merül fel, az ajánlások ellenőrzését végző választási iroda és a jelölt nyilvántartásba vételéről döntő választási bizottság nem mérlegelhet abban, hogy a láthatóan javított, de ennek eredményeként helyes adatot elfogadja-e vagy sem. A Ve. 126. § (1) bekezdés b) pontja egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az egyéb feltételek teljesülése mellett az ajánlás érvényes, ha az ajánló választópolgár ajánló íven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek. Mivel az adatok egyezősége jelen esetben megállapítható volt, jogszerűen járt el az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda és a nyilvántartásba vételről döntő OEVB is. 
7. A TVB a közterület jellege (út, utca, tér stb.) feltüntetésének hiányára hivatkozással összefüggésben hangsúlyozta, hogy a névjegyzéktől eltérő forma az is, ha a közterület jellegét nem tüntetik fel, ami ily módon, a Ve. 126. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében olyan adateltérés, ami nem érvénytelenségi ok, ha a lakcím egyébként egyértelműen beazonosítható, ezért emiatt az ajánlás nem tekinthető érvénytelennek. Ennek kapcsán a TVB kiemelte, hogy a hivatalos ajánlóívnek a lakcím rögzítésére szolgáló rubrikájában eleve előre van nyomtatva, hogy „Lakcím (település, utca, házszám)”, azaz oda ezeket az adatokat kell beírni, így nem feltétlenül kell az utca neve után odaírni, hogy „utca”. 
8. A TVB kiemelte továbbá, hogy a címadatok ellenőrzésekor is a józan ész szabályait és a választópolgári akarat érvényre juttatásának elvét figyelembe véve kell eljárni, különösen, ha a lakcím az ellenőrzés során így is egyértelműen beazonosítható. E szemlélet kapcsán utalt a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) korábban hatályos, az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatására, amelynek rendelkezéseit utóbb a jogalkotó átemelte a Ve-be. E szerint a központi névjegyzékben szereplő adatok és az ajánlóívre rávezetett választópolgári adatok közötti teljes körű egyezés törvényi követelményét a Ve. a jelölőszervezet és/vagy a jelölt irányában megnyilvánuló választópolgári akaratkijelentés egyértelműsége, illetve ellenőrizhetősége érdekében követeli meg. E rendelkezésnek azonban nem lehet az a célja, hogy a választópolgári akarat érvényesülését – a csekély mértékű részadat-eltérések miatt a választópolgár választási szervek általi egyértelmű beazonosítása esetén – akadályozza. Mindennek különös nyomatékot ad az, hogy az ajánlás mint választópolgári akaratnyilvánítás a Ve. 122. § (5) bekezdése értelmében nem is vonható vissza. Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben foglaltak semmilyen rendszerszintű visszaélésre nem utaltak, a Ve. pedig az automatikus, ismételt teljeskörű ellenőrzés jogintézményét nem ismeri, a TVB nem látott okot az OEVB határozatának megváltoztatására. 
9. A TVB a határozatában hivatkozott a Kvk.III.39.280/2022/4. számú végzésre is, amelyben a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések konkrétságát az ajánlások vonatkozásában úgy értelmezte, hogy a kérelmezőnek pontosan meg kell jelölnie a vitatott ajánlásokat, és az azok nem megfelelő értékelésére irányadó jogszabálysértéseket, és kimondta azt is, hogy érdemben nem bírálható el az általánosságban megjelölt, konkrét ajánlásra nem utaló jogszabálysértés. A fellebbező által megbízott OEVB tagnak minden lehetősége megvolt arra, hogy az ajánlás ellenőrzésének eredményével kapcsolatos esetleges jogszabálysértéseket feltárja, ennek elmaradása esetén hivatalbóli ismételt ellenőrzésnek nincs helye. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

10. A TVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB határozatát az OEVB határozatára is kiterjedően változtassa meg, és Név1nek, a DK jelölőszervezet jelöltjének képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételét utasítsa el. 
11. A kérelmező mindenekelőtt „jogszabályi háttérként” idézte a Ve. 122. § (1)-(2) és (6) bekezdéseit, 126. § (1) bekezdés a)-c) pontjait, 222. § (1)-(2) bekezdéseit, 223. § (2) bekezdése a)-b) pontjait, valamint 231. § (5) bekezdés a)-b) pontjait.
12. A felülvizsgálati kérelem jogi indokolása körében – a Ve.-hez fűzött Nagykommentárt idézve – arra hivatkozott, hogy a választópolgár azonosítása a Ve. értelmében nem azt jelenti, hogy a választópolgár adatait a központi névjegyzékben az ajánlóíven feltüntetett bármely adat alapján meg kell keresni, és ha megvan, az azonosítás megtörtént. Az azonosítás ebben az esetben azt jelenti, hogy a központi névjegyzék adatai alapján kell ellenőrizni, hogy a választópolgár összes adata hiánytalanul és pontosan kitöltésre került-e. Ez mutatja ugyanis, hogy az ajánlóívet a választópolgár maga töltötte ki, hiszen saját adatait pontosan csak saját maga ismeri. Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a névjegyzék, valamint a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. Az ajánlás érvényességének feltétele, hogy az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a névjegyzék adataival teljeskörűen megegyezzenek. 
13. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében változatlanul – ugyanazon indokokkal – ugyanazon ajánlóíveket és ajánlásokat kifogásolta, amelyeket a fellebbezés alapján a TVB a határozatában vizsgált. A kifogásolt ajánlások érvénytelenségének megállapítása esetén a DK jelöltje nem rendelkezik a nyilvántartásba vételhez szükséges 500 darab ajánlással. 
14. A javított adatokat illetően továbbra is fenntartotta a fellebbező azon hivatkozását, amely szerint nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ajánlást adó választópolgárok személyi azonosítójának kijavítására az ajánlóív aláírásának időpontjában a választópolgár tudtával és hozzájárulásával vagy akár a választóív leadását követően került-e sor. Érvelése szerint a Ve. valóban nem tartalmaz szabályozást a javítás milyenségére vonatkozóan, azonban a Ve. 122. § (2) bekezdése alapján kötelezően feltüntetésre kerülő bármely adat kijavítása a választópolgár aláírását kívánja meg, mintegy biztosítva a javításhoz adott hozzájárulását. Ilyen kívánalom hiányában előfordulhat, hogy a rögzítő személy utólag, az érvénytelenségi okot észlelve javítja ki a választópolgár adatait, annak tudta és beleegyezése nélkül. Kiemelte, hogy lényeges különbséget kell tenni az ajánlók, illetőleg a rögzítők adatainak javításában, mivel a rögzítő esetében az érvénytelenség az egész ajánlóívre vonatkozik.
15. A kérelmező – a fellebbezésben előadottak fenntartására utalva – hivatkozott arra, hogy a TVB a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontja sérelmével állapította meg a kifogásolt ajánlóívek, ajánlások érvényességét, mivel e rendelkezés a közterület elnevezésének, jellegének eltérő formájú rögzítésére vonatkozik, nem annak teljes hiányára. Utalt e körben az NVB 312/2018. számú határozatára, amely szerint nem minősül csekély mértékű eltérésnek, így nem tekinthető érvényesnek az az ajánlás, amelynél a lakcímadat feltüntetése során a közterület elnevezése teljesen hiányzik. Ebből következően nem tekinthetőek érvényesnek a 66319B00086-os számú ajánlóív 5. ajánlása, a 66319B00100-as számú ajánlóív 1-4. ajánlásai, a 66319B00102-es számú ajánlóív 6-7. ajánlásai, valamint a 66319B00097-es számú ajánlóív egésze. Mivel ez utóbbi ajánlóív 8 darab ajánlást tartalmaz, a közterület feltüntetésének hiánya 15 darab ajánlás érvénytelenségét eredményezi. 
16. A kérelmező utalt arra, hogy e tekintetben a Kúria gyakorlata is szigorú, ennek kapcsán a Kvk.V.37.325/2018/3. számú döntést hívta fel, amely szerint a választási ajánlások ellenőrzésénél a formai és adat-egyezőségi követelmények szigorúan érvényesülnek; a részleges egyezés vagy valószínűsíthető azonosíthatóság nem elég. Továbbá hivatkozott a Kvk.VI.37.339/2018/3. számú kúriai döntésre, amely szerint az ajánlások érvényességénél nem elegendő a valószínűsíthető beazonosíthatóság, a törvény teljes körű adat-egyezést követel meg a névjegyzékkel. A bíróságok következetesen a technikai ellenőrzés és a közhiteles nyilvántartás elsődlegességét hangsúlyozzák a hiányos lakcímadatok esetén, így a Kvk.III.39.280/2022/4. számú határozatában a Kúria kimondta, hogy az ajánlás csak akkor érvényes, ha – egyéb feltételek fennállása esetén – az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – megegyeznek a szavazóköri névjegyzék adataival.

Az érintett nyilatkozata 

17. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet megküldte az érintettnek, aki nyilatkozatát jogi képviselet igénybevétele nélkül terjesztette elő, ezért az nem tekinthető joghatályosnak.

A Kúria döntése és jogi indokai

18. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
19. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alaki kellékeit vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező – mint a Hajdú-Bihar Vármegyei 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölttel rendelkező jelölőszervezet – Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége fennáll. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
20. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani. 
21. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében jogszabálysértésre hivatkozott, megsértett jogszabályként az ajánlóíveken szereplő adatok javítását illetően a Ve. 122. § (2) bekezdését, a közterület jellegének hiányára vonatkozóan a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontját jelölve meg. 
22. A Ve. 122. § (2) bekezdése szerint az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. 
23. A kérelmező álláspontjával szemben a Ve.-nek az ajánlóíven feltüntetendő adatokat, az ajánlás kötelező tartalmi elemeit szabályozó fenti rendelkezése adatjavítást, -módosítást (annak mikéntjét) szabályozó rendelkezésként nem értelmezhető. Ezen előírás célja, hogy a választási szervek az ajánlót a megadott adatai alapján kétséget kizáróan be tudják azonosítani, mivel a Ve. 126. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlás érvényességének egyik feltétele, hogy az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyezzenek. 
24. E körben az TVB a fellebbezésben vitatott minden egyes ajánlást megvizsgált, és határozatában pontosan megjelölte, hogy melyik ajánlóív mely ajánlása volt az, amelyiken javítás egyáltalán nem volt észlelhető, melyik ajánlás esetében bizonytalan, hogy történt-e javítás, vagy az inkább megerősítése a már leírtaknak, és melyik az a javítás, amelyikből láthatóan kitűnik, hogy a leírtakat módosítja, ezeket azonban jelentéktelennek minősítette. Ehhez képest a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozat ezen megállapításait tételesen nem cáfolta és nem is vitatta, csupán a fellebbező állítását ismételte meg, amely szerint a javításokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy azokra az ajánlóív aláírásának időpontjában a választópolgár tudtával és hozzájárulásával, vagy a választóív leadását követően került-e sor, és továbbra is „a javítás szabályainak betartása nélkül” végrehajtott javításokat kifogásolta, nem vitatva, hogy egyébként a Ve. nem tartalmaz szabályozást a javítás milyenségére vonatkozóan. Emellett felvetette, hogy „előfordulhat”, hogy a javítás a rögzítő személy részéről, a választópolgár tudta és beleegyezése nélkül történt. 
25. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező fenti hivatkozásai egyrészt túl általánosak, a TVB által megvizsgált konkrét ajánlóívek konkrét javításaihoz nem köthetők, ezért nem alkalmasak arra, hogy a TVB határozatának jogszabályba ütközését alátámasszák. Másrészt megállapítható az is, hogy a kérelmező ugyan megjelölte a Ve. 122. § (2) bekezdését jogszabálysértésként, az ajánlóív adatainak javítására vonatkozó jogszabályi rendelkezést azonban a bírósági felülvizsgálati kérelmében sem tudott megjelölni, és csak hipotetikus állítást tett („előfordulhat”) a javítás időbeliségére és a javító személyére, de konkrét tényállítása e tekintetben sem volt. 
26. Mindezekre figyelemmel az adatok javítására vonatkozó kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában, továbbá mert a kérelmező csupán feltételezte a jogsértést, a TVB jogszabálysértése nem állapítható meg.
27. A közterület jellegének hiányára vonatkozó kifogások tekintetében a kérelmező a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontjának megsértését állította, és e vonatkozásban konkrétan megjelölte a vitatott ajánlóívek sorszámát és azon belül azokat az ajánlásokat is, amelyeknek az érvénytelenségét állította. 
28. A Ve. 126. § (1) bekezdése rögzíti az érvényes ajánlások kritériumait. E szerint az ajánlás érvényes, ha  
    a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, 
    b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek, 
    c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.
29. Az ajánlások érvényessége körében – éppen a leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akarat tiszteletben tartása, érvényre juttatása érdekében – korábban kérdéses volt, hogy miként kell értékelni azokat az ajánlásokat, amelyek esetében csak kis mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest. Amint arra a TVB és a kérelmező is utalt, a jogalkotó az NVB iránymutatását követve iktatta be az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 51. §-ával 2018. szeptember 1-jétől a Ve.-be a 126. § (2) bekezdését, amely meghatározza azokat az eseteket, amikor van ugyan eltérés a központi névjegyzék – vagy az ott felsorolt további nyilvántartás – és az ajánlás adatai között, azonban azok olyan csekély jelentőségűek, amelyek a választópolgár azonosíthatóságát nem teszik kétségessé, ezért ezek az eltérések nem teszik érvénytelenné az ajánlást. Ezen eltérések körébe sorolta a jogalkotó a lakcím tekintetében tapasztalható kisebb jelentőségű különbözőségeket is. 
30. A Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható. 
31. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt ajánlásokat vizsgálva megállapította, hogy – amint arra határozatában a TVB is hivatkozott – az ajánlóív nyomtatvány az ajánló lakcímének feltüntetésére szolgáló helyen tartalmazza a „Lakcím (település, utca, házszám):” megnevezést, amely alá lehet beírni a választópolgár lakcímadatait. A 66319B00086-os számú ajánlóív 5. ajánlásán, a 66319B00100-as számú ajánlóív 1-4. ajánlásain, a 66319B00102-es számú ajánlóív 6-7. ajánlásain, a 66319B00097-es számú ajánlóív 1-2. ajánlásain, 3-4. ajánlásain, 5-6. ajánlásain és 7-8. ajánlásain Berekböszörményen, Berettyóújfalun és Bojt településeken lakó választópolgárok lakcímadataiként utcanevek és házszámok szerepelnek. A 15 darab vitatott ajánlás mindegyikén szerepel tehát a közterület elnevezése, csak annak jellege (út, utca, tér stb.) nem került feltüntetésre. 
32. Jelen esetben a kérelmező nem tett konkrét állítást arra nézve, hogy a közterület jellege alapján milyen okok miatt nem azonosítható be az ajánlást tevő lakcíme, pusztán arra alapította az érvénytelenségre vonatkozó állítását, hogy a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontja csak a közterület elnevezésének, jellegének eltérő formájú rögzítésére vonatkozik, így a közterület jellege feltüntetésének hiánya esetén nem alkalmazható, az ajánlás a közterület jellegének feltüntetése hiányában érvénytelen. A TVB arra az álláspontra helyezkedett, hogy a névjegyzéktől eltérő forma az is, ha a közterület jellege nem kerül feltüntetésre, ami olyan adateltérés, ami nem érvénytelenségi ok, ha a lakcím egyébként egyértelműen beazonosítható. 
33. A Kúria megállapította, hogy mivel az ajánlóív ajánlásainak előre nyomtatott tartalma a település, majd az utca és a házszám megjelölését írja elő, abban az esetben, ha az ajánláson szerepel a település és a közterület neve, valamint a házszám, és mindezek alapján az ellenőrzéskor a választópolgár lakcíme beazonosítható, a közterület jellege megjelölésének hiánya önmagában nem vezethet az ajánlás érvénytelenségéhez. Ennek kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontjában a jogalkotó a lakcímet érintő csekély eltéréseket kívánta az érvénytelenség köréből kizárni, ezért abban azokat az eseteket sorolta fel, amelyek még nem vezetnek az egyébként helyesen kitöltött, és a választópolgár beazonosíthatóságát kétségessé nem tevő ajánlások érvénytelenségéhez. Ennek alapján a szavazóköri névjegyzéktől eltérő forma megadása a közterület jellege tekintetében magában foglalja azt az esetet is, amikor a választópolgár egyáltalán nem utal a közterület jellegére. A hangsúly ugyanis a Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben is azon van, hogy ha az ajánlást tevő választópolgár lakcíme a lakcím feltüntetésének kisebb hiányossága mellett is beazonosítható, az ajánlása érvényes legyen, ezáltal a választópolgár akarata érvényesüljön. 
34. Mindezek alapján az TVB határozata nem sértette a kérelmező által megjelölt Ve. 126. § (2) bekezdés b) pontját sem. 
35. A kérelmező által hivatkozott kúriai határozatok részben azok eltérő tényállása, részben amiatt nem lehetnek irányadóak, mert azokban a Kúria az ajánlások érvénytelenségét nem a Ve. 126. §-ának jelen ügyben alkalmazandó (1) és (2) bekezdés b) pontja alapján vizsgálta. A Kúria a Kvk.V.37.325/2018/3., valamint a Kvk.VI.37.339/2018/3. számú döntéseit még a Ve. 126. § (2) bekezdésének beiktatása előtt hozta meg, míg a Kvk.III.39.280/2022/4. számú határozatban nem merült fel olyan tényállási elem, amely miatt a vizsgált érvénytelenséget kizáró okot kellett volna alkalmazni. A kérelmező által megjelölt 312/2018. számú NVB határozata pedig a Kúria eljárásában nem irányadó.
36. Mindezek alapján a Kúria a TVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta. 

A döntés elvi tartalma

37. Ha az ajánlás tartalmazza a település és a közterület nevét, valamint a házszámot, és mindezek alapján az ellenőrzéskor a választópolgár lakcíme beazonosítható, a közterület jellege megjelölésének hiánya önmagában nem vezethet az ajánlás érvénytelenségéhez.

Záró rész

38. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban döntött. 
39. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
40. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 18. 

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra s. k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s. k. bíró
Dr. Kovács András s. k. bíró
Dr. Varga Eszter s. k. bíró