Kvk.III.39.043/2024/8. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.043/2024/8.

A tanács tagjai:

Dr. Farkas Katalin  a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró

A kérelmező: Magyar Szocialista Párt (...)

A kérelmező képviselője: … (..)

Az érintett: Szatmáry László (...)

Az érintett képviselője: … (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata     

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 2024.  május 2. napján kelt 43/2024. (V. 2.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 43/2024. (V. 2.) FVB határozatát – a Budapest Főváros XVI. kerület Helyi Választási Bizottság 18/2024. (IV: 26.) számú határozatára is kiterjedően – megváltoztatja, és megállapítja, hogy Szatmáry László önkormányzati képviselőjelölt azzal, hogy 2024. április 22-én egy óvodai nyílt napon kampánytevékenységet folytatott, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket.

A nemperes eljárásban feljegyzett 10.000 (tízezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Magyar Szocialista Párt jelölőszervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2024. április 25-én kifogást nyújtott be Budapest Főváros XVI. kerület Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: elsőfokú választási bizottság). A kifogás szerint 2024. április 22-én Szatmáry László önkormányzati képviselő, az FIDESZ-MPSZ jelöltje (a továbbiakban: érintett) kampánytevékenységet folytatott egy óvodában, amelynek részeként bement a pultja mellett található óvodába és ott kommunikált a választókkal. Ennek alátámasztására a jelölő szervezet két internetes sajtótermékre mutató hivatkozást csatolt. A kifogásban kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől, és vele szemben bírság kiszabását.
  2. Az elsőfokú választási bizottság a 18/2024. (IV. 26.) számú határozatával a kifogást elutasította. Vizsgálta, hogy az érintett önkormányzati képviselő választási kampánytevékenységet végzett, vagy olyan tevékenységet fejtett ki, amely jogszabályban biztosított. A csatolt bizonyítékok alapján csak azt találta megállapíthatónak, hogy az érintett zárt térben egy rendezvényen tartózkodott, és méltatta az önkormányzat óvodával kapcsolatos munkáját, azt azonban nem, hogy magában az óvodában kampánytevékenységet folytatott volna, mint ahogyan azt sem, hogy az óvodában tartózkodtak-e gyermekek a vitatott tevékenység időpontjában. Erre figyelemmel megállapította a kampánytilalomra vonatkozó rendelkezés alkalmazásának kizártságát, a vitatott tevékenységgel kapcsolatos közterülethasználat jogszerűségét. Indokolása szerint életszerű és logikus, ha a választási kampány során a jelölő szervezetek és jelöltek olyan helyszínt választanak kampány helyszínéül, ahol az adott időszakban sok ember fordul meg.

A Fővárosi Választási Bizottság döntése

  1. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: másodfokú választási bizottság) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezett határozatot és a döntést megelőző eljárást is vizsgálva megállapította, hogy az elsőfokú választási bizottság a tényállás tisztázása során ténybeli tévedést követett el, mivel a bizonyítékként csatolt internetes hivatkozásokon elérhető videón – a személyazonosság azonosíthatatlanná tételével – felismerhetően gyerekek szerepeltek. A fényképfelvételek és a videó együttes értékelésével, továbbá a két hivatkozott sajtócikk alapján – amelyeket a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú döntése nyomán alkalmasnak tartott a bizonyításra – egyértelműen megállapítható, hogy a jelölt az óvoda aulájában, a gyerekekkel egy időpontban tartózkodott.
  2. Ennek megfelelően a másodfokú választási bizottság a tényállást azzal egészítette ki, hogy az érintett 2024. április 22-én délután fél 4-kor egy rendezvényre érkezett az óvodába, majd kiment az aktivisták mellé az aláírásgyűjtő pulthoz, azután ismét bement az intézménybe, ahol beszédet tartott az óvodai nyílt napra érkező szülőknek. Az érintett – mint jelölt – érdekében ajánlást gyűjtő pult az óvoda bejáratának közvetlen közelében volt található. Az érintett az óvodában rendszeresen mond beszédet, amelyben elmondja véleményét az óvodáról a szülőknek, és meghallgatja a javaslataikat. A bizonyítékként csatolt cikk alapján megállapítható, hogy a helyszínen megkérdezett egyik szülő nyilatkozata szerint a jelölt arról beszélt, hogy „a helyi fideszes önkormányzat mennyi mindent tett a kerületért, valamint megemlítette mikor és mennyi pénzért újították fel az óvodát”. A cikk idézte a kerületi polgármestert is, aki az óvoda vezetőjétől kapott tájékoztatás alapján arról számolt be, hogy a rendezvényen a jelölt „a szokásoknak megfelelően köszöntette a megjelent szülőket, elmondta a véleményét az óvodáról, az óvodavezető agilitásáról, tájékoztatta a szülőket az óvodában történt fejlesztésekről. Bíztatta őket, hogy nyugodtan írassák ide a gyermekeiket, hiszen itt jó kezekben, egy szépen felújított épületben, és nagyszerű óvónőgárdával rendelkező helyen vannak”. Az érintett beszédének kampánytevékenység jellegét nem minősítette – bár utalt arra, hogy a kérdező újságíró rosszul tudja a vonatkozó jogszabályi tilalmat –, és későbbi nyilatkozatában azt jelezte, hogy az óvodai beszédével kampánytevékenységet nem valósított meg.
  3. A másodfokú választási bizottság az ekként kiegészített tényállás alapján megállapította, hogy az érintett beszédéről, az óvoda épületében folytatott tevékenységéről nem alkotható teljes kép, a kifogásban előadott bizonyítékok nem elégségesek annak alátámasztására, hogy a jelölt kampánytevékenységet folytatott az óvodában, és az alkalmas lett volna a választásra vonatkozó jogszabályok megsértésére. Az előadott bizonyítékok – az azok közötti ellentmondásra is tekintettel, valamint az elsőfokon eljárt választási bizottság döntésében előadott indokolást is elfogadva – nem tartalmazzák kellő bizonyossággal azt, hogy a jelölt óvodában kifejtett tevékenysége jogszabálysértést alapozna meg. A sajtóhírben bemutatott videó- és képfelvételek nem támasztják alá, hogy a jelölt beszéde során milyen minőségben tűnt fel, ahogy azt sem, hogy beszéde alkalmas lett volna a választói akarat olyan befolyásolására, amely a Ve. 141. §-a alapján a kampánytevékenység definíciós elemét jelentené.
  4. A másodfokú választási bizottság a Kúria Kvk.VI.39.231/2022/2. számú határozatának [25] bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta azt is, hogy a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előállítania, és a sikertelen bizonyítás következményei őt terhelik; a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
  5. Mindezek alapján a másodfokú választási bizottság a fellebbezett határozatot helybenhagyva döntött, nem értékelve az elsőfokú választási bizottságnak a relatív területi kampánytilalomra, valamint a közterülethasználat jogszerűségére vonatkozó megállapításait.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és az érintett nyilatkozata

  1. A kérelmező a Ve. 222. §-a alapján a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértésre és b) pontja szerinti mérlegelési jogkörben hozott határozat hibájára is hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, a Ve. 14 § (1) bekezdését – helyesen 141. §-át –, valamint a Ve. 208. §-a alapján alkalmazandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését jelölte meg.
  2. Érintettsége körében – a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatára utalva – arra hivatkozott, hogy az MSZP a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, így a választókerület területén elkövetett jogsértés mind rá, mind az általa indított képviselőjelölt választási esélyeire és jogaira kihat.
  3. A kérelmező a másodfokú választási bizottság határozatának indokolásából kiemelte a nem vitatott tényállási elemeket. Ezek szerint az érintett a saját nyilatkozata alapján is a kifogásban megjelölt helyen és időben tartózkodott, és ott beszédet is mondott. Az érintett azt sem vitatta, hogy az óvoda bejáratának közvetlen közelében került elhelyezésre az őt és jelölő szervezetét is ábrázoló pult. Álláspontja szerint a bizonyított tényállás alapján a másodfokú választási bizottság a bizonyítékok hibás mérlegelésével és a törvényi szabályok téves értelmezésével hibás és jogellenes döntést hozott.
  4. A kérelmező a Ve. 141. §-ban rögzített kampánytevékenység, valamint a Ve. 140. §-ban meghatározott kampányeszköz definíciójából kiindulva kiemelte, hogy a bírói gyakorlat maga is több olyan konkrét tevékenységet ismer, amely az általános szabályokból levezethető módon kampánytevékenységnek minősül. Ilyen például az úgynevezett „beszéd” (Kvk.VII.39.428/2022/3.). Azt, hogy mi nem minősül kampánytevékenységnek, a Ve. 142. §-a határozza meg. Az e körben kialakult bírói gyakorlat alapján a hivatalban lévő képviselő is ennek a kivételszabálynak a hatálya alá tartozhat akkor, ha jogszabályban meghatározott tevékenységet végez. Ezzel összefüggésben a kérelmező a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésre hivatkozott, amelyben a Kúria a Ve. 142. § módosítása után született kúriai döntéseket vizsgálva megállapította, hogy a döntések többsége az állam feladatellátását emeli ki a kampánytevékenység kategóriájából történő kikerülés alátámasztására, és elvi tételként az állam semlegessége megszűnését kategorikusan nem állítja {[70] bekezdés}. Ugyanebből a határozatból azt is kiemelte a kérelmező, hogy nem csupán a választói akarat befolyásolására, hanem a választói akarat befolyásolása megkísérlése céljából felhasznált kampányeszköz is kampánytevékenységnek minősül {idézett határozat [81] bekezdés}. A feladatellátás jogszabályi meghatározottságán túl a kivétel alkalmazhatóságát az Alkotmánybíróság és a Kúria is ahhoz köti, hogy a konkrét megjelenés során ne legyenek pártlogók, pártszimbólumok kihelyezve. Az úgynevezett „többes szerepvállalás” elhatárolásának szempontja az, hogy a viselt hivatallal és a jelölti léttel kapcsolatos tevékenység összemosódik-e a konkrét tevékenység során, vagy a hivatalviselési szerep a politikai jelölti léttől egyértelműen elválasztható {3154/2018. (V. 11.) AB határozat [30] bekezdése, 3256/2019. (X. 30.) AB határozat [28] bekezdése, Kvk.II.39.258/2022/7. számú határozat}.
  5. Ezen követelményrendszert megvizsgálva a kérelmező hangsúlyozta azt a tényt, miszerint a jelöltet és a jelölő szervezetét is ábrázoló pult és tábla az óvoda bejáratának közvetlen közelében volt elhelyezve. Megállapítható továbbá az is, hogy az érintett az óvodában köszöntötte a megjelenteket és nekik beszédet is mondott, ami a kérelmező álláspontja szerint kampánytevékenységnek minősült. Ezt támasztja alá a jelöltet és a jelölő szervezetét népszerűsítő pult és utcai plakát kihelyezése is az óvoda bejáratában.
  6. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a jogszabályok józan ésszel történő értelmezésének követelményével ellentétes volna azt állítani, hogy az óvoda kapuját átlépve az óvodába érkezők elfeledkeztek arról, amit néhány másodperccel korábban az óvoda ajtajában láttak. A kampánytevékenység megítélése során a tevékenységeket nem azok formalitása, hanem azok hatása tekintetében kell vizsgálni, ezért a konkrét ügyben felmerülő kérdés az, hogy alkalmas volt-e a választói akarat befolyásolására, vagy annak kísérletére, hogy az érintett az óvodában úgy köszöntette az oda érkezőket és tartott nekik beszédet, hogy előtte meg kellett tekinteniük az érintettet és jelölő szervezetét népszerűsítő kampányeszközöket. A kihelyezett pultot és kampányeszközöket, valamint az óvodában történt személyes köszöntést és beszédet azok fizikai közelsége miatt egységesen kell kezelni, különös tekintettel arra, hogy az óvodába nem lehetett anélkül bemenni, hogy a kihelyezett kampányeszközökkel az óvodába érkezők ne találkozzanak, így az érintett és a jelölő szervezet tevékenysége az óvodán belül elhangzottak részleteinek pontos ismerete nélkül is kampánytevékenységnek minősül. Ezzel összefüggésben a kérelmező a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.629/2019/6. számú végzését hívta fel, valamint hivatkozott a 3256/2019. (X. 30.) AB határozat indokolására is.
  7. Az érintett álláspontja szerint a másodfokú választási bizottság határozata tartalmában helyes, azonban az indokolás egy részében helytelen jogi érvelést fejtett ki. Utalt arra, hogy a Ve. 212. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a feltételezett jogszabálysértés bizonyítékait, a Pp. 268. § (1) és (2) bekezdése értelmében pedig a bizonyítékoknak alkalmasnak kell lenniük a tények valódiságának igazolására. Egy médiaszolgáltató által szerkesztett és közölt hír, újságcikk azonban nem alkalmas a tények bizonyítására, ezért helytelen a másodfokú választási bizottság azon jogi okfejtése, melyben egy elektronikus formában (interneten) megjelent újságcikk ellenőrizetlen és név nélküli forrás megjelölést tartalmazó leírását egyértelmű bizonyítékként értékelte. Jelezte, hogy az érintett újságcikkek esetében valótlan tényállítás miatt sajtóhelyreigazítási eljárást is indított.
  8. Az érintett hangsúlyozta, hogy a kérelmező az eljárás során nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, ami azt igazolná, hogy az óvodában kampánytevékenységet folytatott. Az ezen állítás bizonyítására becsatolt médiaszolgáltatók hírei, tudósásai nem alkalmasak. Ugyanebben az óvodában minden évben tavasszal látogatást tesz, amely során az önkormányzati képviselői feladataival összefüggésben felmerülő munkáját látja el. Ez a tevékenység illeszkedik abba az elvárásba, hogy az önkormányzat semleges kell, hogy maradjon a politikai kampányban. Az óvodában kampánytevékenységet nem folytatott, ezt cáfoló bizonyítékot a kérelmező nem mutatott be. Az óvodában kampányeszközt sem használt, ilyen eszközt a kérelmező szintén nem nevezett meg. Az óvodában elmondott beszéd tartalmát tekintve nem volt kampánybeszéd, következésképpen teljesült az a jogszabályi követelmény, hogy önkormányzati képviselői tisztségéből adódó szerepvállalása során politikasemlegesen cselekedett.
  9. A jelölő szervezet jogszerűen kampányolt az utcán, és senki nem volt arra kényszerítve, hogy a kampánytevékenységet kövesse, figyelje vagy abban részt vegyen. Az óvodai rendezvényen is önkéntesen lehetett megjelenni és ott tartózkodni, valamint szabadon távozni, politikamentes tájékoztató beszédének a meghallgatása is csak lehetőség volt. Nem végzett tiltott vagy jogellenes kampánytevékenységet az óvodában.
  10. Helyesen döntött az elsőfokú választási bizottság, amikor külön kezelte az utcán folytatott jogszerű kampánytevékenységet és a képviselői munkája keretében tett óvodai látogatást. Ezek nem kapcsolódtak össze, és az még akkor sem lenne megállapítható, ha adott esetben a kampányoló pultnál megjelenik, mielőtt az óvodába bemegy, vagy miután onnan kijön. Álláspontja szerint az elsőfokú választási bizottság helyesen hivatkozta az Alkotmánybíróság és a Kúria joggyakorlatát is.
  11. Jelen ügyben az esélyegyenlőség sérelme nem valósulhatott meg, azt az jelentette volna, ha más jelölőszervezet akadályozva lett volna abban, hogy az utcán kampánytevékenységet folytasson. Az óvodában senki sem folytathat kampánytevékenységet. Az óvodai rendezvényen nem gyermekeknek beszélt, hanem azoknak a szülőknek, akiknek a gyermekei esetleg a jövőben ebbe az óvodába fognak járni.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem megalapozott, az alábbiak szerint.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
  3. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a másodfokú választási bizottság határozatát jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont], valamint mérlegelési jogkörben meghozott határozatként [Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont] is támadta. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt arra mutat rá a Kúria, hogy a kifogást elutasító, valamint az azt helybenhagyó döntés nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, mivel a bizonyítékok értékelése nem tekinthető a hatóság Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mérlegelési tevékenységének. Ebbe a körbe nem a határozat alapját képező tényállás megállapításához szükséges bizonyítékok mérlegelése, hanem azok a határozatok tartoznak, amelyekben a választási bizottságnak – a már megállapított tényállás alapján – a jogkövetkezmény alkalmazhatóságát kell mérlegelnie.
  5. A Kúria döntésének a kereteit a kérelmező által megjelölt jogszabálysértések [Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja, Ve. 141. §-a, valamint az Nkt. 24. § (3) bekezdése] képezték. 

  6. A Ve. 2. § (1) bekezdése szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

    a) a választás tisztaságának megóvása,
    b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,
    c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
    d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,
    e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
    f) a választási eljárás nyilvánossága.

  7. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
  8. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tiltó szabály szerint a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
  9. A nem vitatott tényállás szerint az érintett 2024. április 22-én délután fél négykor egy óvodai rendezvényre érkezett, majd kiment az óvoda bejárata mellett elhelyezett aláírásgyűjtő pulthoz, azután ismét bement az intézménybe, ahol beszédet tartott az óvodai nyílt napra érkező szülőknek. Az érintett – mint jelölt – érdekében ajánlást gyűjtő pult és – több jelölt mellett – az érinettet, valamint az érintettet jelölő szervezetet is népszerűsítő utcai plakát az óvoda bejáratának közvetlen közelében volt található. Az óvodába belépőknek nem volt lehetőségük nem észrevenni, az aláírásgyűjtő pult és a jelölteket bemutató tábla elhelyezése miatt, hogy belépve szembesüljenek azzal a ténnyel, hogy a bent beszédet mondó érintett azonos a jelölttel.
  10. Az elsőfokú választási bizottság külön értékelte a fenti tényállásból az aláírásgyűjtés helyszínét, és a többi tényállási elemtől függetlenül állapította meg azt, hogy választási kampány során az érintett jelölő szervezete jogszerűen választhatta kampányhelyszínül az óvoda bejáratához közel eső területet, és nem volt akadálya annak, hogy az óvoda kapujában népszerűsítse mások között az érintettet mint az önkormányzati választáson újra induló jelöltet. Ettől teljesen függetlenül vonta aztán értékelés alá az érintett mint önkormányzati képviselő tevékenységét, megállapítva, hogy a Ve. 142. §-a alapján nem minősül választási kampánynak – egyebek mellett – a helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. Mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem találta bizonyítottnak, hogy az érintett kampánytevékenységet fejtett volna a kérelmező kifogását elutasította.
  11. A másodfokú választási bizottság – a tényállás fentebb rögzített kiegészítését követően – csak azt vizsgálta, hogy az érintett az óvodában kampánytevékenységet folytatott-e. A bizonyítékok alapján úgy foglalt állást, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a beszéd során az érintett milyen minőségben tűnt fel, és azt sem, hogy a beszéd alkalmas lett volna a választói akarat befolyásolására, ezért a kifogásban megjelölt jogszabálysértéseket nem látta megvalósultnak.
  12. Ugyanakkor értékelés nélkül maradt az érintett azon – kétségbe nem vont – eljárása, hogy miután az óvodai rendezvényre megérkezett, kiment az óvoda bejárata mellett elhelyezett aláírásgyűjtő pulthoz, azután ismét bement az intézménybe, holott ennek a körülménynek a Ve. 141. § szerinti "kampányidőszakban folytatott tevékenység" és a Ve. 142. §-a szerinti „jogszabályban meghatározott feladat” elhatárolása során jelentősége van.
  13. Az Alkotmánybíróság a 3131/2022. (IV. 1.) AB határozat [31], [32] és [34] bekezdésekben kifejtette, ha egy aktív képviselői pozíciót betöltő személy újraindul az érintett választáson ezen pozícióért, akkor a választási kampányban az aktív képviselői tisztségét milyen keretek között láthatja el. A 3257/2019. (X. 30.) AB határozatban pedig azt hangsúlyozta, hogy egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. Éppen ellenkezőleg: a jogalkotó a Ve. 142. § kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [24]}. A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel. A határvonalat a Ve. 141. § szerinti "kampányidőszakban folytatott tevékenység" és a Ve. 142. §-a szerinti, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [25]-[26]}. Ezen körülményeket az eljárások során azonban alaposan kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethetne, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni, mert az választási kampánynak minősül, így viszont fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [27]}. A korábban idézett alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az is megállapítható, hogy a jelölt újbóli indulása, és képviselő-jelölti minősége nem lehet akadálya annak, hogy mandátuma utolsó időszakában is ellássa hivatali tevékenységét. E tekintetben azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy e két minősége egyértelműen elkülöníthető legyen.
  14. Ezen kialakult gyakorlatra tekintettel megállapítható, hogy a jelen ügy tényállási elemeit nem lehet külön-külön, csak komplexitásában vizsgálni, és annak megítéléséhez nem mellőzhető a tényállás egyetlen eleme sem. Az elsőfokú választási bizottság értékelte ugyan, hogy az aláírásgyűjtő pult hová volt kihelyezve, és azt is, hogy az érintett beszédet tarthatott az óvodában, de a kettő közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyta. A másodfokú választási bizottság ugyanakkor kizárólag abból indult ki, hogy az óvodában tartott beszéd tartalma alapján kampánytevékenységnek minősült-e. Ezek az izolált értékelések azonban – éppen az Alkotmánybíróság fenti döntései alapján – nem fogadhatóak el, mivel csak az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni az igen vékony és érzékeny határt a Ve. 142. §-a alapján még megengedett cselekmény és a Ve. alapelveit sértő cselekmény között abban az esetben, ha még hivatalban lévő, de egyben jelöltként is induló önkormányzati képviselőről van szó.
  15. A Kúria kiemeli, hogy önmagában nem tilalmazott, hogy a jelöltet népszerűsítő pultot az óvoda bejáratához telepítsék, és a pult mellett az érintett mint jelölt megjelenjen. Önmagában az is megengedett, hogy a hivatalban lévő önkormányzati képviselő hivatali feladatait ellássa. Ugyanakkor az, hogy megjelenik az óvodában mint önkormányzati képviselő, majd meglátogatja az óvoda bejáratától néhány lépésre található aláírásgyűjtő pultot mint jelölt, azután ismét visszatér az óvodába mint önkormányzati képviselő, az e két minőség elválaszthatatlan összemosódását eredményezi.
  16. A fentebb kifejtettekre figyelemmel, amikor az érintett mint hivatalban lévő önkormányzati képviselő kampányidőszakban elvállalta az óvodai nyílt napon szokásos beszéde megtartását, fokozottan ügyelnie kellett volna arra, hogy ezt a hivatali tevékenységét úgy lássa el, hogy ne ébresszen kétséget a tekintetben, hogy az óvodában mint regnáló önkormányzati képviselő végzi hivatali feladatá, és nem mint a küszöbön lévő önkormányzati választáson induló jelölt van jelen. Azonban a nem vitatott adatok szerint – a többi jelölt mellett – az érintettet mint jelöltet népszerűsítő aláírásgyűjtő pult közvetlenül az óvoda bejárata mellé került telepítésre, ami alkalmat adott arra, hogy miután az érintett mint önkormányzati képviselő az óvodába megérkezett, a rendezvény alatt kimehessen az óvoda bejáratától pár lépésre lévő pulthoz mint jelölt, majd visszamenjen az óvodába és ott beszédet mondjon mint önkormányzati képviselő. Ezáltal az óvodába betérő szülők mint választópolgárok szemében az érintett hivatalos minőségben történő megjelenése és a jelölti minősége nemhogy elkülönült, hanem éppen összemosódott.
  17. Ez a tevékenység azonban ekképp – függetlenül attól, hogy az érintett milyen tartalmú beszédet mondott – a Ve. 141. § második fordulata értelmében kampánytevékenységnek minősül, figyelemmel a 3256/2019. (X.30.) AB határozat [28] – [29] bekezdésében foglaltakra, amelyben az Alkotmánybíróság – a 3257/2019. (X.30.) AB határozattal egyezően – kifejtette, hogy önmagában nem tilos polgármester vagy önkormányzati képviselő számára a részvétel átadó ünnepségen. Önmagában nem tilos gyermekek jelenléte valamely gyermekek által is használt létesítmény átadó ünnepségén. Ugyanakkor az Nkt. 24. § (3) bekezdése szerinti tilalom alkalmazandó a kampánytevékenységekre. A kampánytevékenység a szavak általános jelentése és az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint is politikai célú. A Ve. szabályai nem értelmezhetők úgy, mintha gyermekek bevonása a kampánytevékenységbe a köznevelési törvény hivatkozott rendelkezése ellenére megengedett lenne. Ha tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány, mint politikai tevékenység részévé.
  18. Mindezek alapján megállapítható, hogy az érintett által az óvodában kifejtett tevékenység a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősült, amely az Nkt. 24. § (3) bekezdése alapján tiltott, és ekként ez a tevékenység sértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja], valamint ellentétes volt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja] alapelvi követelményével is.
  19. A Ve. 2. §. (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a kampányhoz kötődő esélyegyenlőség követelménye nem érvényesül akkor, ha valamely jelölő szervezet jelöltje az Nkt. 24.§ (3) bekezdésébe ütköző tiltott kampánytevékenységet folytat, melyre nincs törvényes lehetősége egyetlen jelölő szervezetnek sem. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelme pedig azért valósult meg, mert az érintett két, külön-külön vizsgálva jogszerűen megtehető cselekményt összekapcsolt, és jelölti, valamint hivatali funkcióit szoros térbeli egységben és időbeli kapcsolatban váltva vett azokon részt, noha e tevékenységének kampányjellegét az eset összes körülményeiből felismerhette volna.
  20. A Kúria – a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglaltak ellenére – nem látott okot a választás tisztaságának megóvását előíró alapelv [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont] megszegésének megállapítására, tekintettel arra, hogy ezen alapelv a választások tisztességességéhez kötődő anyagi jogi választási elvekhez kapcsolódik.

  21. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel támadott másodfokú választási határozatot – az elsőfokú választási határozatra is kiterjedően – a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján megváltoztatta, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint megállapította az érintett részéről a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott alapelvek megsértésének tényét. A Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a további jogszabálysértés tényétől való eltiltás, valamint a Ve. 219. §-ban meghatározott bírság alkalmazására a Kúria nem látott lehetőséget, mivel a jogsértés csak egyszeri, és egyetlen intézményt érintő volt, ezért e kérelmező ezen kérelmeit elutasította.

     

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben a hivatalban lévő önkormányzati képviselő – aki egyben a következő választásokon induló önkormányzati képviselőjelölt is – a hivatali és a jelölti funkcióit valamely nyilvános rendezvény tartama alatt el nem különíthető módon látja el, azt úgy kell tekinteni, hogy képviselőjelöltként a Ve. 141.§-a szerinti kampánytevékenységet végez.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 151. § (1) bekezdése szerint irányadó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A kérelmező kérte a Kúriát, hogy kötelezze a másodfokú választási bizottságot perköltsége megfizetésére. Tekintettel arra, hogy a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárás olyan sui generis eljárás, amelyben pernyertes és pervesztes félről nem beszélhetünk, ezért ebben az eljárásban perköltség nem állapítható meg. Erre tekintettel a Kúria a perköltségről nem rendelkezett.
  3. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű – illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az állam terhén marad.
  4. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 9.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró