Kvk.III.39.023/2026/10. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.023/2026/10.

A tanács tagjai: 

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke 
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Bérces Nóra bíró 
Dr. Farkas Katalin bíró 
Dr. Kovács András bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt 
                       (cím1)

A kérelmező képviselője: … Ügyvédi Iroda 
                                         (cím2)
                                         eljáró ügyvéd: …

Az I. rendű érintett: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara 
                                  (cím3)

A II. rendű érintett: Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége 
                                  (cím4)

Az érintettek képviselője: … Ügyvédi Iroda 
                                         eljáró ügyvéd: … 
                                         (cím5)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező 
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 74/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 74/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. 
  2. A kérelmező 2026. február 23-án 15 óra 37 perckor, majd megegyező tartalommal 2026. február 24. napján 15 óra 06 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Kérte, hogy az NVB az általa előadottak tekintetében állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a jogsértés elkövetésétől és a további jogszabálysértéstől, valamint a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot.
  3. Arra hivatkozott, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (a továbbiakban: MAGOSZ) gazdafórumot rendez Veszprém vármegye több településén, így 2026. február 25-én Pápán, valamint 2026. február 27-én Veszprémben. Ismertette a rendezvények programját, az azokon részt vevő előadókat, kiemelve, hogy február 25-én dr. Takács Péter országgyűlési képviselőjelölt, február 27-én pedig Ovádi Péter jelenlegi országgyűlési képviselő mond köszöntőt. Véleménye szerint e két személy részvételének semmiféle szakmai indoka nincsen, nem mezőgazdasági témájú szakmai előadást fognak tartani, hanem pusztán köszöntőt. Hangsúlyozta, hogy e két személy meghívóban feltüntetett titulusa is politikai jellegű (országgyűlési képviselőjelölt, országgyűlési képviselő).
  4. Álláspontja szerint a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) képviselőjelöltjeinek meghívása a gazdafórumokra, és ott a köszöntő mondás lehetőségének megadása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, ugyanis a FIDESZ képviselőjelöltjei ezáltal jogszerűtlen előnyhöz jutottak, mivel a NAK és a MAGOSZ állami és kamarai, országos szövetségi pozícióik felhasználásával segítették a nevezett képviselőjelölteket főbb üzeneteik választópolgárokhoz való eljuttatásában, míg más politikai párt képviselőinek ezt a lehetőséget nem biztosították. Bizonyítékként mellékelte a NAK és a MAGOSZ meghívóit.

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 74/2026. számú határozatával a kifogást elutasította.
  2. A kérelmező által megjelölt események meghívóinak tartalma alapján megállapította, hogy azok önmagukban nem elegendőek a kifogásban hivatkozott jogsértések alátámasztására. Rögzítette, hogy a kifogásban felhívott események a kifogás benyújtásának időpontjában még nem kerültek megtartásra, a meghívók annak programjait rögzítik, valamint megjelölik az azon köszöntőt mondók, valamint előadást tartó személyeket, köztük a Belügyminisztérium jelenlegi államtitkárát, valamint az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztost. Az előbbi a 2026. évi országgyűlési választáson a FIDESZ és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) Veszprém Vármegye, 04. számú egyéni választókerületi közös jelöltje, míg utóbbi ugyanezen jelölő szervezetek Veszprém Vármegye 01. számú egyéni választókerületi jelöltje. Önmagából a meghívó tartalmából nem állapítható meg az okozati összefüggés a meghívón szereplő jelöltek köszöntője és a választáson való indulásuk között, tekintettel arra, hogy a kifogásolt események meghívóiban nem történik utalás a választásokra sem, így azzal összefüggésbe sem hozható.
  3. A kifogásban hivatkozott alapelvi sérelmeket vizsgálva utalt a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely szerint a választás tisztaságának megóvása, mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A kérelmező ezen alapelvet az esélyegyenlőség sérelmével hozza összefüggésbe azáltal, hogy az eseményekre meghívottak között más jelölő szervezet jelöltjei nem szerepelnek, amellyel ők versenyhátrányba kerülnek a választópolgárok meggyőzésében.
  4. Az NVB megállapította, hogy a kérelmező nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amelyből a fenti alapelv megsértése lett volna megállapítható, figyelemmel arra is, hogy a kifogásolt esemény még nem történt meg és önmagában egy meghívó nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a feltételezett jogsértés meg is fog történni. Megjegyezte, hogy nincs olyan jogszabály, amely megtiltaná egy jelölt – aki egyben a Kormány feladatkörébe utalt feladatot lát el – részvételét valamely rendezvényen, eseményen. A 3257/2019. (X. 30.) AB határozatra utalással rögzítette, hogy a hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban részt vesz egy ilyen jellegű eseményen, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel, ugyanakkor ez önmagában nem jelentheti a nyilvános eseményeken való megjelenés tilalmát sem.
  5. A rendeltetésszerű joggyakorlás kapcsán hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú határozatára, és e körben arra, hogy ezen alapelv sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál, abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.
  6. A meghívók tartalma alapján megállapította, hogy a jelöltek nem egy szakmai előadás tartására készülnek, csupán egy köszöntőt fognak elmondani, amely nem követel meg a kérelmező által kifogásolt szakmai jártasságot. Mivel az események megtartására 2026. február 25-én és 2026. február 27-én kerül sor, az ott történtek vizsgálata az eset összes körülményeit mérlegelve nem lehetséges.
  7. Mindezek alapján a választás tisztaságának megóvása, a jelölt és jelölő szerveztek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelmét nem látta megalapozottnak.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A határozattal szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés tényének megállapítását, az érintettek további jogsértéstől való eltiltását, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján bírság kiszabását kérte.
  2. Arra hivatkozott, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvnek a választás egész folyamatában érvényesülnie kell; ezen alapelv akkor sérül, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. Sérelmezte, hogy a két meghívó még csak jelzésszinten sem tartalmaz utalást arra nézve, hogy a két meghívott jelölt kormányzati feladatai körében venne részt az eseményen, sőt, kifejezetten országgyűlési képviselőjelölti, illetve országgyűlési képviselő státuszukat hangsúlyozza. Ebből álláspontja szerint az következik, hogy a protokollárisnak is mondható köszöntő kapcsán a két meghívott jelölt nem a legaktuálisabb szakmai témákban szólal majd fel, hanem az országgyűlési képviselőjelölti, illetve országgyűlési képviselői tisztségüknek megfelelően. A FIDESZ, mint jelölőszervezet honlapján már január 10. napja óta elérhető, hogy mindkét személy szerepel a jelöltek között, sőt, mindkét jelölt abban a Veszprém Vármegyében indul a választáson, amely vármegye két településén, Pápán ill. Veszprémben a NAK és a MAGOSZ meghirdette a gazdafórumokat. Véleménye szerint mind a NAK, mind a MAGOSZ ebbéli minőségükben hívta meg a két jelöltet, de egyúttal a más jelölőszervezetnek nem adtak lehetőséget arra, hogy ugyanilyen státuszú jelöltjeik részt vegyenek e két rendezvényen. 
  3. A NAK és a MAGOSZ – kihasználva és felhasználva nagylétszámú tagságukat – a két jelölt státuszának megjelölésével és hangsúlyozásával előnyben kívánta részesíteni a FIDESZ-KDNP pártszövetséget. Ezen tevékenységük célja pedig a választói szabad akarat korlátozása volt azzal, hogy a kormánypártokon kívül más jelölőszervezetet, illetve azok jelöltjét nem hívták meg a rendezvényekre, s ezzel elzárták a résztvevőket, mint választópolgárokat attól, hogy szabad döntésük kialakítása során más szempontokat is meghallgathassanak.
  4. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán előadta, hogy az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv a választójog egyenlőségéből és a jogállamiságból fakadó követelmény, melynek érvényesülése a választott testületek legitimitásának alapfeltétele [60/2003. (XI. 26.) AB határozat]. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok a külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik az esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan segítséget, megjelenési, megszólalási lehetőséget kap, amely őt észszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. Jogi álláspontja szerint különösen igaz ez azon esetekre, amikor egy koncentrált szakmai, jelen esetben a mezőgazdák körben biztosítanak megjelenési lehetőséget egy jelölőszervezet számára. 
  5. Utalt arra – a weboldalra vezető link megjelölése mellett –, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtása előtt jelent meg a hír a vehir.hu online oldalon, mely szerint Ovádi Péter részt vett és felszólalt az eseményen. A parlament honlapja alapján ugyanakkor ő nem agrárszakember, hanem mérnökinformatikus, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának és Vállalkozásfejlesztési Bizottságának a tagja, tehát semmilyen tényleges kapcsolódása nincs az agárkamarához.
  6. A kifejtettekre tekintettel az NVB megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítására, a pártatlanság érvényesítésére és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítására vonatkozó kötelezettségét. Feladatának elmulasztásával sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek.

Az érintettek nyilatkozatai

  1. Az érintettek nyilatkozatai szerint a felülvizsgálati kérelem spekulációkra épül, a kérelmező által megjelölt bizonyítékok jogsértő magatartást nem támasztanak alá, ezért az NVB határozatának helybenhagyása indokolt. 
  2. Előadták, hogy az I. rendű érintett köztestület, az alapszabálya szerint egyszerre lát el szolgáltatói és érdekképviseleti feladatokat. A II. rendű érintett a magyar gazdatársadalom legnagyobb és országosan szervezett érdekvédelmi szövetsége. A két szervezet a feladataik ellátása körében rendszeresen – gyakran egymással közösen – szerveznek különböző szakmai rendezvényeket a gazdák számára. Ezek a szakmai rendezvények semmiféle politikai-kampányjellegű színezetet nem öltenek.
  3. Hangsúlyozták, hogy dr. Takács Péter a Belügyminisztérium államtitkára, Ovádi Péter pedig az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos. A szóban forgó eseményre is e minőségüknél fogva hívták meg őket. Önmagában a meghívón megjelölt tisztség nem bír jogi relevanciával, mellyel összefüggésben hivatkoztak az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) számú AB határozatára. Ovádi Péter esetében pedig utaltak a Kúria gyakorlatára (Kvk.VII.39.244/2022/4.; Kvk.I.39.245/2022/3.), mely szerint az egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének részvétele a kerülete, körzete életét meghatározó eseményen, protokolláris rendezvényen, átadó ünnepségen önmagában nem minősül választási kampánynak; a regnáló országgyűlési képviselő munkájához hozzátartozik a választókerület életének releváns eseményein való protokolláris részvétel is. 
  4. Álláspontjuk szerint a becsatolt bizonyítékokkal a kérelmező a választás tisztasága alapelvének sérelmét még csak nem is valószínűsítette, a gazdafórum megtartása pedig nyilvánvalóan önmagában nem sértheti a választás tisztaságát tekintettel arra, hogy az a gazdák szakmai fóruma, amely független a választásoktól és a kampánytól. A gazdafórumon a meghívottak, mint hivatalban lévő országgyűlési képviselők, illetve kormányzati pozíciójuknál fogva voltak jelen, így az esélyegyenlőség követelményének megtartása, amely jelöltek és jelölő szervezetek között releváns, fel sem merül. A kérelmező pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával összefüggésben érdemi indokot nem is adott elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
  2. Az Alkotmánybíróság 3210/2024. (VI. 13.) AB határozata a kérelmező által felhívott választás tisztasága elvének érvényesülése kapcsán a következőket tartalmazza: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. A Ve. a választás tisztaságának biztosítása érdekében alapelvi szinten és tételes szabályokkal is kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását, és ebben az értelemben egyes előírásai egyebek között a választási kampány-eszközöket és tevékenységet korlátozzák. A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelni ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van [lásd: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása, az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint]” {3210/2024. (VI. 13.) AB határozat [32] bekezdés}.
  3. A választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg a kommunikációk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest (Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kvk.V.39.112/2024/3.).
  4. Az egységes bírói gyakorlat szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul (Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kvk.VI.37.942/2016/2.; Kvk.VI.39.406/2022/4.).
  5. A kérelmező a választás tisztasága alapelv sérelmét a választók akarata szabad kifejezésének korlátozásában jelölte meg, e korlátozás alapját pedig egy jövőbeni, a kifogás benyújtásakor le nem zajlott esemény lehetséges, a kérelmező által feltételezett tartalmával kötötte össze.  E szerint „a két meghívott jelölt nem a legaktuálisabb szakmai témákban szólal majd fel, hanem az országgyűlési képviselőjelölti, illetve országgyűlési képviselői tisztségüknek megfelelően; ezzel elzárták a résztvevőket, mint választópolgárokat attól, hogy szabad döntésük kialakítása során más szempontokat is meghallgathassanak”. 
  6. A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a bizonyítékként megjelölt meghívókban a parlamenti választásokra, valamely választási program ismertetésére vonatkozó utalás nem található. Sem a két, köszöntő megtartására felkért személy státuszának megjelöléséből, sem szakmai előéletükből nem következik a jelölt vagy jelölő szervezet részére megjelenési lehetőség biztosítása, választási üzenet közvetítése. Az erre vonatkozó, fent ismertetett feltételezések esélyegyenlőségi, továbbá rendeltetésszerű joggyakorlás körébe eső kérdéssel sem kapcsolhatók össze. Másképpen megfogalmazva a választás tisztaságára, és mindezen keresztül az esélyegyenlőségre (versenyhátrány a választópolgárok meggyőzésében), a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvi követelmények érvényesülése az egyes jelöltekhez, jelölőszervezetekhez köthető megszólalások/magatartások, és nem annak jövőbeni, feltételezett megvalósulása alapján értékelhető.
  7. A kérelmező érvelésével szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai sérelmét kizárólag azon az alapon, hogy egy szakmai érdekképviseleti szervezet a választási kampány időszakában megrendezett szakmai fórumon a részvételt és a megszólalást (köszöntő) nem teszi lehetővé valamennyi, az országgyűlési választáson induló párt képviselőjelöltének, nem lehet megállapítani. A jelen ügyben a meghívó tartalma nem támasztja alá a kérelmező azon feltevését, hogy a NAK és a MAGOSZ a meghívottak számára politikai témájú üzenetek eljuttatására biztosított volna lehetőséget. Erre – ellentétben a kérelmező álláspontjával – nem lehet abból sem következtetni, hogy a képviselőjelöltek a meghívón ezen státuszuk feltüntetésével szerepelnek, és nem következik a kérelmező által közelebbről meg nem határozott, az adott szakterülethez való „tényleges kapcsolódás” állított hiányából sem.
  8. A kérelmező a bírósági eljárásban becsatolt bizonyíték (vehir.hu) kapcsán arra utalt, hogy Ovádi Péter a kérdéses eseményen megjelent és felszólalt, ugyanakkor ezen hivatkozásához egyéb tényelőadást nem társított. Önmagában a megjelenés és felszólalás kampánytevékenységgel, ekként választási alapelvek sérelmével összefüggésbe nem hozható.
  9. A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A választás tisztaságára, és mindezen keresztül az esélyegyenlőségre (versenyhátrány a választópolgárok meggyőzésében), a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvi követelmények érvényesülése az egyes jelöltekhez, jelölőszervezetekhez köthető megszólalások/magatartások, és nem annak jövőbeni, feltételezett megvalósulása alapján értékelhető. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, tárgyaláson kívül határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 4. 

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró 
Dr. Bérces Nóra s. k. bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin bíró helyett
Dr. Kovács András s. k. bíró