Kvk.III.39.022/2026/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.022/2026/5.

A tanács tagjai:  

Dr. Kovács András a tanács elnöke 
Dr. Bérces Nóra előadó bíró  
Dr. Farkas Katalin bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró 
Dr. Varga Eszter bíró

A kérelmező: Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 
                       (...)

A kérelmező képviselője: … Ügyvédi Iroda 
                                          (...; 
                                          eljáró ügyvéd: …)

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság 73/2026. (II. 25.) NVB számú határozata

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 73/2026. (II. 25.) NVB számú határozatát helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. 2026. február 21-én a kérelmező szervezésében úgynevezett „háborúellenes gyűlést” tartottak Békéscsabán. A rendezvényről készült, a facebook.com közösségi oldalon elérhető felvétel tanúsága szerint a gyűlésen részt vett Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere; Baji Balázs, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (a továbbiakban: NSMI) főigazgatója; Lázár János építési és közlekedési miniszter; valamint Orbán Viktor miniszterelnök. Emellett szónokként felszólalt Dr. Takács Árpád, Dankó Béla, Kónya István és Erdős Norbert, akik valamennyien a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) Békés vármegyei országgyűlési egyéni választókerületeinek jelöltjei. 
  2. A háborúellenes gyűlést követően 2026. február 23-án a Tisztelet és Szabadság Párt jelölő szervezet (a továbbiakban: kifogástevő) kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben arra hivatkozott, hogy a kérelmező által szervezett háborúellenes gyűlés választási gyűlés volt, és azon az önkormányzati, illetve állami vezetők részvétele sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, tekintettel arra, hogy az ott felszólaló képviselőjelöltek jogszerűtlen előnyhöz jutottak azáltal, hogy a felsorolt személyek állami és önkormányzati pozícióik felhasználásával segítették őket a főbb üzeneteik választópolgárokhoz való eljuttatásában. 

Az NVB határozata 

  1. Az NVB a 73/2026. (II. 25.) NVB számú határozatával (a továbbiakban: határozat) a kifogást elutasította. A kifogás érdemi vizsgálata során megállapította, hogy a háborúellenes gyűlés egy úgynevezett Digitális Polgári Körök rendezvény volt, amelyen az elhangzott felszólalások többsége részben Magyarország lehetséges háborúba sodródásával szembeni tiltakozást fogalmazott meg, részben – ezzel is összefüggésben – a jelenlegi kormánypártok eddigi eredményeinek bemutatása mellett az országgyűlési választáson a kormánypártokra, illetve jelöltjeikre való szavazásra buzdított, azaz végső soron a választói akarat befolyásolására irányult. Erre figyelemmel az NVB a rendezvényt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-a szerinti választási gyűlésnek tekintette {határozat [7] bekezdése}. 
  2. Az NVB a határozatában a 3154/2018. (V. 11.) AB határozat [31]-[32] bekezdéseit is figyelembe véve úgy foglalt állást, hogy a polgármester és az NSMI főigazgatójának részvétele a rendezvényen magánszemélyi minőségükhöz kötődött, és mivel politikai nyilatkozatot nem tettek, jelenlétük a gyűlésen nem jelentett valamely jelölt, jelölő szervezet melletti beavatkozást az önkormányzat, illetve állami szerv részéről a választási kampányba. 
  3. Az NVB a határozata [15] bekezdésében Lázár János építési és közlekedési miniszter kapcsán megállapította, hogy 2002 óta és jelenleg is országgyűlési képviselő, ezen felül az országgyűlési képviselők 2026. évi választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, a Fidesz politikusa és emellett a Kormány tagja is. Felszólalásának végső mondanivalója az országgyűlési választáson történő részvételre és a Fideszre való szavazásra buzdítás volt. A miniszter gyűlésen való részvétele elsősorban a Fidesz egyik meghatározó politikusi, országgyűlési képviselői tevékenységéhez kapcsolható, amelynek során az e minőségétől nem elválasztható, hogy miniszteri tevékenységéből, eredményeiből eredő információkat is megosszon. 
  4. Orbán Viktor színpadon tartott beszéde és a közönség kérdéseire adott válaszai szintén a tartalmazott az országgyűlési választáson a Fideszre, annak jelöltjeire való szavazásra buzdítást. Az NVB a határozata [17] bekezdésében rögzítette azt is, hogy Orbán Viktor 1990 óta országgyűlési képviselő, az országgyűlési képviselők 2026. évi választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, a Fidesz elnöke, egyben miniszterelnök is, akinek a részvétele elsősorban a Fidesz elnöki, politikusi tevékenységéhez kapcsolható, amelynek során azonban e minőségétől nem elválasztható és nem is tagadható meg, hogy miniszterelnöki tevékenységéből, eredményeiből eredő információkat is megosszon. 
  5. Az Alaptörvény IX. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságának választási kampányidőszakban történő érvényesülésével foglalkozó 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat [31] bekezdésében foglaltakat alapul véve az NVB megállapította, hogy a kifogástevőnek a két felszólaló kormánytagra vonatkozó minősítése a szólásszabadságot korlátozná, anélkül azonban, hogy ennek szükségességére és indokoltságára részletes okfejtést tartalmazna. Az alapjog korlátozás szükségességének és indokoltságának kifejtése, illetve annak igazolhatósága nélkül viszont a kifogástevő álláspontja nem értelmezhető az Alaptörvény feltételrendszerében. 
  6. Az NVB a határozat [19] bekezdésében hangsúlyozta, hogy a két érintett személy ugyan még nem képviselőjelölt az Országgyűlési választáson, de mindketten egy már jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet prominens politikusai, illetve egyikük ennek elnöke is. A saját jelölő szervezete választási gyűlésén való felszólalásának tiltása éppen a Fidesz esetében okozná az esélyegyenlőség sérelmét, hiszen míg más jelölő szervezetek vezetői jelöltségük előtt is teljes körben élhetnek a szólásszabadság jogával a választási gyűléseken, addig a kormánytag pártvezetők hallgatásra lennének ítélve. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben a támadott határozatot akként kérte megváltoztatni, hogy a Kúria a rendelkező rész érintetlenül hagyása mellett annak indokolásából mellőzze a kérelemben megjelölt bekezdések kifogásolt szövegrészeit.  
  2. Az érintettség alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy a kifogás tárgyává tett háborúellenes gyűlések sorozata általa szervezett rendezvények, amelyet a következő időszakban is több alkalommal, eltérő helyszíneken meg kíván rendezni. A rendezvények tekintetében a kérelmező rendeli és fizeti a szolgálatásokat, szervezi a meghívottak és a vendégek regisztrációját. Abban az esetben, ha a rendezvény választási gyűlés lenne, az a jog által meg nem engedett beavatkozást jelentene a magánautonómia körébe, hiszen mindez annak ellenére történne, hogy a kérelmező nem szervezett és a továbbiakban sem tervez szervezni a Ve. értelmében vett választási gyűlést. 
  3. A kérelmező hangsúlyozta, hogy az NVB határozatának érdemi döntését, azaz a kifogás elutasítását nem sérelmezi, hanem kizárólag az indokolásban megjelenő iratellenes és törvénysértő megállapítások mellőzését kéri, amelyek esetleges későbbi eljárások során hátrányosan hatnának ki az ő jogi helyzetére.
  4. Az egymástól független jogalanyok tevékenységének betudását elemezve arra hivatkozott, hogy a kérelmező önálló jogi személy, nem közpénzből gazdálkodik, fő tevékenységként PR tevékenységet végez. A Fidesszel gazdasági-finanszírozási interakciója nincs, a pártot nem támogatja, és nem fogad el tőle vagyoni juttatást. Tevékenységi körébe tartozik az úgynevezett háborúellenes gyűlés, mint rendezvénysorozat megszervezése, amelyre a saját döntése és demokratikus jobboldali-konzervatív elvei, valamint értékválasztása alapján hív meg politikai és egyéb közéleti szereplőket is, mely tevékenység a kampányidőszakhoz nem köthető. Rendezvényei nem a Fidesz választási gyűlései, hanem egy olyan civil, de a jobboldali értékek mellett elkötelezett rendezvénysorozat, amely még a kampányidőszak előtt indult, és bár egyes állomásai a kampányidőszakban zajlanak, azok azonban a választásokat követően is folytatódni fognak. A vitatott rendezvényen a felszólalók között jobboldali értékeket képviselő politikusok voltak, akik a kérelmező diszkrecionális döntése szerint vehettek részt a rendezvényen, és akik az Alaptörvény IX. cikke által garantált véleménynyilvántartási szabadságuk alapján fejthették ki álláspontjukat bizonyos közügyek, közérdeklődésre számot tartó témák mentén, ami különösen a kampányidőszakban fokozott védelem alá esik (Kvk.VII.39.013/2026/7.). Ennek fényében az NVB alaptalanul minősítette választási gyűlésnek a rendezvényt. 
  5. A rendezvény jogi minősítése is téves, hiszen az a Ve. 140. § d) pontja és 145. § (1) bekezdése szerinti választási gyűlésnek nem minősült, tekintettel arra, hogy a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 2. § (1) bekezdése szerinti nyilvánosság ebben az esetben nem valósult meg. A résztvevők nem egy gyűlés résztvevői voltak, hanem egy rendezvény hallgatósága. A Gytv. 2. § (2) bekezdése szerint a gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. Ehhez képest a vizsgált rendezvény zártkörű volt, azon részt venni csak regisztrációhoz kötötten lehetett, már csak a helyszín befogadóképességének végessége és a biztonsági előírások érvényesítése miatt is. A rendezvényen egyébként pártokhoz köthető logók, zászlók, emblémák, színek, dizájnelemek sem jelentek meg. Erre tekintettel megalapozatlan és iratellenes, valamint a Ve. 43. § (1) bekezdését sértő megállapítás volt az NVB részéről, hogy a kérelmező által szervezett, előzetes regisztrációhoz kötött rendezvényt a Fidesz által szervezett választási gyűlésnek minősítette. 
  6. A kérelmező az indokolás megváltoztatására irányuló felülvizsgálati kérelem előterjeszthetősége körében kifejtette, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezéseit kell alkalmazni, és mivel a Kp. 116. §-a nem tartalmaz megszorítást arra, hogy a felülvizsgálati kérelem ne irányulhatna kizárólag a határozat indokolása ellen, a felülvizsgálati kérelem benyújtásának helye van. Ugyan a Kúria Knk.IV.37.838/2016/3. számú határozatának elvi tartalma szerint a választási eljárásban a választási bizottság határozatában foglalt érdemi döntéstől független indokolási elem önálló felülvizsgálatára nincs lehetőség, ez a határozat jelen eljárásban nem alkalmazandó, a kérelmező indokolás ellen irányuló felülvizsgálata nem vet fel a korábbi kúriai döntésben foglaltakkal azonos jogkérdést. A hivatkozott kúriai döntés ugyanis kifejezetten a Ve. már nem hatályos 228. § (2) bekezdésére utalt, amely még a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását írta elő. Ezt követően a jogalkotó hatályon kívül helyezte az rPp.-t és megalkotta a Kp.-t, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.), amelyek a bírósági felülvizsgálat tekintetében radikálisan különböző rendelkezést tartalmaznak. Míg a Pp. kategorikusan tiltja az indokolás elleni felülvizsgálati kérelmeket, addig a Kp. nem tartalmaz ilyen rendelkezést, sőt a kommentárirodalom és a gyakorlat alapján az indokolás ellen irányuló felülvizsgálati kérelemnek kifejezetten helye van. A Ve. 228. §-ának jelen perre hatályos szövege pedig egyértelművé teszi, hogy választási eljárásban lehetőség van a csak az indokolás elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásának. 
  7. A Ve. 231. § (5) bekezdése a bírósági felülvizsgálat körében kétfajta döntési jogkört telepít a Kúriára, ami a határozat helybenhagyását vagy annak megváltoztatását engedi. Abból, hogy a Kp. rendelkezéseit a Ve. háttérjogszabályként rendeli alkalmazni, nyilvánvaló, hogy a határozat megváltoztatása magában foglalja azt az esetkört is, amikor a kérelmező felülvizsgálati kérelme kizárólag az indokolás valamely elemére irányul, és ennek nyomán a bíróság csak ezt az elemet változtatja meg. 
  8. Mindezek alapján a kérelmező a támadott határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a rendelkező rész érintetlenül hagyása mellett annak indokolásából mellőzze a [7] bekezdés utolsó mondatát („ennek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban hivatkozott rendezvény a Ve. 140. §-a szerinti választási gyűlés volt.”); a [15] és [17] bekezdések azon a megállapítását, mely szerint Lázár János és Orbán Viktor gyűlésen való részvétele elsősorban a Fidesz politikusi-, illetve elnöki tevékenységéhez kapcsolható; továbbá a [19] bekezdésből „a saját jelölő szervezete választási gyűlésén” fordulatot. 
  9. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg a Kp. 10. § h) pontjára alapított kizárás iránti kérelmet is előterjesztett, amelyet a Kúria a Kpk.IV.39.024/2026/2. számú végzésével – mint konkrét ténybeli alapot teljesen nélkülöző kizárási kérelmet – elutasított.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alaki kellékeit vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége fennállt, mivel ő volt az eljárás tárgyát képező „háborúellenes gyűlés” elnevezésű rendezvény szervezője. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani. 
  4. A Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a bíróság a megtámadott határozatot helybenhagyja [a) pont] vagy megváltoztatja [b) pont]. 
  5. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében jogszabálysértésre hivatkozott, megsértett jogszabályként a Ve. 140. § d) pontját és a Ve. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Gytv. 2. § (1)-(2) bekezdéseit, továbbá a Ve. 43. § (1) bekezdését jelölve meg. E jogszabályok közül a Ve. 140. § d) pontja és a Ve. 145. § (1) bekezdése – valamint ahhoz kötődően a Gytv. 2. § (1)-(2) bekezdései – a Ve. által a kampányeszközök között nevesített választási gyűlés fogalmához kapcsolódó rendelkezések, míg a Ve. 43. § (1) bekezdése a választási bizottság azon kötelezettségéhez kapcsolódik, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles tisztázni. 
  6. A kérelmező az NVB azon döntésével, hogy a kifogástevő kifogását elutasította, egyetértett, a rendelkező rész érintetlenül hagyása mellett kizárólag a határozat indokolását támadta. Ezért a Kúriának először abban kellett állást foglalnia, hogy a választási eljárás sajátosságaira is figyelemmel a kizárólag indokolást, de a rendelkező részt nem támadó bírósági felülvizsgálati kérelem lehet-e eredményes. 
  7. A bírósági felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúria megállapította, hogy a támadott határozatnak az képezte az alapját, hogy az NVB a 2026. február 21-én megtartott békéscsabai háborúellenes gyűlésen elhangzott, a kifogásban megjelölt felszólalások tartalmát elemezve a rendezvényt választási gyűlésnek, azaz kampányeszköznek minősítette. A 2026. évi országgyűlési szavazáson való részvételre és a Fideszre történő szavazásra buzdítást pedig azért nem találta a Ve. 2. § a), c) és e) pontjába ütközőnek, mert a saját jelölő szervezet választási gyűlésén való felszólalás tiltása a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító alaptörvényi rendelkezésbe ütközne. Jogsértést tehát éppen azért nem állapított meg a választási bizottság, mert a rendezvényt választási gyűlésnek tekintette. 
  8. A kérelmező ehhez képest úgy kérte az NVB határozata rendelkező részének érintetlenül hagyása mellett az indokolást megváltoztató – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti – döntés meghozatalát, hogy a határozat alapjául szolgáló tényállás leglényegesebb elemét, a rendezvény választási gyűlésként történő minősítését vitatta, a jogszabálysértéseket is e körben jelölte meg. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati eljárásban tehát az indokolás egyes részeinek megváltoztatását kérte, azonban éppen azon megállapításokkal nem értett egyet, amelyeken a támadott határozat alapult. 
  9. Tekintettel arra, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdése – a választási eljárás sajátosságaiból eredően, az eljárás mihamarabbi és végleges lezárása érdekében – a bírósági eljárás eredményeképpen csak a választási bizottság határozata helybenhagyásának vagy megváltoztatásának a lehetőségét biztosítja, a választási eljárás során a választási bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben is csak a rendelkező rész helybenhagyását vagy megváltoztatását lehet kérni. A kizárólag az indokolás ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem ugyan nem kizárt, de az csak abban az esetben vezethet a Ve. 231. § (5) bekezdésében megjelölt döntéshez, ha kapcsolódik a bírósági felülvizsgálattal érintett határozat kifogást elutasító, vagy kifogásnak helyt adó érdemi rendelkezéshez. Azonban a Kúria Ve. 231. § (5) bekezdése alapján meghozott döntésének ilyen esetben is a megtámadott választási bizottsági határozat rendelkező részéhez kell kapcsolódnia, azaz a bírósági eljárás során arról kell dönteni, hogy a Kúria a választási bizottság határozatának rendelkező részét helybenhagyja, vagy megváltoztatja.  
  10. Jelen esetben a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme ellentmondásos volt, mivel a támadott NVB határozat rendelkező részét nem kívánta felülvizsgálni, számára megfelelő volt a választási bizottság kifogást elutasító határozata. Ugyanakkor az NVB határozatának megváltoztatását kérte az indokolás szerinte szükséges módosítása miatt akként, hogy a kifogás elutasításának alapjául szolgáló tények jogi minősítését jogszabálysértőnek tartotta, tehát úgy kívánta a határozat jogalapját megváltoztatás útján módosítani, hogy a rendelkező rész változatlanul hagyásához a Kúriának hivatalból kellett volna új, a döntést alátámasztó jogalapot és ahhoz fűzött indokolást alkotni. E paradoxon feloldására a választási bíráskodás eljárási rendje nem ad lehetőséget, a kérelmező által előterjesztett kérelemről a Kúriának – az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítás feltételei fennállásának hiányában – határoznia kellett.
  11. Tekintettel arra, hogy a választási bíráskodás során is érvényesül a kérelemhez kötöttség elve [Ve. 228. § (2) bekezdése és Kp. 151. § (1) bekezdése, valamint Kp. 124. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 85. § (1) bekezdése és Kp. 2. § (4) bekezdése], és a felperes hangsúlyozottan kérte, hogy a Kúria az NVB határozatának a kifogást elutasító érdemi részét ne érintse, a Kúria – a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátait szem előtt tartva – nem hozhatna a választási bizottság kifogást elutasító döntését megváltoztató végzést. Mivel a fentebb kifejtettek szerint a felperesnek az indokolás megváltoztatása iránti kérelmét nem lehetett a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek tekinteni, és a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel az indokolással szemben előterjesztett kérelem eredményessége esetén sem lehetett volna a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjától eltérő döntést hozni, a Kúria a felvetett jogszabálysértések vizsgálatát nem végezhette el.
  12. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem kapcsán rámutat arra is, hogy a választási bíráskodás esetében nem a Kp. XIX. fejezetében szabályozott rendkívüli perorvoslatok közé tartozó felülvizsgálatot látja el, ezért az ott rögzített szabályok a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata során nem alkalmazhatóak. Ennélfogva annak, hogy egyébként a Kúriának a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálata során van-e lehetősége a határozat indokolását felülvizsgálni (Kp. 116. §), jelen eljárásban nincs jelentősége. Bár az elnevezés hasonló, azonban a Kúria a választással kapcsolatos bírósági felülvizsgálati kérelmeket a Kp. 12. § (3) bekezdés e) pontja és a Ve. szabályai szerint rá telepített hatáskörben első és végső fokon eljárva bírálja el, a Ve. 229. § (2) bekezdése értelmében nemperes eljárásban. Erre tekintettel a Ve. 228. § (2) bekezdésében mögöttes szabályként felhívott Kp. rendelkezések közül is csak azok lehetnek irányadóak az eljárására, amelyek a nemperes eljárási jellegre [Kp. 151. §] tekintettel, elsőfokú eljárásban alkalmazhatóak.
  13. A kérelmező arra hivatkozott, hogy jelen eljárásra a Knk.IV.37.838/2016/3. számú határozat nem irányadó, amelynek tényállása szerint a felülvizsgálati kérelem nem vonatkozott a határozat rendelkező részére, csupán az indokolásra (annak egy részére). E határozat [15] bekezdésében foglalt elvi tartalom szerint választási eljárásban a választási bizottság határozatában foglalt érdemi döntéstől független indokolási elem önálló felülvizsgálatára nincs lehetőség. Ezen indokolási elem felülvizsgálatára egy esetleges későbbi, ezen indokokon alapuló (ezen indokokat felhasználó) érdemi döntés bírósági felülvizsgálata során van mód.
  14. Önmagában ezért az indokolás, ha annak nincs kihatása a rendelkező részre, nem támadható eredményesen a Kúria előtt. Ugyanakkor arra van létező kúriai gyakorlat, hogy amennyiben a felülvizsgálati kérelem a határozat rendelkező részét is támadja, de a jogi érveiben részben vagy egészben helytálló határozat nem igényli a rendelkező rész „átfogalmazását”, akkor a helyes indokok megállapítása mellett a Kúria az indokolás módosításával helybenhagyja az adott NVB határozatot [Kvk.IV.39.185/2024/6; Kvk.I.37.703/2019/3]. Az olyan jogi indokolásra vonatkozó felülvizsgálati kérelem azonban, amelyben a kérelmező maga állítja azt, hogy a rendelkező részt nem érinti, a kérelmező annak megváltoztatását nem kívánja, nem teljesíthető. Erre mutatott rá a korábbi Knk.IV.37.838/2016/3. számú határozat, amely joggyakorlat a Kp. rendszerében is fenntartható. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben, olyan határozat esetében, ahol a rendelkező részt támadja a kérelmező, ne lehetne az indokolás a bírósági felülvizsgálat tárgya, amennyiben ezek a kérdések abban az ügyben relevánsak, és kihatnak a rendelkező részre.
  15. A Kúria ugyanakkor a Knk.IV.37.838/2016/3. számú határozat kapcsán rámutat arra is, hogy annak tényállása lényegesen különbözött a jelen ügy tényállásától. A Kúria ugyanis az idézett döntésében éppen azért nem vizsgálta az indokolás ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, mert az a támadott határozat rendelkező részétől független tényállási elemre vonatkozott, amelynek vizsgálatára egy esetleges későbbi, ezen indokokon alapuló érdemi döntés bírósági felülvizsgálata során van mód. Ezzel szemben jelen esetben a bírósági felülvizsgálati kérelem éppen azt a tényállási elemet, illetve annak jogi értékelését érintette, amelyen a választási bizottság kérelmező által érdemben megváltoztatni nem kívánt határozata alapult.
  16. Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Választási eljárásban nem vezethet eredményre az olyan bírósági felülvizsgálati kérelem, amely a támadott választási bizottsági határozat rendelkező részét nem érinti.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. Tekintettel arra, hogy a kifogástevő és a tényállásban szereplő más személyek elfogadták az NVB határozatát, és jelen kúriai eljárásban nem merült fel érdemben annak a lehetősége, hogy rájuk nézve a Kúria határozata kötelezettséget vagy jogot származtathatott volna [Kvk.III.37.421/2018/8.; Kvk.III.37.326/2019/4.], a Kúria nem gyakorolta reformatórius jogkörét, és nem változtatta meg semmilyen módon jogi helyzetüket, ezért nem minősültek jelen kúriai eljárásban érintett ellenérdekű feleknek {Lásd 16/2019. (V.14) AB határozat [22], [41], [42], [48], [76] és [93] bekezdéseit}.
  3. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  4. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  5. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 4. 

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Farkas Katalin bíró helyett 
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró