Kvk.III.39.021/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.021/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: … (...)

A kérelmező képviselője: … (ügyintéző ügyvéd: Dr. Nemes Dénes, …)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 22/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 22/2024. számú határozatát helybenhagyja.

A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás                                                                                

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2024. március 18-án kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

Az NVB határozata

  1. Az NVB 22/2024. számú határozatában a kérelmező jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasította.
  2. A határozatát arra alapította, hogy a kérelmező szervezet célja – amely elsősorban a szlovák zenei kultúra hagyományainak megőrzése, ápolása, azok színpadra állítása – nem teljesíti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontjában előírt követelményt, nevezetesen azt, hogy nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
  3. Az NVB megvizsgálta a kérelmező 2021. január elsején hatályos (Alapszabály 1.), valamint a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát (Alapszabály 2.) és a szervezet adatait tartalmazó kivonatot, figyelemmel a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzéseiben lefektetett szempontokra is. Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e a szlovák nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzítette, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra az Njtv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján.
  4. Olyan rendelkezést azonban, amely egyértelműen utalna arra, hogy a kérelmező célja a szlovák nemzetiség képviselete, az NVB nem talált egyik alapszabályban sem.
  5. Az Alapszabály 1. II. pontja szerint „Az Egyesület célja tevékenységi köre:

a.) a Magyarországi szlovákok zenei kultúrájának felgyűjtése, művelése, a szlovák népdalok négyszólamú feldolgoztatása, komponálása. A kórusművek betanulása, színpadra állítása a kórusművek kiadása írott és hangzó formában. A Kórus közhasznú tevékenységet folytat.
b.) Koncertek szervezése-a szlovákok által lakott településeken, a kerületi szlovák önkormányzatok rendezvényein, az Országos Szlovák Önkormányzat ünnepségein, valamint a szlovák egyház-zenei fesztiválokon.
c.) Kórusfesztiválok rendezése-hazai és nemzetközi szlovák kórusok részvételével.
d.) Nemzetközi Kórustalálkozón való részvétel.
e.) Kiadványozás-Magyarországi kortárs szlovák kórusművek írott és hangzóanyag CD kiadása.
f.) Szakmai képzés-Kórustábor szervezése”

  1. Az Alapszabály 1. II. 2.2. pontja szerint „Az Egyesület ezen célok elérése érdekében szorosan együttműködik más helyi szervezetekkel, elsősorban az alapbázist képző Fővárosi, az Országos Szlovák Önkormányzattal, de számít a Fővárosi kerületi, illetve a főváros környéki szlovák önkormányzatok és a Budapesti Szlovák Intézet támogatására is. Természetesen kapcsolatot tart fenn a hazai és a határon túli szlovák és harmadik országbeli szlovák kulturális szervezetekkel is. Kapcsolatot tart:

a, a hazai szlovák kórusokkal, civil szervezetekkel,
b, a szlovák önkormányzatokkal,
c, az anyaországi Határon Túli szlovákok Hivatalával,
d, az anyaország szakmai szervezeteivel, kórusaival,
e, a világban működő szlovák szervezetekkel, kórusokkal.”

  1. Az Alapszabály 2. II. pontja szerint „Az Egyesület célja tevékenységi köre:

„a.) a Magyarországi szlovákok zenei kultúrájának felgyűjtése, művelése, a szlovák népdalok négyszólamú feldolgoztatása, komponálása. A kórusművek betanulása, színpadra állítása a kórusművek kiadása írott és hangzó formában. A Kórus közhasznú tevékenységet folytat.
b.) Koncertek szervezése a szlovákok által lakott településeken, a kerületi szlovák önkormányzatok rendezvényein, az Országos Szlovák Önkormányzat ünnepségein, valamint a szlovák egyház-zenei fesztiválokon.
c.) Kórusfesztiválok rendezése hazai és nemzetközi szlovák kórusok részvételével.
d.) Nemzetközi Kórustalálkozón való részvétel.
e.) Kiadványozás-Magyarországi kortárs szlovák kórusművek írott és hangzóanyag CD kiadása.
f.) Szakmai képzés-Kórustábor szervezése”

  1. Az Alapszabály 2. II. 2.2. pontja szerint „Az Egyesület ezen célok elérése érdekében szorosan együttműködik más helyi szervezetekkel, elsősorban az alapbázist képző Fővárosi, az Országos Szlovák Önkormányzattal, de számít a Fővárosi kerületi, illetve a főváros környéki szlovák önkormányzatok és a Budapesti Szlovák Intézet támogatására is. Természetesen kapcsolatot tart fenn a hazai és a határon túli szlovák és harmadik országbeli szlovák kulturális szervezetekkel is. Kapcsolatot tart:

a) a hazai szlovák kórusokkal, civil szervezetekkel,
b) a szlovák önkormányzatokkal,
c) az anyaországi Határon Túli Szlovákok Hivatalával,
d) az anyaország szakmai szervezeteivel, kórusaival,
e) a világban működő szlovák szervezetekkel, kórusokkal.”

  1. Figyelemmel tehát arra, hogy a kérelmező alapszabályaiban nem szerepel a szlovák nemzetiség egyértelmű képviselete, az NVB megállapította, hogy a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény  (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdése alapulvételével visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.

A felülvizsgálati kérelem                                                                

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és nyilvántartásba vételét indítványozta.
  2. Kifejtette, hogy a határozat sérti az Alaptörvény XXIX. cikkét, a Ve. 2. § c) és e) pontjait, 132. §-át, továbbá az Njtv. 2. § 14. és 15. pontjait, 4. § (1) bekezdés c) pontját.
  3. Érvelése szerint a felhívott kúriai döntések szerinti nemzetiségi szervezet meghatározása talán megfelel a formális jogértelmezésnek, azonban nem szolgálja a szabályosan működő nemzetiségi szervezetek választási joggyakorlását.
  4. Arra a kérdésre, hogy a nemzetiségi egyesület egyidejűleg nemzetiségi szervezet-e, álláspontja szerint az Njtv. 2. § 14. pontja megadja a választ. Ez azonban kizárólag az Njtv. 2. § 15. pontjával együtt értelmezhető azzal a következtetéssel, hogy az Njtv. fogalomrendszerében nemzetiségi szervezet kizárólag nemzetiségi egyesület lehet. Nem lehetett a jogalkotó szándéka egy olyan szűk jogértelmezés, hogy nemzetiségi szervezet csak olyan nemzetiségi egyesület lehet, amely a nemzetiség képviseletét politikai értelemben ellátja, figyelemmel arra is, hogy a magyarországi nemzetiségek képviseletét a nemzetiségi önkormányzatok és szószólók látják el.
  5. A nemzetiségi közösségek a nemzetiségek érdekvédelmét és érdekképviseletét jellemzően a nemzetiségi kulturális autonómiával összefüggő tevékenységükön keresztül látják el. Utalt e körben az Njtv. 10. § (1) bekezdésére is.
  6. Azon nemzetiségi egyesületek, amelyek a kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet látnak el, nem foszthatóak meg attól, hogy nemzetiségi jelölő szervezetként nyilvántartásba kerüljenek.
  7. Utalt arra is, hogy az alapszabályában megfogalmazott célok és tevékenységek összességének nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy a nemzetiségek képviseletét ellátja.
  8. Jelentősége van annak is, hogy az egyesületet 2019-ben – érdemben azonos jogszabályi környezet mellett – jelölő szervezetként nyilvántartásba vették. Visszamenőleg azt a határozatot nem lehet jogszerűtlennek nyilvánítani.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
  2. A kérelmező saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, a Ve. 1. § c) pontja folytán alkalmazandó Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepelt, és annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A felülvizsgálati kérelemben is felhívott Alaptörvény XXIX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Azt, hogy a nemzetiségek ezzel a lehetőséggel élnek, vagy sem, részt vehetnek-e ilyen típusú önkormányzat tevékenységében, vagy sem, a Ve. és az Njtv. keretei között kell vizsgálni.
  4. A Ve. 3. § (1) bekezdésének 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
  5. Az Njtv. 58. § (1) bekezdése és 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat.
  6. Az Njtv. 2. § 14. pontja kimondja, hogy az 50-72. §-ok alkalmazásában nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
  7. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Njtv. 2. § 15. pontja a nemzetiségi egyesület meghatározásáról szól, amely kimondja, hogy alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület.
  8. A Njtv. szabályozási rendszerének áttekintése során a Kúria Kfv.I.37.934/2019/2. számú végzésben már elvi éllel mondta ki, hogy míg a 15. pont a nemzetiségi kulturális autonómiával áll összefüggésben, a 14. pont kifejezetten a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. A két törvényi definíció tehát két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására. Ha elfogadnánk ugyanis a kérelmező által levezetett jogértelmezést e körben, az kiüresítené a 2. § 14. pontjában meghatározott alapszabályi feltételt valamennyi nemzetiségi egyesület vonatkozásában. A támadott határozatban vizsgált nemzetiségi szervezet meghatározását nem a kúriai gyakorlat, hanem maga az Njtv. fogalmazza meg.
  9. Ennek ismeretében helytállóan jár el az NVB, amikor a Njtv. szerinti nemzetiségi önkormányzati választás kapcsán azt vizsgálta, hogy a kérelmező az Njtv. 2.§ 14. pont szerinti nemzetiségi szervezetnek tekinthető-e.
  10. Ezen vizsgálat során arra kellett tekintettel lenni, hogy a kérelmező alapszabályaiban rögzített célok között szerepel-e a szlovák nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ebben az esetben minősülhet nemzetiségi szervezetnek, csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra az Njtv. 58.§ (1) bekezdése, valamint 60.§ (1) és (2) bekezdése szerint.
  11. Ennek megfelelően a Kúria megvizsgálta a kérelmező alapszabályait teljes egészében és az NVB-vel egyezően arra a megállapításra jutott, hogy abban nem található olyan rendelkezés, amely alátámasztaná, hogy a kérelmező célja a szlovák nemzetiség képviselete.
  12. Hangsúlyozza a Kúria, sem az alapszabályok II., sem azok II. 2.2. pontjában felsorolt célok és tevékenységek nem támasztják azt alá, hogy a kérelmező a nemzetiségek képviseletének céljával létrehozott szervezet. Az alapszabályokban meghatározott tevékenységekből nem következik, hogy kérelmező a szlovák nemzetiség képviseletét kívánja ellátni.
  13. Megállapítható volt az is, hogy a tevékenységek között szereplő különböző szervezetekkel, intézményekkel és önkormányzatokkal való együttműködésből a szlovák zenei kultúra megőrzésére és fejlesztésére irányuló tevékenységük segítése érdekében nem következik automatikusan, hogy a kérelmező a szlovák nemzetiséget kívánja képviselni a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán.
  14. A Kúria mindemellett hangsúlyozza, jelen bírósági felülvizsgálat tárgya az NVB 22/2024. számú határozatának jogszerűsége, így a 2019. évhez kapcsolódó jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel esetleges jogszerűsége vagy jogszabálysértő jellege nem befolyásolja a jelen határozat jogi megalapozottságát. A kérelmező által hivatkozott visszamenőleges jogszerűtlenné nyilvánításról nincs szó.
  15. A Kúria összességében megállapította, hogy az NVB – követve a felsőbírósági gyakorlatot is – helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező vizsgált alapszabályai szerint, az Njtv. 2. § 14. pontja alkalmazásában nem minősül nemzetiségi szervezetnek, így nem illeti meg a Njtv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdései szerinti jelölt-és listaállítás joga.
  16. Mindezek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.

A határozat elvi tartalma

  1. Az Njtv. 2. § 15. pontja a nemzetiségi kulturális autonómiával áll összefüggésben, a 14. pont pedig kifejezetten a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. A két törvényi definíció két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. március 24.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró, 
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró