Kvk.III.37.993/2010/4. számú határozat

Kvk.III.37.993/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Magyar Rádió Zrt. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2010. szeptember 27. napján kelt 629/2010./IX.27./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálata iránti kérelme tárgyában az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 629/2010./IX.27./ számú határozatát helybenhagyja.

A felmerült 7.500.- /azaz hétezer-ötszáz/ forint bírósági felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom /a továbbiakban: JMM/, valamint két magánszemély tartalmában megegyező kifogást nyújtott be 2010. szeptember 25. napján az Országos Választási Bizottsághoz /a továbbiakban: OVB/, melyben sérelmezték a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 44/A. § /1/ bekezdése és a 77. § /1/ bekezdése alapján, hogy a Magyar Rádió Zrt. /a továbbiakban: MR/ megtagadta a JMM választási kampányhirdetésének sugárzását. Kifogásukban hivatkoztak a Ve. 3. § c/ és d/ pontjára, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény /a továbbiakban: Rttv./ 12. § /2/ bekezdésére, és állították, hogy az MR a politikai hirdetés tartalmáért felelősséggel nem tartozik, ezért a személyiségi jogok védelmére és a saját felelősségére utalással a közzétételt nem tagadhatta volna meg.

2010. szeptember 25. napján egy másik magánszemély is kifogást nyújtott be az MR-rel szemben. Álláspontja szerint jogsértően járt el a műsorszolgáltató, amikor nem engedélyezte a JMM politikai hirdetésének sugárzását, megsértve ezzel a Ve. 3. § c/ és d/ pontjaiban foglalt alapelveket, valamint 44. § /1/ bekezdését. A kifogást tevő kifejtette, hogy a műsorszolgáltató tévesen értelmezte az Rttv. 3. § /2/ és /3/ bekezdéseit, mivel "a kampányfilm nem faji szempontból mutatja be programját", hanem a bűnözés visszaszorítására irányul.

Az OVB a kifogásokat - tekintettel tartalmi egyezőségükre - egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el.

Az OVB 2010. szeptember 27. napján megtartott ülésén meghozott 629/2010./IX.27./ számú határozatában a kifogásoknak helyt adott, és megállapította, hogy az MR megsértette a Ve. 3. § c/ és d/ pontjaiban foglalt, a jelöltek, jelölő szervezet közötti esélyegyenlőségére, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási alapelveket. Az OVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

Az OVB határozatában hivatkozott a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény /a továbbiakban: Alkotmány/ 61. § /1/ bekezdésében foglaltakra, a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez fűződő alapjogra. Az Alkotmánybíróság több határozatára is utalva - melyben az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságát a kommunikációs alapjogok anyajogának tartotta, és azt részben a társadalom demokratikus működése garanciájának tekintette - kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alapjogok között, ami meglehetősen szűkíti a törvényi korlátozás lehetőségeit; az Alkotmány a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül részesíti védelemben; a politikai véleménynyilvánítás szabadságának határai szélesebbek az általános véleménynyilvánításra vonatkozó alkotmányos szabályozásnál - kiemelte, hogy az alkotmányos védelemben részesített véleménynyilvánítás szabadsága általános érvényű, így az a választási kampány idején sem korlátozott. Ez okból álláspontja szerint a JMM kifogásokkal érintett politikai hirdetéseinek tartalma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, továbbá nem valósít meg olyan törvény által büntetni rendelt tényállást, amely alapján az MR a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozva megtagadhatta volna annak közlését.

Az OVB határozata ellen az MR nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, mely az OVB határozatának megváltoztatására és a JMM kifogásának elutasítására irányult. Előadta, hogy az OVB előtt folyó eljáráshoz - időhiány miatt - nem tudott megfelelően felkészülni, így az OVB nem állapította meg a teljes tényállást. Ezzel sérült a Ve. 29/A. § /1/ bekezdése. Jogi álláspontját nem volt ideje kifejteni. Kifejtette, hogy köteles volt a hirdetés tartalmának vizsgálatára az Rttv. 3. § /2/-/3/ bekezdései, 23. § /1/ bekezdése és 29. § /1/ bekezdése értelmében. Utalt saját műsorszolgáltatási szabályzatára, mely szerint megtagadhatja a hatályos jogszabályokat sértő politikai hirdetések közlését. Állította, hogy a választási alapelveket ennélfogva nem sérthette meg. Hivatkozott az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó határozatára. Állította, hogy a hirdetésben kirekesztő és a közösség tagjainak emberi méltóságát sértő tartalom jelent meg, és hogy a hirdetés tartalmával nem ért egyet.

A JMM kérte biztosítani a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaptalan.

Helyes döntést hozott az OVB, amikor megállapította, hogy az MR megsértette a Ve. 3. § c/ és d/ pontjaiba foglalt esélyegyenlőség a jelölő szervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveit.

A Ve. 44. § /1/ bekezdése értelmében a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók és jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. E szakasz /2/ bekezdése alapján a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az OVB-nek e rendelkezések folytán vizsgálnia kellett, hogy az MR betartotta-e a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit. A politikai hirdetésekről az Rttv. 12. § /2/ bekezdése tartalmaz jelen ügyre vonatkozóan rendelkezést. Eszerint a műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

Ehhez képest az MR kifogásának egésze közvetve vagy közvetlenül azzal foglalkozik, hogy különböző okokból kötelességei vannak a hirdetés tartalmát illetően. Erre vonatkozóan az Rttv. általános és speciális rendelkezéseit, az Alkotmányt, az Alkotmánybíróság határozatát, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait és más hasonló érdekeket hoz fel. Ennek egyike sem alkalmas azonban az MR álláspontjának alátámasztására, hiszen a kifogás mindegyik érve abból indul ki, mintha az MR jogosult lenne a politikai hirdetés tartalmának vizsgálatára. Az Rttv. 12. § /2/ bekezdéséből azonban éppen az következik, hogy a műsorszolgáltató erre a vizsgálatra nem jogosult. A politikai hirdetések tartalmáért a közzétevő felel, és adott esetben a sérelmet szenvedő kérelmére tehető felelőssé meghatározott szerv előtt lefolytatandó meghatározott eljárásban, melyben az eljáró szerv nem az MR.

A tényállás tisztázatlansága iránti kifogásbeli kérelem azért alaptalan, mert a Ve. 29/A. §-ának /1/ bekezdése alapján a Ve. 29/A. § /1/ bekezdése alapján a választási bizottság a döntéshozatalhoz szükséges tényállást a szükséges mértékben megállapította. Ténykérdés ugyanis, hogy az MR a választáson induló egyik párt politikai hirdetését nem adta le, jóllehet visszautasítására közszolgálatiságából fakadó kötelezettsége miatt nem volt jogosult.

Az OVB-t és a bíróságot a rádió saját műsorszolgáltatási szabályzatában foglaltak nem kötik.

A Ve. 84. §-ának /6/ bekezdésének második és harmadik mondata a következőket tartalmazza: a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére - annak kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. Jelen ügyben a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt nem kért, ezért a JMM szóbeli nyilatkozattételére nem volt mód.

Mindezekre tekintettel az OVB határozata a kérelemben megjelölt okból nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § /7/ bekezdésének a/ pontja értelmében helybenhagyta.

A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.

A felülvizsgálati eljárási illetéket a kifogást tevő illetékmentessége folytán az állam viseli.

Budapest, 2010. szeptember 30.