Kvk.III.37.387/2010/2. számú határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.III.37.387/2010/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt dr.G. K. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2010. április 2. napján kelt 264/2010., 267/2010., 269/2010., 270/2010., 271/2010., 272/2010., 273/2010. és 274/2010. számú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét hivatalból elutasítja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az Országos Választási Bizottság /továbbiakban: OVB/ a 2010. április 2. napján meghozott 264/2010. határozatával megállapította az országos listák sorszámát, 267/2010. számú határozatával egy Narancsvidék elnevezésű kiadvány terjesztésével, 269/2010. számú határozatával az E. Város honlapján megjelentekkel kapcsolatos kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, 270 és 271/2010. számú határozatával a Civil mozgalom honlapján megjelentekkel kapcsolatos kifogásoknak helyt adott és a mozgalmat eltiltotta a további jogsértéstől, 272/2010. számú határozatával az Ellopták Budapestet kiadvánnyal kapcsolatos elutasító elsőfokú döntést helybenhagyta, 273/2010. számú határozatával az OVB határozatainak jogorvoslati tájékoztatást adó részével összefüggésben előadott kifogást elutasította, végül 274/2010. számú határozatával az interneten megjelent írással kapcsolatos kifogást elutasította.

A kérelmező egy beadványba foglaltan a határozatok különböző okokból való bírósági felülvizsgálatát kérte. Kérelmére illetéket arra hivatkozva nem rótt le, hogy erre nem köteles, és a lerovásra történt felszólítás jogszabálysértő. Kérelmében a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is fordult az illetékkel kapcsolatos új jogegységi határozatot kezdeményezve.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az alábbiak miatt érdemi elbírálásra alkalmatlan.

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 1. §-a alapján a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni. Az Itv. 74. §-ának /1/ bekezdése szerint a bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Az Itv. ezen rendelkezése a 10.000.- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabása esetén eltérő fizetési módokat /készpénz-átutalási megbízás, az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalás, bankkártyával fizetés/ is elfogad. Az Itv. 74/A. § /1/ bekezdése értelmében az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra /jegyzőkönyvre/ vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani a kerekítési szabályok figyelembe vételével. Az Itv. 74/A. § /2/ bekezdése értelmében az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az eljáró hatóságnak /bírósági eljárás esetében a bíróságnak/ értéktelenítenie kell felülbélyegezéssel. Az Itv. 75. § /1/ bekezdése alapján az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. A /2/ bekezdés kimondja, hogy ha az illetékbélyeg csonka, illetve korábbi felhasználás lehetősége nem zárható ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet. A /3/ bekezdés értelmében pedig a felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegző lenyomatot az iratra felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele - időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is - az illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.

A fenti jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy az illetéket magán az eljárás kezdeményező iraton kell leróni.

A Legfelsőbb Bíróság a 2010. március 8. napján meghozott, a Magyar Közlöny 41. számában 2010. március 23. napján közzétett 2/2010. KJE jogegységi határozatában megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 82. §-ának /1/ bekezdésében és 84. §-ának /2/ bekezdésében szabályozott bírósági felülvizsgálat iránti nemperes eljárás nem tárgyi illetékmentes. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 47. §-ának /2/ bekezdése kimondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

A bíróság a Ve. 84. §-ának /2/ bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban határoz. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /Pp./ hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952./XII.28./ MT rendelet 13. §-ának /3/ bekezdése értelmében a nemperes eljárásokban is a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A Pp. 124. §-ának /2/ bekezdése szerint a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. A Pp. 130. §-ának /1/ bekezdés i/ pontjában is akként rendelkezik, hogy a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy nem fizették meg az eljárási illetéket.

Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság - a Ve. 83. §-ának /3/ bekezdése szerint eljárva - a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Pp. 124. §-ának /2/ bekezdése, 130. §-ának /1/ bekezdése i/ pontja alapján - figyelemmel arra, hogy a jogegységi határozat alkalmazása az Alkotmány idézett rendelkezése értelmében a bíróságokra kötelező - hivatalból elutasította.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eljárás tárgya választási ügyekben is a határozat törvényességének felülvizsgálata, ezért ezekben az ügyekben a kifogást határozatonként külön-külön kell előterjeszteni. E megállapítással kapcsolatban jogkövetkezmények levonására azért nem volt szükség, mert a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálásra az illeték lerovásának elmaradása miatt eleve alkalmatlan volt.

A kérelmezőnek a bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményező beadványában a Legfelsőbb Bíróság elnökénél szorgalmazott új jogegységi eljárással kapcsolatos előterjesztése nem választási ügyintézésre tartozik.

A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2010. április 6.

dr.Kozma György sk. a tanács elnöke,
dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr. Kovács András sk. bíró