KÚRIA
Kvk.III.37.380/2014/3.szám
A Kúria a által képviselt Együtt - a Korszakváltók Pártja kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (2014. március 24. napján meghozott 866/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 866/2014. számú határozatát helybenhagyja.
A Kúria kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000,- (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Magánszemély 2014. március 20-án kifogást terjesztett elő a Bács-Kiskun Megyei 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottságához (a továbbiakban: OEVB), sérelmezve a kérelmező által kiadott szórólap tartalmát. A szórólap egyik oldalán „Zsigó mindent megszavazott! Miatta fizetsz többet!...”, a másik oldalán „Vigyázat! Megérkezett Bajára Simicska és a Közgép Zrt. - 442,7 milló helyett 630,9 millióért építenek gyaloghidat!” szöveg található.
A kifogást tevő álláspontja szerint a szórólap valótlan tényállítást tartalmaz, mely a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglaltakat, a választás tisztaságának megóvása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti.
Az OEVB határozatával a magánszemély kifogásának helyt adott, és megállapította, hogy az Együtt – a Korszakváltók Pártja jelölőszervezet megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének alapelvét, és ebből eredően megsértette a 2.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelvét is, ezáltal jogszabálysértést követett el. Az OEVB határozatában az Együtt – a Korszakváltók Pártja jelölőszervezetet eltiltotta a kifogás tárgyát képező szórólap terjesztésétől.
A kérelmező társelnökének, a fellebbezése folytán a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 866/2014. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Határozata indokolásában a Ve. 2.§ (1) bekezdésének e) pontjára, a Ve. 140-141.§-aira, illetve a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.183/2006/2. számú döntésére hivatkozással megállapította, hogy a választási eljárásban részt vevő személyek kötelesek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét érvényre juttatni. A választásban érintettek akkor gyakorolják jóhiszeműen és rendeltetésszerűen a jogaikat, ha a választópolgárokat az őket érintő minden kormányzati és társadalmi kérdésben a valóságnak megfelelően tájékoztatják.
Az NVB megállapította, hogy a kifogásolt szórólap egyéni képviselőjelölt (a továbbiakban: képviselőjelölt) vonatkozásában olyan ténymegállapításokat, kijelentéseket tartalmaz, melyek tényszerűen és többszörösen eltérnek a valóságtól. Nyilvánvalóan nem a képviselőjelölt az egyedüli okozója és felelőse annak, ha többet kell fizetni a tejért, kenyérért, húsért vagy a benzinért. Mindezek alapján a kifogásolt szórólap sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét.
Az NVB határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte annak az OEVB határozatára is kiterjedő megváltoztatását és a kifogás elutasítását. A Legfelsőbb Bíróság korábbi döntéseire hivatkozással kifejtett álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha egy megtörtént és bizonyított jogi tényről tájékoztatják a valóságtól eltérően a választópolgárokat. Vélemény, értékítélet kifejtésével a választási alapelvek sérelme nem valósítható meg, még akkor sem, ha az adott megnyilvánulás éles megfogalmazást tartalmaz. Érvelése szerint a támadott határozatban kifogásolt állítások nem minősülnek tényállításnak, az az egyik képviselőjelölt politikai tevékenységét érintő bírálat. A képviselőjelölt, mint kormánypárti képviselő a kormányzati törvényjavaslatokat a frakciószolidaritás szerint megszavazta. A kifogásolt szórólap egyértelmű abból a szempontból, hogy a képviselőjelölt által leadott szavazatokkal meghozott országgyűlési döntéseket bírálja, azok következményeinek bemutatása mellett, így az semmilyen formában nem tartalmaz valótlan tényállítást.
A kifejtettekre tekintettel a szórólap valótlan tényállítást nem tartalmaz, a bírálat pedig nem alkalmas a választási alapelvek megsértésére, ezért a támadott határozat megalapozatlanul állapította meg a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjának megsértését.
Végül a kérelmező előadta, hogy a támadott határozatok nem tartalmaznak indokolást arra nézve, hogy a szórólap miért sértené a Ve. 2.§ (1) bekezdésének c) pontja szerinti alapelvet.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Ve. 2.§ (1) bekezdésének e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Kúria álláspontja szerint az NVB a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott, amikor határozata indokolásában kifejtette, hogy a képviselőjelölt vonatkozásában a szórólap olyan ténymegállapításokat, kijelentéseket tartalmaz, melyek tényszerűen és többszörösen eltérnek a valóságtól.
Szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmében írtakkal, nem véleményt tartalmaz a szórólap, hanem a valóságostól eltérő tényeket, kijelentéseket. Csupán feltételezése a kérelmezőnek az, hogy a képviselőjelölt országgyűlési képviselőként megszavazta a kormányzati törvényjavaslatokat. Egyedül a képviselőjelölt személyéhez kötni a szórólap tényállításait azért sem felelhet meg a valóságnak, mert a szórólap tartalmával összefüggő döntéseket a képviselők nem egyszemélyben hozzák, hanem az országgyűlés, mint törvényhozó testület alkotja meg.
Az előzőekből következően a szórólap a képviselőjelölt nevével összekapcsolt ténymegállapításai a választópolgárok valóságtól eltérő tájékoztatásának minősülnek, ez által a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményébe ütköznek.
Végül sérelmezte a kérelmező azt, hogy az NVB helybenhagyó határozatában nem indokolta a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvének OEVB által megállapított sérelmét. A Kúria szerint az OEVB határozatában helyesen állapította meg az esélyegyenlőség alapelvének megsértését; a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző tevékenység, e magatartás jelen esetben maga után vonta az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét a jelöltek és a jelölőszervezetek között is.
Mindezekre tekintettel a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdésének a) pontja alkalmazásával az NVB határozatát helybenhagyta.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. tv. 43.§ (7) bekezdése szerint állapította meg, és az ennek alapján számított eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alkalmazásával kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 27.
dr. Kárpáti Zoltán s.k. tanácselnök, előadó bíró,
dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
dr. Kovács Ákos s.k. bíró