KÚRIA
Kvk.III.37.329/2014/2.szám
A Kúria az ügyvéd által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 13. napján kelt 757/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 757/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, fizessen meg az államnak – külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s :
A megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 36/2014. (III.5.) számú OEVVB határozatában megállapította, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, mint jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott 47 db ajánlóívet nem adta át határidőben az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodának, ezért a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésére figyelemmel 2.385.250 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú határozat ellen a kérelmező által benyújtott fellebbezést elbíráló Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2014. március 13. napján kelt 757/2014. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Kérelmező a törvényes határidőn belül bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő a határozattal szemben, kérve annak megváltoztatását oly módon, hogy a bírság megfizetésére nem köteles. Arra az esetre, ha a Kúria a megtámadott döntést helybenhagyná, úgy a Ve. 233. §-ára hivatkozással alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
Kérelmező előadta, hogy az ajánlóíveket önhibáján kívül megkésve, de hiánytalanul leadta. A 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság csatolt 33/2014. (III.6.) határozatával igazoltan a képviseletében eljáró személytől az ajánlóíveket a Bizottság nem vette át, így kénytelen volt felfüggeszteni az ajánlóívek leadását és beszerezni az új képviseleti jogot igazoló okmányokat, mely tényt igazolja a csatolt tanúvallomás is.
Ezt meghaladóan a támadott határozat nem felel meg a Ve. 46. § cb), da), dc) és f) pontjában foglaltaknak, a határozat érvénytelen aktusnak minősül, mivel nem tartalmazta a Választási Bizottság Elnökének aláírását, és a Választási Bizottság bélyegzőlenyomatát. Álláspontja szerint a Ve. 124. § a „kötelezettség elmulasztása” kifejezést használja, nem pedig a „nem teljesítéssel” definíciót. A jogalkotó ezzel amellett foglalt állást, hogy a bírság kiszabása nem objektív következmény, hiszen a mulasztás szó köznapi értelme magában foglalja a felróhatóságot, ezért a választási bizottságoknak kötelezően vizsgálni kellett volna azon körülményt, hogy terheli-e a kérelmezőt felróható közrehatása az ügyben. Az ajánlóívek megkésett leadása kapcsán ok-okozatai összefüggés áll fenn az országosan téves jogalkalmazás és a kérelmező késedelme között, ebből kifolyólag felróhatóság hiányában a kérelmező bírság megfizetésére nem köteles. A Választási Bizottság a Ve. 43. §-ában foglalt kötelezettségét megszegve a 124. § (2) bekezdését, valamint a 2. § (1) bekezdésében dekralált jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás szabályait megsértve hozta meg döntését.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Ve. 46.§ cb), da, dc), f) pontja értelmében a választási bizottság határozata tartalmazza:
cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,
da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat
dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
f) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.
A Kúria a becsatolt iratokra figyelemmel megállapítja, hogy az NVB által megküldött iratok között fellelhető a vitatott határozat hiteles kiadmánya, azonos tartalommal a kérelmező által csatolt határozat-másolattal. A fentiek alapján igazolt, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került, a kérelmező által megjelölt formai kifogás alaptalan.
A felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati tájékoztatása tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46. § cb) pontja szerinti elemeket. A választási eljárásban a tájékoztatásra vonatkozó ezen túlmenő, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti tartalmi követelmények nem érvényesülnek. A vizsgált határozat jogorvoslati záradéka a jogszabályi követelményeknek megfelel.
A határozat rögzíti a megállapított tényállást és miután nem mérlegelési jogkörben került sor a meghozatalára, így nem kellett tartalmaznia a mérlegelési szempontokat és tényeket.
Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a Ve. 10. § (1) bekezdése alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség.
A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Kúria rögzíti, hogy az ajánlóívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. A választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmények vizsgálata szükségtelen.
A Kúria a támadott határozat felülvizsgálata körében konkrét ügyet bírál el, egy másik választási bizottság előtti eljárásnak és megtett eljárási cselekményeknek, valamint meghozott határozatnak nem lehet kihatása jelen nemperes ügyre.
Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére irányuló indítvány a Ve. 233. § (1) bekezdésére figyelemmel idő előtti.
A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43.§ (7) bekezdése alapulvételével állapította meg, melynek viselésére – az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerint nyilatkozat hiányában - a kérelmező köteles a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 17.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró