A KÚRIA
Kvk.III.37.262/2014/2.szám
A Kúria az ügyvéd által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 8. napján kelt 280/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 280/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s :
A 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 2014. március 5-én kelt 36/2014 (III.5.) számú határozatával a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelölő szervezetet 964.250 forint összegű bírsággal sújtotta. Határozatában kifejtette, hogy a jelölő szervezet az átvett 81 darab ajánlóívből a leadásra megadott 2014. március 3-án 16 óráig 19 darab ajánlóívvel nem tudott elszámolni. A Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124.§ (2) bekezdése értelmében bírságot szabott ki a jelölő szervezettel szemben. A határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2014. március 8. napján kelt 280/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottság határozatával szemben. Arra hivatkozott, hogy a határozat nem felel meg a Ve. 46.§-ában foglaltaknak, nem tartalmazza a Választási Bizottság Elnökének aláírását és a Választási Bizottság bélyegzőlenyomatát, amely hiány okán a határozat formailag érvénytelen aktusnak minősül. Álláspontja szerint a Ve. 124.§-a a „kötelezettség elmulasztása” kifejezést használja, nem pedig a „nem teljesítéssel” definíciót. A jogalkotó ezzel amellett foglalt állást, hogy a bírság kiszabása nem objektív következmény, hiszen a mulasztás szó köznapi értelme magában foglalja a felróhatóságot, ezért a választási bizottságoknak kötelezően vizsgálni kellett volna azon körülményt, hogy terheli-e a kérelmezőt felróható közrehatás az ügyben. Megítélése szerint a Választási Bizottság a Ve. 43.§-ában foglalt kötelezettségét megszegve a 124.§ (2) bekezdését, valamint a 2.§ (1) bekezdésében deklarált jóhiszemű és rendeltetés szerű joggyakorlás szabályait megsértve hozta meg döntését. Kérte annak megváltoztatását, a bírság fizetésre kötelezés mellőzését.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében arra az esetre, ha a Kúria a megtámadott döntést helybenhagyná alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Ve. 233.§-ára hivatkozással.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Ve. 46.§ f) pontja alapján a választási bizottság határozata tartalmazza a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegző lenyomatát.
A Kúria a becsatolt iratok alapján megállapítja, hogy az NVB által megküldött iratok között fellelhető a vitatott határozat hiteles kiadmánya, azonos tartalommal a kérelmező által csatolt határozat-másolattal. A fentiek alapján igazolt, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került. Ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott formai kifogás alaptalan.
A Ve. 46.§ cb) pontja szerint a a határozat tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat feltételeiről való tájékoztatást.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati tájékoztatása tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46.§ cb) pontja szerinti elemeket. A választási eljárásban a tájékoztatásra vonatkozó ezen túlmenő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) szerinti tartalmi követelmények nem érvényesülnek. Ezért a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka a jogszabályi követelményeknek megfelelt.
Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 10.§ (1) bekezdés alapján a Ve-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség.
A Ve. 124.§ (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Kúria rögzíti, hogy az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ez okból nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálata szükségtelen. A fentiek alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem e része is alaptalan.
Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére irányuló indítvány a Ve. 233.§ (1) bekezdésére figyelemmel idő előtti.
A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére – az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában - a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 13.
Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke
Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán bíró