A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.37.236/2018/4.
A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező:
A kérelmező képviselője:
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
151/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria megállapítja, hogy a Budapest, XXI. kerület, Csepel Önkormányzatának Csepeli Hírmondó című sajtótermékének 2018. február 22-én megjelent IX. évfolyam 7. száma megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőséget azzal, hogy Német Szilárd István, a FIDESZ-MPSZ és KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltjét népszerűsítette.
A Kúria a Csepeli Városkép Kft. médiatartalom-szolgáltatót eltiltja a további jogsértéstől, és egyben kötelezi, hogy jelen végzés kézhezvételétől számított legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon jelen végzés rendelkező részét tegye közzé.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás és az NVB határozatának releváns része
[1] A kérelmező 2018. február 23-án kifogást nyújtott be a budapesti 17. számú Országgyűlési Egyéni Választási Bizottsághoz, mivel a 2018. február 22-én, az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának kampányidőszakában megjelent Csepeli Hírmondó elnevezésű, a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kiadott sajtótermék – a kifogáshoz link megadásával csatolt – IX. évfolyam 7. számában Németh Szilárd István, a Fidesz-MPSZ és a KDNP által a Csepelt is magában foglaló választókerületben állított közös országgyűlési képviselőjelölt neve összesen tizenkilenc alkalommal jelenik meg, róla a lapszámban tíz fotó található [a 2. oldalon három említés, a 3. oldalon egy fénykép és egy képaláírás, a 4. oldalon két fénykép és egy említés, a 6. oldalon két említés, egy fénykép és egy képaláírás, a 8. oldalon egy fénykép és egy említés, a 9. oldalon egy említés, a 11. oldalon egy fénykép, a 13. oldalon egy fénykép és három említés, a 14. oldalon egy fénykép és két említés, a 15. oldalon egy említés, a 16. oldalon egy fénykép és két említés, a 18. oldalon egy fénykép és egy említés], míg a választókerületben induló más jelöltek fényképe a 8-9. oldalon egy alkalommal jelenik meg, illetve a 10-11. oldalon található a baloldali jelöltekről egy fényképeket is tartalmazó cikk. A kifogástevő álláspontja szerint a Csepeli Hírmondónak az a magatartása, hogy az egyik jelölt számára a többi jelölthöz képest sokszoros megjelenési lehetőséget biztosított, alkalmas volt arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
[2] Az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság a kifogást a 3/2018. (II.26.) határozatával elutasította, mivel álláspontja szerint Németh Szilárd István „többszöri megjelenítése nem képviselőjelölti minőségében nem vizsgálható”, illetve a Németh Szilárd Istvánt említő cikkek nem minősülnek „a jelölt népszerűsítését szolgáló írásoknak”. Ezen túlmenően arra hivatkozik a támadott határozat, hogy „az újság megjelenésének napjáig kizárólag Németh Szilárd István nyilvántartásba vételének törvényi feltételei voltak adottak”, illetve hogy a kifogástevő „nem igazolta azt, hogy a választókerületben induló más jelöltek is jelezték volna” a lapszámban való megjelenési szándékukat.
[3] A kérelmező az OEVB határozatával szemben a törvényes határidőn belül a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) fellebbezést nyújtott be, amelyet az NVB a támadott határozatával elutasított arra való hivatkozással, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának érvényesülését – a lineáris médiaszolgáltatásokban megjelenő műsorszámokhoz hasonlóan – sajtótermékek esetében az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, a lapfolyam összességében kell vizsgálni, ezért a semlegesség követelményének való megfelelés nem vizsgálható egyetlen lappéldány alapján.
[4] A kifogásban említett megjelenések és fotók egy jelentés része Németh Szilárd István országgyűlési képviselői tevékenységéhez kapcsolódik, ezért a képviselőjelölti minőségével nem hozható összefüggésbe, ezért nem alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének megállapítására.
[5] A kérelmező a kifogásában nem jelölt meg olyan, a választókerületben jelöltként indulni szándékozó személyekkel, illetve jelölő szervezetekkel kapcsolatos egyetlen olyan kampányeseményt sem, amely a hetilap kiadását megelőzően megtörtént és arról az önkormányzati lapnak lehetősége lett volna tudósítani.
A felülvizsgálati kérelem
[6] A kérelmező álláspontja szerint a támadott határozat megalapozatlanul állapította meg, hogy a nyomtatott sajtótermék esetén a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának vizsgálatára csak az adott időszak lapfolyama egészének vizsgálata alapján van lehetőség.
[7] Hivatkozott a kérelmező arra, hogy a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértését a nyomtatott sajtótermék egy lapszáma vonatkozásában állapította meg a Kvk.IV.37.359/2014/2. számon végzésben, illetve egy lapszám vonatkozásában vizsgálta érdemben a Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.V.37.490/2014/2. és Kvk.I.38.024/2014/3. számon hozott végzéseiben. A támadott határozat (31) bekezdésében hivatkozott 1293/2014.NVB határozattal kapcsolatban az ugyanott hivatkozott, Kvk.II.37.907/2014/3. számon hozott kúriai végzés pedig a helybenhagyás indokai között kifejezetten rögzítette, hogy az NVB határozata „a jelen ügyben nem kívánta meg az adott kiadványt meghaladóan, az ügy szempontjából irányadó teljes időszakban történő vizsgálatot”.
[8] A kérelmező összehasonlítást tett felülvizsgálati kérelmében a mozgó képből és hangból álló médiaszolgáltatásokban közzétett médiatartalom és a nyomatott sajtótermék jellemzői között. Álláspontja szerint amennyiben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme csak a kampányidőszaki lapfolyam egésze vonatkozásában lenne vizsgálható, az lényegében kizárná a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének hatékony vizsgálatát és szankcionálását, mivel még a kampány utolsó napján is esetlegesen megjelenhetnek újabb lapszámok, így az NVB jogértelmezése esetén csak a választást követően lehetne (immár érdemi szankció nélkül) a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget vizsgálni, ami ellentétes lenne a választási jogorvoslat időszerűségének és hatékonyságának követelményével.
[9] Hangsúlyozta azt is a kérelmező, hogy jelen ügyben a nyomtatott sajtóterméket a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság adta ki, a lap az impresszum szerint önmagát a XXI. kerületi önkormányzat lapjaként határozza meg, illetve a lap alapítója Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata. A köztulajdonban álló kiadónak – a közhatalmat gyakorló szerveknek és a nemzeti vagyonba tartozó gazdasági társaságoknak a választási kampánnyal kapcsolatos semlegessége követelményére figyelemmel – a közpénzből kiadott nyomtatott sajtótermék esetén a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség magas fokát kell biztosítania, míg magántulajdonban álló kiadó piaci bevételekből finanszírozott nyomtatott sajtóterméke esetén a szerkesztői szabadság szinte korlátlanul érvényesülhet. Erre is figyelemmel nyomtatott sajtótermék esetén a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértésének vizsgálatára a kampányidőszakban megjelenő egyes lapszámok egészének vonatkozásában van lehetőség.
[10] A képviselőjelölti minőségben való megjelenés körében a kérelmező hivatkozott a Kúria következetes gyakorlatára, a Kvk.I.37.394/2014/2., a Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.II.37.907/2014/3. számú eseti döntésekben foglaltakra. Ezek együttes értelmezése alapján álláspontja szerint a választási kampány idején a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése az önkormányzat nyomtatott sajtótermékében akkor nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, ha összességében a többszöri megjelenítés nem jár azzal akár csak a látszat szintjén, hogy az önkormányzati sajtótermék „a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”.
[11] Kifejtette a kérelmező, hogy a demokrácia egyik alapvető jellemzője a hatalomgyakorlás időhöz kötése (a temporális hatalommegosztás), amely abban nyilvánul meg, hogy a hivatalban levő közjogi tisztségviselőknek rendszeres időközönként megtartott választáson kell megméretniük magukat. Ebben az összefüggésben a kérelmező álláspontja szerint egy hivatalban levő országgyűlési képviselő ezen minősége és a folyamatban lévő választási eljárásban fennálló az újraválasztására irányuló országgyűlési képviselőjelölti minősége nem választható el egymástól hermetikusan. A jelölt bármilyen minőségében való megjelenése alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[12] A kérelmező megítélése szerint Németh Szilárd István képviselőjelölt bármilyen minőségben való szerepeltetése és más jelöltek szerepeltetése között – a kifogásban részletesen kifejtett és bizonyított, a támadott határozat által sem cáfolt tényállás szerint – nagyságrendi, tízszeres az eltérés, a konkrét esetben az önkormányzati lap (legalább a látszat szintjén) a „választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”, ezzel pedig „az adott lapszám alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőséget”, ami pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését jelenti.
[13] Utalt arra is a kérelmező, hogy a kifogásában, a fellebbezésében és most felülvizsgálati kérelmében sem állította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése más jelöltek kampányeseményeiről való tudósítás elmaradásával következett volna be.
[14] A Kúria felhívta a Budapest, XXI. kerület, Csepel Önkormányzatát és a Csepeli Városkép Kft.-t, hogy a felülvizsgálati kérelemre nyilatkozatot tehetnek, de a megadott határidőig a nyilatkozatétel lehetőségével nem éltek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[16] A Kúria álláspontja szerint az első fokon eljárt Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) és az NVB megfelelő alapossággal rögzítették határozataik indokolásában a kifogás elbírálása körében irányadó tényállást, abból azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmezése tekintetében téves jogkövetkeztetésre jutottak.
[17] A Kúria álláspontja szerint a jelen kifogás elbírálásakor tévesen értelmezte az NVB azon, jogszabályokban és NVB határozatokban, kúriai döntésekben megfogalmazott kitételt, miszerint a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. Nem volt elfogadható az NVB azon álláspontja, hogy az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében kell vizsgálni a lapfolyamot. A kifogás tárgya egy konkrét sajtótermék, annak egy meghatározott száma volt, az abban szereplő tartalmat kellett a kifogás elbírálása körében vizsgálat alá vonni. Egy adott lapszám tartalmával szemben támasztott kifogás esetén nincs jogszabályi alapja annak, hogy a lapfolyamot az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében vizsgálják, mint ahogy azt az NVB határozatában kifejtette. Megjegyzi a Kúria, hogy semmiféle kitételt nem tartalmaz a határozat arra vonatkozóan, hogy mit takar a lapfolyam meghatározás és az ügy szempontjából melyik az irányadó teljes időszak, amit összességében kell vizsgálni. Önmagában az eseti döntésekből kiragadott idézetekkel a konkrét kifogás elutasítása nem támasztható alá.
[18] Míg a mozgóképből és a hangból álló médiaszolgáltatásokban közzétett médiatartalom műsorszámokból áll, addig nyomtatott sajtótermék esetén az egyes lapszámok cikkekből és képekből tevődnek össze. Ahogyan lineáris médiaszolgáltatás esetén egyes kiragadott műsorszámok általában nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésének megállapítására, és az egymásra tekintettel közölt műsorszámokat főszabály szerint együttesen kell értékelni, ugyanígy a nyomtatott sajtótermék esetében az egy lapszámot alkotó cikkek és képek összességét kell értékelni. Ezért egy nyomtatott sajtótermék esetében ugyanazon elv mentén vizsgálható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme, ahogyan műsorszámok összessége esetén is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy míg a lineáris médiaszolgáltatásokban folyamatosan kerülnek a műsorszámok közzétételre, addig a nyomtatott sajtótermékek időszakosan jelennek meg. Amennyiben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme csak a kampányidőszaki lapfolyam egésze vonatkozásában lenne vizsgálható, az lényegében kizárná a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének hatékony vizsgálatát és szankcionálását.
[19] Mindezért nem tudta elfogadni a Kúria az NVB azon álláspontját, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhatott el egyes lapszámokat kiragadva, és figyelemmel kellett lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalommal rendelkező cikkre. A választási szerveknek a kifogás elbírálása körében – szemben a határozat [31] pontjában kifejtett jelen ügyben irreleváns, és kizárólag lineáris médiaszolgáltatásokra vonatkozó joggyakorlatával - a feladata éppen az volt, hogy egy konkrét lapszámot vizsgáljon meg a kérelmező által megjelölt alapelvi kifogás fennállta szempontjából.
[20] A jelen ügy érdemi tárgyát, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] érintően a Kúria – egy önkormányzati lapban megjelent tartalom kapcsán – elvi jelleggel rögzítette, hogy „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” Ebből következően „[megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés). Tehát, bár „a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható, mivel azonban az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőségét.” (Kvk.I.37.394/2014/2. sz. végzés).
[21] A Kúria fenti döntéseiből tehát az következik, hogy az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. E körben is utalni kell arra a megállapításra, amely szerint „az időszaki kiadvány felelősséget visel a közölt tartalomért abban az esetben is, amikor választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat” (Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés).
[22] A Kúria megítélése szerint a fenti joggyakorlat alapján a Ve. rendelkezéseiből az következik, hogy a Ve. 146.§ b) pontja szerinti politikai hirdetés Ve. 148.§-ában meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. Választási kampánytevékenység a Ve.141.§-a alapján kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Jelen ügyben tehát azt kellett vizsgálni, hogy a kifogásolt önkormányzati sajtótermék a Ve.141.§-ának második fordulata szerinti olyan kampányidőszakban folytatott tevékenység-e, amely a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányul, magyarán a helyi önkormányzat - sajtótermékének tartalmával - valamely jelölt vagy jelölő szervezet mellé állt-e. Ez azt is jelenti egyben, hogy szemben egy nem állami, önkormányzati médiatartalom-szolgáltatóval, az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságnak korlátját jelenti a helyi közhatalom választási kampányban elvárt és a Ve.2.§ (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíciója.
[23] Nem kétséges, hogy a választási bizottság mérlegelési jogkörében járt el akkor, amikor a kifogás alapján vizsgálat alá vonta a Csepeli Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kiadott Csepeli Hírmondó elnevezésű időszakosan megjelenő sajtótermék 2018. február 22-én megjelent IX. évfolyam 7. számának médiatartalmát. Jelen végzés tényállásában ismertettek szerint részletesen és körültekintően vizsgálták az abban megjelent egyes cikkeket, fényképeket, tudósításokat. Az NVB felülvizsgált határozatának indokolása ezekre vonatkozóan tételes okfejtést tartalmaz. A Kúria álláspontja szerint azonban a választási bizottságok egyes, a kifogás elbírálása szempontjából alapvető jelentőséggel bíró körülményeket nem vontak mérlegelési körükbe, figyelmen kívül hagyták azokat, illetve a vizsgált médiatartalmat nem megfelelően súlyozták.
[24] Szükségesnek tartja kiemelni a Kúria azt, hogy a kifogásolt lapszám az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának kampányidőszakában jelent meg. Az is megállapítható volt, hogy Németh Szilárd István a Fidesz-MPSZ és a KDNP által, Csepelt is magában foglaló választókerületben állított közös országgyűlési képviselőjelölt. Ezen két momentum hangsúlyozott figyelembe vétele nélkül a kifogás nem volt teljes körűen elbíráltnak tekinthető. A Csepeli Hírmondó nevű újság a vizsgált tartalommal semmiféle választási jogszabály rendelkezésébe nem ütközne, ha annak megjelenése nem a kampányidőszakra esett volna, és konkrétan nem egy helyi érdekeltségű országgyűlési képviselőjelölt szerepeltetése lenne a kifogás tárgya.
[25] A Kúria álláspontja szerint a sajtótermék megjelenési területén széles körben eljut a választókhoz. Azon körülmény, hogy a lapnak szinte minden egyes oldalán megjelenik Németh Szilárd István neve, fényképe, a róla szóló tudósítás önmagában elegendő a választói akarat befolyásolására. Az ilyen értékű – nem vitásan túlzott – szerepeltetés alkalmas arra, hogy helyi szinten a jelölő szervezetek és a jelöltek egyenlő esélyét megbontsa a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérül.
[26] A Kúria részletesen áttanulmányozta a felülvizsgálati eljárás során rendelkezésre állt kifogásolt lapszámot. Ebből azon álláspontja kristályosodott ki, hogy az általános olvasó, választó elsődlegesen az újságot átlapozva az abban szerepelő fényképeket, szalagcímeket nézi – tehát a tartalmat méri fel – ennek során pedig oldalról, oldalra Németh Szilárd István szerepeltetését ismerheti meg. Ebből a szempontból másodlagos az, hogy a megjelenítéseknek a nagyobbik része nem kifejezetten a képviselőjelölti minőséghez, hanem részben a hivatalban levő országgyűlési képviselői tisztséghez, részben általános közéleti, részben pedig bulvárba hajló szerepléshez kötődik. Ezen szerepeltetés önmagában nem, hanem a fent hangsúlyozottak szerinti szempontok figyelembevételével kifogásolható, azaz annak alapján, hogy minderre a kampányidőszakban, és egy országgyűlési képviselőjelölt tekintetében került sor.
[27] A fentiek előrebocsátásával a Kúria nyomatékosan vizsgálta, hogy a jelölti minőségen túl, a „nem jelölti” megjelentetés eléri-e azt a szintet, amely felveti annak látszatát, hogy az önkormányzati sajtótermék a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
[28] E tekintetben a Kúria már fent hivatkozott több eseti döntéssel (Kvk.I.37.394/2014/2., a Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.II.37.907/2014/3.) összhangban foglalt állást, amikor egyetértett a kérelmező azon álláspontjával, mely szerint jelentősége van annak, hogy a vizsgált sajtóterméket a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság adta ki. Az erre való kérelmezői hivatkozást a választási bizottságok nem értékelték megfelelő súllyal. Amennyiben egy jelöltnek országgyűlési képviselőként való megjelenése nem lenne a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá vonható, ez ténylegesen, eredményét tekintve azzal járna, hogy a közhatalmat gyakorló szervek a nemzeti vagyon kezelése és a közpénz felhasználása során gyakorlatilag korlátlan versenyelőnyt biztosíthatnának egyik vagy másik jelölt, illetve jelölő szervezet számára. Mindez pedig nyilvánvalóan ellentétes lenne a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával.
[29] Mindezért a Kúria álláspontja szerint megalapozottan kifogásolta a kérelmező Németh Szilárd István aránytalanul túlzott mértékű megjelenítését, népszerűsítését a vizsgált lapszámban, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvi sérelem megállapítható volt.
[30] Minderre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja értelmében megállapította a jogsértést.
[31] A Kúria a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1.§ 7-8. pontjaira figyelemmel a 6. pont szerinti Csepeli Hírmondó önkormányzati lapot kiadó médiatartalom-szolgáltatót tiltotta el a további jogsértéstől a Ve. 152.§ (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 218.§ (2) bekezdés b.) pontja, valamint a Ve.152.§ (1) b.) pontja alapján kötelezte jelen végzés rendelkező részének közzé tételére.
[32] A Kúria a Ve.152.§ (2) bekezdése alapján nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását, egyrészt azért mert ezt a felülvizsgálati kérelem nem kérte, másrészt a Ve. szabályainak értelmezése a kúriai joggyakorlat alapján a választási bizottságok számára sem volt jelen ügyben nyilvánvaló, ezért nem volt elvárható, hogy a Csepeli Városkép Kft. magatartásának jogsértő voltát egyértelműen felismerje.
Záró rész
[33] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[34] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[35] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 6.
Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella sk. bíró