Kvk.III.37.233/2006/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat



A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA


Kvk.III.37.233/2006/2.szám




A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a saját ügyében eljáró dr.V.Á. szám alatti lakos kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2006. április 13. napján meghozott 216/2006.(IV.13.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon - nemperes eljárásban - meghozta a következő

v é g z é s t :



A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 216/2006.(IV.13.) számú határozatát helybenhagyja.


Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s



A kérelmező kifogással fordult az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) a választási eljárás alapelvének megsértésre hivatkozva. Indokolása szerint a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége- Magyar Liberális Párt jelölőszerve választási megállapodása sérti a választási eljárás szabályait és megakadályozza azt a választói akarat érvényesülését.


Az OVB határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, megállapítva, hogy a jelölőszervezetek politikai megállapodásának vizsgálata nem tartozik a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) hatálya alá, így hatáskör hiányában a kifogást elutasította.


A kérelmező az OVB határozata ellen a Ve. 82. § a/ és b/ pontjaira alapítottan bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Jogi álláspontja szerint a két párt megállapodása sérti a Ve. 58. §-ában szabályozottakat. A lemondás nem rendeltetésszerű gyakorlásának minősül, ha a második forduló előtt az egyéni választókerület legtöbb szavazatot kapó jelöltje mond le a harmadik helyen álló javára. A politikai elem önmagában nem lehet kizáró ok a határozat meghozatalára, mivel minden választási eljárási cselekménynek legalábbis közvetett politikai indoka van.


A bírósági felülvizsgálati iránti kérelem alaptalan.


A Ve. 77. § /1/ bekezdése értelmében kifogást a választásra irányuló jogszabály, illetve a választási és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A Ve. 3. § a/ pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk többek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.


Az országgyűlési képviselői mandátum megszerzése érdekében a jelölteket állító pártok formális és informális megállapodásokat is köthetnek. Indíthatnak akár közös jelöltet, de a két választási forduló között abban is megállapodhatnak, hogy egymás jelöltjeit - a másik esélyének növelése érdekében - visszaléptetik. Ezek a megállapodások olyan politikai megállapodások, amelyeket a Ve. nem szabályoz, így ezen megállapodások értékelésére az OVB-nek nincs hatásköre.


A pártok megállapodása egyébként csak akkor hatályosulhat, a Ve. 58. §-a értelmében, ha a jelölt a jelölésről írásban lemond. Tehát az ő személyes joga eldönteni, hogy a két párt megállapodását magára nézve elfogadja-e vagy sem. A választópolgárnak is joga eldönteni, hogy a visszaléptetés után még induló jelöltet (mint közös jelöltet) kívánja-e támogatni vagy sem.


Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alapján helybenhagyta.


A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.


Budapest, 2006. április 15.




Dr.Kozma György sk. tanácselnök,

Dr.Hajnal Péter sk. előadó bíró,

Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró