Kvk.III.37.201/2006/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat



A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA



Kvk.III.37.201/2006/2.szám





A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. F. Z. ügyvéd által képviselt I. Párt kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2006. március 31. napján hozott 139/2006. (III. 31.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 139/2006. (III. 31.) számú határozatát helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező kifogással fordult az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), melyben sérelmezte, hogy 2006. március 28-án csak a parlamenti pártok egyeztek meg "a választás előtti azon viták részleteiben (a részletek között a résztvevők körét is önkényesen állapítva meg), amely vitákat az országos közszolgálati (és részben az országos kereskedelmi) televíziók is élőben fognak közvetíteni". A kérelmező szerint e döntésük sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. §-ának c) pontjába foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet, továbbá etikátlannak tartotta, hogy "az országos listát állító pártok közül négy úgy gondolja, hogy a többit önkényesen kirekeszti". A vitának a négy párt megállapodása szerinti megtartása és közvetítése jogellenes, ezért kérte az OVB-t, hogy állapítsa meg az esélyegyenlőség alapelvének megsértését.

Az OVB 139/2006. (III. 31.) számú határozatával a kérelmező kifogását elutasította. Indokolása szerint a kifogásban említett, a választáson induló jelölő szervezetek közötti megállapodás az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó alapelv szempontjából nem vizsgálható. Az, hogy meghatározott jelölő szervezetek képviselői választási vita lefolytatásában egyeznek meg, amelyre a sajtó képviselőit - a megállapodásukban rögzített feltételekkel - meghívják, illetve jelenlétükre lehetőséget biztosítanak, akkor sem sérti az esélyegyenlőség biztosításának alapelvét, ha a megállapodásban további jelölő szervezet részvételére nem biztosítanak lehetőséget. Az esélyegyenlőség alapelve akkor sérülne, ha a vitában részt nem vevő jelölő szervezetek részére a műsorszolgáltató hasonló megjelenési lehetőséget nem biztosítana. Erre vonatkozó bizonyítékot azonban a kifogás nem tartalmaz. Utalt a határozat arra is, hogy a kifogásban említett vita a kifogás előterjesztésekor még nem zajlott le, és a lehetséges jövőbeni jogszabálysértés nem vizsgálható.

A kérelmező felülvizsgálati kérelme az eredeti kérelmének való helytadásra, az OVB új eljárás lefolytatásra kötelezésére irányult azzal az iránymutatással, hogy az új eljárás keretében az OVB a jogszabálynak megfelelően gondoskodjon az esélyegyenlőség biztosításáról az országos listát állított pártok között a médiavitákban. Az OVB-nek a bizonyítékok benyújtását hiányoló megállapítása téves, tekintve, hogy az április 6-i vitában csak a négy parlamenti párt listavezetője (miniszterelnök-jelöltje) kap lehetőséget élő adásban vitára, nem kell bizonyítani, mert az köztudomású tény. A híradások szerint az egyes résztvevők által felhasználható műsoridő keretről is született megállapodás. Ez véleménye szerint súlyosan sérti az esélyegyenlőséget.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaptalan.

A Ve. 3. §-ának c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvét.

A Legfelsőbb Bíróság osztja az OVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában kifejtett azon álláspontját, mely szerint a kérelmező által említett - csak a meghatározott jelölő szervezetek részvételével zajló - vita közvetítése csak abban az esetben jelentené a műsorszolgáltató részéről az esélyegyenlőség elvének megsértését, ha az azonos helyzetben lévő, a vitában részt nem vevő jelölő szervezetek részére hasonló megjelenési lehetőséget nem biztosítanának. A négy parlamenti párt valóban kötött megállapodást arról, hogy csak saját miniszterelnök-jelöltjük vitázik április 6-án egymással. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság arra mutat rá, hogy a Ve. alapján a jelölő szervezetek és azok képviselői nem kötelezhetők arra, hogy szándékuk ellenére olyan más jelölő szervezet képviselőjével is folytassanak vitát, mellyel (akivel) vitázni nem kívánnak. Ilyen kötelezettség hiányában a négy jelölő szervezetet illetően az esélyegyenlőség alapelve nem sérült.

Helytállóan utalt az OVB határozatának indokolásában arra is, hogy a kérelmezőre hárult a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy kérése ellenére a műsorszolgáltatók hasonló vita közvetítése iránti igényét elutasították, és ezáltal sérült az esélyegyenlőség alapelve. Ilyen bizonyítékra a kérelmező nem hivatkozott. Téved e körben a kérelmező, amikor bizonyítás helyett a négy parlamenti párt vitájának köztudomású voltára alapítja az igényét. Bizonyítékra ugyanis nem azért van szükség, mert bárki kétségbe vonná a vita megszervezésének tényét, vagy a vitázók személyét. Az esélyegyenlőség alapelve adott esetben a kérelmező kérése ellenére megtagadott műsorszolgáltatói közreműködés miatt sérülne. A kérelmező által vagy közreműködésével megszervezett vita közvetítésének megtagadására az előterjesztő nem hivatkozott és erre vonatkozóan nem bizonyított. Ebből, valamint a korábban kifejtett indokokból az következik, hogy a vita megtartása és közvetítése a Ve. szabályaiba nem ütközik.

Mindezekre tekintettel az OVB határozata nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § (7) bekezdésének a) pontja értelmében helybenhagyta.

A végzés elleni további jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának (10) bekezdése zárja ki.



Budapest, 2006. április 5.


Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró