Kvk.III.37.158/2008/4. számú határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.III.37.158/2008/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a saját ügyében eljáró dr.F. J. I.r. és dr.G. K. II.r. kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság 167/2008.(IV.8.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 167/2008.(IV.8.) számú határozata indokolását kis részben megváltoztatva helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A kérelmezők 2008. március 31-én kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Ebben kérték a jogszabálysértés megállapítását arra való hivatkozással, hogy a 2008. március 28-án benyújtott jogorvoslati kérelmük tekintetében az OVB (illetve az Országos Választási Iroda) a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet 2008. március 28-án 24- óráig nem továbbította, továbbá a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága nem biztosította a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem befogadását (átvételét).

Az OVB a 167/2008. számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróságot illető kérdésben a kifogás elbírálására hatásköre nem volt, egyebekben egy korábbi állásfoglalására hivatkozva a kérelmező kifogását jogszabálysértés hiányában utasította el. Az OVB megállapította továbbá, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapelvei a választási eljárásban résztvevő választópolgárokra is vonatkoznak. Ebből következően a Ve. 3. §-ának d/ pontja a választópolgárok jogérvényesítő cselekményei tekintetében is kimondja, hogy a jogokat jóhiszeműen és rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Ennek részletes kifejtését az Alkotmánybíróság 18/2008.(III.12.) AB határozata tartalmazza. A beadványtevők jogérvényesítő cselekményei ezzel szemben nem tekinthetők jóhiszeműnek, mert jogaik gyakorlását tudatosan és sorozatosan az Országos Választási Iroda, illetve a Legfelsőbb Bíróság hivatali idején túl, valamint hétvégén gyakorolják, korábban jogerősen elbírált ügyekben benyújtott megalapozatlan beadványokkal.

A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmükben kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. §-a /7/ bekezdése alapján az OVB határozatát részben változtassa meg; állapítsa meg, hogy az OVB határozata indokolása első részének utolsó bekezdése jogsértő, ezért ezt a szövegezést az OVB határozatából mellőzze. Kifogásukban előadták, hogy az OVB túllépte hatáskörét, amikor határozatában a kifogást tevők eljárási cselekményét értékelte, illetve jogilag minősítette. Sérelmezték, hogy a határozat rendelkező része és az indokolás első részének negyedik bekezdése nincs összhangban az állítottakkal, a tényállást kellő mélységben nem tisztázza, sérti ennélfogva a Ve. 29/A. §-ának /1/ és /2/ bekezdését, valamint 29/B. §-a /2/ bekezdésének e/ pontját, miáltal a kifogást tevők emberi méltóságát is csorbítja. Végül állították, hogy nem sértették meg a Ve. 3. §-ának d/ pontját.

A kifogás az alábbiak szerint részben alapos.

A Ve. 29/A. §-a /1/ és /2/ bekezdése tartalmazza a tényállás megállapításához szükséges egyes szabályokat. A Ve. 29/B. § /2/ bekezdése e/ pontja írja elő, hogy a határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta. Ezek sérelmével kapcsolatban a kérelmezők azt állították, hogy a tényállás hiányos, az indokolásban állítottak nem megfelelőek és ez az emberi méltóságok sérelmével jártak. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kérelmezők emberi méltóságával a Ve. tényállás megállapítására és a határozatra vonatkozó rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe. Részben összefüggésbe hozhatók ezek a Ve. rendelkezések, azonban a később kifejtettek szerint a kifogásolt indokolásbeli bekezdés utolsó mondatával.

Megalapozatlan a kérelmezők kifogása az indokolás negyedik bekezdésének első három mondatát illetően. Ebben az OVB tényként megállapítja, hogy a Ve. alapelvei a választási eljárásban résztvevő választópolgárokra is vonatkoznak. Megállapította továbbá, hogy a Ve. 3. §-ának d/ pontja a választópolgárok jogérvényesítő cselekményei tekintetében is kimondja, hogy a jogokat jóhiszeműen és rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Szintén tényként szerepel, hogy ennek részletes kifejtését az Alkotmánybíróság 18/2008.(III.12.) AB határozata tartalmazza. Mindezen tények alappal nem kifogásolhatók.

Alapos a kifogás az indokolás negyedik bekezdésének utolsó mondatát illetően. A Ve. 3. §-a d/ pontja kimondja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az OVB határozata szerint a beadványtevők jogérvényesítő cselekményei ezzel szemben nem tekinthetők jóhiszeműnek, mert jogaik gyakorlását tudatosan és sorozatosan az OVB, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság hivatali idején túl, valamint hétvégén gyakorolják, korábban jogerősen elbírált ügyekben benyújtott, megalapozatlan beadványokkal. Ezzel a kijelentésével az OVB tényként megállapította, hogy a kifogást tevők jogérvényesítő cselekményei nem tekinthetők jóhiszeműnek, egyrészt mert jogaik gyakorlását nevezettek tudatosan és sorozatosan az elbírálásra jogosult szervek hivatali idején túl gyakorolják, másrészt, mert beadványaik megalapozatlanok.

A fenti megállapítások a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem tényszerűek. Nem derül ki a határozat indokolásának ebből a mondatából, hogy mire alapozza az OVB azt a megállapítását, hogy a kifogást tevők a tudatosan és sorozatosan gyakorolják jogaikat az elbírálásra jogosult szervek hivatali idején kívül, másrészt, hogy beadványaik megalapozatlansága, összeegyeztethetetlen jóhiszeműségükkel. Az OVB fenti megállapításai olyan értékítéletet tartalmaznak, melyek az ügy érdemi megítélésével összefüggésben nincsenek, ezért ezen vélemény kifejtésére a határozat indokolásában nincs szükség.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatának indokolásából az I. pontja negyedik bekezdésének utolsó mondatát a Ve. 84. § /7/ bekezdésének b/ pontja alkalmazásával a fent kifejtett értelemben megváltoztatta, ezt meghaladóan jogszabálysértés hiányában helybenhagyta.

A kérelmezők a személyes nyilatkozattételükre kitűzött időpontban nem jelentek meg egyéb elfoglaltságukra hivatkozva, szabályszerű értesítés ellenére.

A további jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2008. április 11.