A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.107/2023/2.
A tanács tagjai:
Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit előadó bíró
Dr. Kovács András bíró
A kérelmező: Kérelmező (cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Staudt Gábor ügyvéd (cím)
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgált jogerős határozat: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 5/2023. (IX. 29.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 5/2023. (IX. 29.) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] E. Z. Dunakeszi város alpolgármestere, aki a 2019-es önkormányzati választások során a Dunakeszi 10. számú egyéni választókerületben szerzett képviselői mandátumot, 2023. szeptember 5-én e mandátumáról lemondott. A FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek meghatalmazottja 2023. szeptember 18-án – a megüresedéstől számított 30 napon belül – a megüresedett mandátumra a 2019-es önkormányzati választásokon a jelölő szervezet által Dunakeszin bejelentett kompenzációs lista 12. helyén szereplő J. M.-t jelentette be.
[2] A Dunakeszi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 2023. szeptember 19. napján kelt 1/2023. (IX. 19.) számú határozatával az E. Z. lemondása folytán megüresedett dunakeszi közgyűlési képviselői mandátumot a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös dunakeszi kompenzációs listájának 12. helyén szereplő J. M.-nak rendelte kiadni.
[3] Indokolásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 29. § (1) bekezdés f) pontját, 30. § (2) és (4) bekezdését, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 20. § (5a) bekezdését, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/T. §-át felhívva kifejtette, hogy E. Z. korábbi önkormányzati képviselői megbízatása lemondása következtében megszűnt. Miután időközi választás nem tűzhető ki, az Övjt. 20. § (5a) bekezdése értelmében, a mandátumot a jelölő szervezet által határidőben bejelentett, a kompenzációs lista 12. helyén szereplő J. M.-nak kellett kiadni.
[4] A kérelmező a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB), amelyben a HVB 1/2023. számú határozata megváltoztatását és az időközi választás kiírásáról történő rendelkezését kérte. Eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a HVB határozata a fellebbezés benyújtásának helyéről téves jogorvoslati tájékoztatást adott, mellyel sérült a Ve. 46. § c) pont cb) alpontja, továbbá a HVB határozata indokolásának első mondatában téves megállapítás szerepel, ugyanis E. Z. nem a kompenzációs listáról, hanem a 10. számú egyéni választókerületben szerzett mandátumot, mely miatt a határozat a Ve. 46. § d) pont da) alpontját is sérti.
[5] Arra is hivatkozott, hogy miután a HVB a határozatát a választási eljárásoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 3. és 4. §-aival beiktatott Övjt. 20. § (5a) bekezdésére alapította, a határozat és a Módtv. 3. és 4. §-aiban foglalt rendelkezések az Alaptörvény B. cikk (1), (3) és (4) bekezdését, az I. cikk (3) bekezdését, a 35. cikket, valamint a XXIII. cikk (1) bekezdését sérti. Hivatkozott e körben az Alkotmánybíróság gyakorlatára is.
[6] Érintettségét azzal indokolta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13-án tartott általános választásán több jelölő szervezet színeiben Dunakeszi 2. számú egyéni választókerületének egyéni önkormányzati képviselőjévé választották. Utalt arra, hogy az a körülmény, hogy közvetlen választás útján szerzett képviselői mandátumot és ehhez kapcsolódó jogosultságokat, míg egy hozzá hasonló egyéni körzetben mandátumot szerzett képviselő lemondása folytán megüresedő mandátumot most kompenzációs listáról töltenek be, az esélyegyenlőség korlátozásával a jogait közvetlenül érinti.
A TVB határozata
[7] A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2023. szeptember 29-én kelt 5/2023. (IX. 29.) TVB számú határozatával a HVB határozatát helybenhagyta. Indokolásában az Övjt. 20. § (5a) bekezdés, a Ve. 46. § cb) da) alpont, 208. §, 221. § (1) bekezdés, 223. § (3) bekezdés, 224. § (1)-(2) bekezdés, 228. § (1a) bekezdés, 229. § (1) bekezdés, 231. § (4)-(5) bekezdés, 233. § (1) bekezdés, 307/P. § (2) bekezdés c) pont, 307/T. §, 353/F. § (1) bekezdés rendelkezéseit felhívva kifejtette, hogy a HVB határozatának rendelkező része a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, a mandátumot az arra jogosult kapta meg. Megállapította, hogy a határozat indokolásában a mandátumról lemondó képviselő megbízatásának keletkezésére, illetve a jogorvoslati rendelkezésre vonatkozó elírások a döntés érdemét nem befolyásolták, a fellebbezéshez való jogot nem korlátozták.
[8] Kiemelte, hogy a TVB hatásköre a Ve. 208. §-ára és 223. § (3) bekezdésére tekintettel a választásra irányadó jogszabályok megsértésével kapcsolatos jogorvoslatokra terjed ki, ezért az alaptörvényi sérelmekre vonatkozó okfejtést érdemben nem vizsgálta, ezzel összefüggésben a kérelmezőnek az Alkotmánybíróságnál alkotmányossági panasz benyújtására van lehetősége.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[9] A kérelmező a TVB határozatával szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a támadott határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását és a Dunakeszi 10. számú egyéni választókerületben az időközi választás kitűzését kérte.
[10] Kifejtette, hogy az Övjt. 20. § (5a) bekezdés alapján meghozott HVB határozat sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdését, miszerint Magyarország független demokratikus jogállam, a (3) bekezdését, amely szerint a közhatalom forrása a nép, a (4) bekezdését, amely szerint a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja, továbbá az alapjogok korlátozhatóságának zsinórmértékéül szolgáló 1. cikk (3) bekezdését. A határozat ellentétes a 35. cikkel, amely szerint a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják, és sérti a XXIII. cikk (1) bekezdését, miszerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. A HVB határozatának helybenhagyásával ugyanezen alaptörvényi rendelkezéseket sérti a TVB határozata.
[11] Miután a TVB a fenti alaptörvényi sérelmekkel összefüggő fellebbezési érvelését érdemben nem bírálta el, a másodfokú határozat a Ve. 46. § d) pont db) alpontjába és a Ve. 208. §-ába is ütközik. Érvelése szerint az Alaptörvény, mint a jogforrási rendszer csúcsán elhelyezkedő, a többi jogszabály és jogi norma fölé rendelt alkotmány, valamint a választási eljárással kapcsolatos konkrét rendelkezéseket is tartalmazó jogi norma, a választásra is irányadó jogszabálynak tekintendő, ezért a TVB határozata sérti a Ve. 46. § d) pont db) alpontját és a Ve. 208. §-át.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaptalan.
[13] A Kúria a kérelmező érintettségét elfogadva a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta, miután a Ve. 224. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül került benyújtásra, tartalma megfelel a 224. § (3) bekezdésben foglaltaknak, továbbá a kérelem benyújtására jogi képviselő közreműködésével került sor.
[14] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy a TVB határozata indokolásában az Alaptörvény ellenességgel összefüggésben felvetett érveire nem adott választ, azokról érdemi döntést nem hozott, amely indokolásbeli hiányosság a Ve. 46. § d) pont db) alpont és 208. § sérelmével járt.
[15] A Ve. 208. §-a értelmében kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és választási eljárás alapelveinek megsértésére irányulhat. Ennek figyelembevételével a választási ügyben eljáró szervek hatásköre elsősorban a Ve. rendelkezései betartásának vizsgálatára terjed ki, a választási eljárásban elsősorban a választási eljárási törvény szabályai kérhetőek számon, más szabályok kizárólag abban az esetben, amennyiben arra maga a Ve. vagy az adott külön jogszabály utal. Ezt támasztja alá a Kúria kialakult gyakorlata is (Kvk.III.37.608/2019/4., Kvk.II.39.383/2022/2.).
[16] A választási ügyben eljáró szerveknek, így a TVB-nek is a hatásköre a Ve. illetve Övjt. rendelkezései által meghatározott körben áll fenn. A kérelmező kérelme Módtv. 3-4. §-sal módosított Övjt. 20. § (5a) bekezdés Alaptörvény általa megjelölt rendelkezéseivel való összhangja vizsgálatára irányult, amely valójában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. §-ában szabályozott utólagos normakontroll eljárásnak felel meg, melyre kizárólag az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. Erre figyelemmel a TVB határozata a kérelmező ezzel összefüggő érvei elbírálása mellőzésével a Ve. 46. § d) pont db) alpontját nem sértette meg.
[17] A fenti indokok mentén a választási ügyben meghozott határozat felülvizsgálata során nincs lehetőség a választási rendszer, illetőleg az annak alapját képező normarendszer bíróság általi felülvizsgálatára sem, az ezzel kapcsolatos korábbi kúriai állásponttal a jelen tanács is egyetért (Kvk.III.37.512/2014/3., Kvk.VI.37.550/2018/2.).
[18] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében – ahogy fellebbezésében is – egy utólagos normakontroll tartalmú kérelmet terjesztett elő, mintha a Kúria hatáskörrel rendelkezne egy jogszabály Alaptörvény-ellenességének vizsgálatára.
[19] Az alkotmányos jogrendnek alárendelt működés nem – a bíró ítélkezői tevékenység függetlensége ellenére sem – hatalmazza fel a bírót az Alaptörvény-ellenesség megítélésére és az Alaptörvény-ellenesség konzekvenciájának levonására, azaz az Alaptörvény-ellenes jogszabály félretételére. Abban az esetben sem teheti félre az alkalmazandó jogszabályt, ha az Alkotmánybíróság korábban már megállapította annak Alaptörvény-ellenességét, ilyen esetben a bírónak az Alkotmánybíróságtól kell kérnie a kérdéses jogszabály alkalmazása tilalmának kimondását.
[20] A Kúria Alaptörvény-ellenesség észlelése esetén köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni. A Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező erre vonatkozó indítványt nem terjesztett elő, a Kúria eljáró tanácsa a felülvizsgálati kérelem keretei között – különösen, hogy a kérelmező nem támadta a Ve. 8. § (2) bekezdését, nem látta indokoltnak ezen indítvány hivatalbóli megtételét.
[21] A fentiek értelmében a kérelmező a kérelmében megjelölt Alaptörvény-ellenesség vizsgálatára a TVB határozatával összefüggő bírósági felülvizsgálat körében nem kerülhetett sor, az állított jogszabálysértések pedig nem voltak megalapozottak, mivel az alapjogi érvelés vizsgálatát hatáskör hiányában a TVB sem végezhette el, így a TVB határozata e körben helyes megállapítást és elégséges indokolást tartalmazott. Miután a fenti okok miatt a felülvizsgálat sikerre nem vezetett, a Kúria a támadott határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[22] Sem a Kúria, sem a választási bizottság nem rendelkezik hatáskörrel a választási jogszabályok Alaptörvény-ellenességének vizsgálatára.
Záró rész
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban, 3 hivatalos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 151. § (1) bekezdésének és 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint meghatározott mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére a Kp. 35. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §-a alapján.
[25] A Kúria végzésével szembeni további jogorvoslati lehetőséget a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2023. október 5.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró