Kvk.II.37.761/2009/2. számú határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Kvk.II.37.761/2009/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság Elnökének 2009. szeptember 14. napján meghozott VAL-856/1/2009. számú tájékoztató levele ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező bírósági felülvizsgálati iránti kérelmét hivatalból elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező 2009. szeptember 11-én kifogást terjesztett elő amiatt, hogy az Országos Választási Bizottság a 2009. szeptember 8-i ülésén három, állásfoglalás kibocsátása iránti kérelmet tárgyalt meg, azok elutasításáról alakszerű határozatot nem hozott, és döntését a honlapján nem tette közzé.

Az Országos Választási Bizottság elnöke a 2009. szeptember 14-én kelt VAL-856/1/2009. számú levelében tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy az állásfoglalás kiadása az Országos Választási Bizottság diszkrecionális joga, így az állásfoglalás kiadásának mellőzéséről szóló döntése jogorvoslattal nem támadható. A kérelmező 2009. szeptember 11-i beadványát nem tekintette kifogásnak és azt érdemben nem vizsgálta, ellene jogorvoslatot sem biztosított.

A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz az Országos Választási Bizottság Elnökének 2009. szeptember 14-én kelt VAL-856/1/2009. számú tájékoztató levelével szemben, kérve annak megváltoztatását, továbbá annak megállapítását, hogy az Országos Választási Bizottságnak fennáll a hatásköre a 2009. szeptember 11-ei kifogása elbírálására.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a tájékoztató levél határozatnak minősül, és az bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel támadható. Állította, hogy a kifogásáról a testület dönthetett volna, testületi ülés hiányában nyilatkozattételi jogának gyakorlásában akadályozott volt. Hivatkozott arra, hogy az Országos Választási Bizottság jogsértő módon tagadta meg az állásfoglalások kiadását, holott az kötelessége lett volna.

A kérelmező szóbeli nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását is kérte.

A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben nem bírálható el.

A Ve. 82.§ (1) bekezdése a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen biztosítja a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.

A Ve. 77.§ (1) bekezdése szerint kifogás a választásra irányuló jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt nyújtható be. Ebből következően a Ve. nem biztosít jogorvoslati lehetőséget az Országos Választási Bizottság eljárásával, az egyes eljárási cselekményekkel szemben, kivéve, ha azok konkrét egyedi érdemi határozattal összefüggésben merülnek fel.

A Legfelsőbb Bíróság töretlen gyakorlata szerint az állásfoglalás kiadása az Országos Választási Bizottság diszkrecionális joga, az állásfoglalás kiadására irányuló indítvány elbírálásnak rendjét - ügyrend hiányában - az Országos Választási Bizottság maga határozza meg, ezen eljárási kérdés körében a Legfelsőbb Bíróság törvényességi, felülvizsgálati jogköre nem áll fenn.

A kérelmező beadványa kapcsán az Országos Választási Bizottság nem hozott határozatot és a kiadott tájékoztató levél határozati tartalommal sem rendelkezett, ezért az a Ve. 82.§ (1) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel nem volt támadható, annak érdemi elbírálására nem volt lehetőség.

A Ve. 84.§ (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban határoz. A 105/1952. (XII.28.) Mt. rendelet 13.§ (3) bekezdése értelmében a nemperes eljárásban a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 130.§ (1) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a Ve. 82.§ (1) bekezdésében foglaltakra - a kérelmet hivatalból elutasította.

Az érdemi vizsgálat lehetőségének hiányában a Legfelsőbb Bíróság mellőzte a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.

A végzés ellen a jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84.§ (10) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2009. szeptember 21.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Tóth Kincső sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter bíró