Kvk.II.37.705/2019/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.II.37.705/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
    Dr. Tóth Kincső előadó bíró
    Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: Momentum Mozgalom
    (cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
    (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
    148/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 148/2019. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2019. május 29-én 12 óra 12 perckor a Momentum Mozgalom (a továbbiakban: kifogástevő) elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Előadta, hogy a kifogás 1. számú mellékleteként csatolt jegyzőkönyv szerint a Csákvár 003. számú szavazókör szavazatszámláló bizottság tagjai az urnazáró plombákat az azokhoz mellékelt, ábrával ellátott használati utasításnak megfelelően helyezték fel a mozgóurnára és a szavazókör helyiségében elhelyezett urnára is. A nap folyamán a mozgóurna és a szavazókörben elhelyezett urna vonatkozásában is észlelték, hogy az azokra felhelyezett plombák nem zárnak, azokat állagsérelem nélkül ki lehet nyitni és le lehet szedni, és így az urnát ki lehetett nyitni. Előadta, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai megvizsgálták a plombákat és azt tapasztalták, hogy azok akkor zárnak megfelelően, ha nem az ábrás használati utasításnak megfelelően, hanem azzal ellentétes irányból rögzítik. Mindezek alapján úgy vélte, hogy a plomba használatával kapcsolatos használati utasítás ábrája téves, az annak megfelelő felhelyezés nem biztosítja, hogy a plombát állagsérelem nélkül ne lehessen leszedni és így az urnát kinyitni. Mivel az ábrás használati utasításhoz képest fordított felhelyezés ezzel szemben biztosítja a plomba rendeltetésszerű működését, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjai a plombákat fordítva, jól záró módon helyezték vissza az urnákra. A kifogás szerint az urnákat a szavazatszámláló bizottság tagjai végig figyelemmel kísérték, azokkal kapcsolatban más rendkívüli esemény, jogsértés nem történt. A kifogástevő 2. számú mellékletként csatolta Budapest III. kerület 006. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsági tagjának nyilatkozatát is, amelyben a bizottsági tag az előzőekben írtakhoz hasonló tapasztalatokról számolt be. A kifogástevő szerint mindez sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 174. § (2) bekezdését, 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, ugyanakkor azt nem állította, hogy az urna jogszerűtlen felbontására, vagy abból szavazat eltávolításra került volna sor.

[2] Az NVB 148/2019. számú határozatával a kifogást elutasította.

[3] Az NVB megvizsgálva az urnák lezárására használt plombát és használati utasítást, rögzítette, a plombán található jelzések alapján, egyéb használati útmutató hiányában is kétséget kizáróan eldönthető és egyértelmű annak helyes használata. A műanyag plomba sorszámot tartalmazó részének hátoldalán egy szabad szemmel jól látható nyíl mutat a plombán elhelyezett nyílás felé, amelynek másik oldalán a „Lock” (zár) felirat szerepel. A műanyag címke hátoldalán lévő, nyíllal és lock felirattal jelzett nyíláson kell átvezetni a plomba műanyag szárát. Ezt követően a plomba lezárt állapotba kerül, úgy hogy állagsérelem nélkül az eredeti, nyitott állapotba már nem lehet visszahelyezni.

[4] Az NVB megállapította, hogy a plomba használatát segítő egy oldalas, ábrát tartalmazó használati utasítás az urnán található jelzéssel ellentétben úgy írja le annak használatát, hogy a plomba műanyag címkéjének a sorszámát is tartalmazó része felől kell a műanyag szárat bevezetni, amely módszer nem alkalmas a plomba lezárásához.

[5] Az NVB álláspontja szerint a Ve.-ben megfogalmazott követelmény az, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai gondoskodjanak az urnák szabályszerű, törvénynek megfelelő módon történő lezárásáról, ami azt jelenti, hogy az urnából a lezárást követően a szétszedése nélkül nem lehet szavazólapot eltávolítani. Ez tehát a jogszabályi követelmény a szavazóhelyiségben lévő urnák és a mozgóurnák lezárása tekintetében. Ehhez, mint eszköz nyújt segítséget a biztonsági plomba. Azonban a szavazatszámláló bizottságnak a plomba esetleges sérülése, hiánya, vagy nem megfelelő állapota esetén is minden lehetséges módon biztosítania kell az urnák fentiek szerinti lezárását. Önmagában a használati utasítás nem megfelelő ábrája nem mentesíti ezen kötelezettsége alól.

[6] Az NVB hangsúlyozta, hogy maga a kifogás és a csatolt jegyzőkönyvek alapján a plombákat a szavazatszámláló bizottság tagjai helyesen, az azon található leírásnak megfelelően használták, vagyis azzal úgy zárták le az urnákat, hogy abból nem lehetett szavazólapot eltávolítani.

[7] Az NVB álláspontja szerint bár helytálló a kifogástevő azon állítása, hogy a plombák használati utasítása nem megfelelően tartalmazza a lezárásra vonatkozó utasítást, azonban a plombán elhelyezett leírás és annak egyszerű felépítése különösebb jártasság és előzetes ismeret hiányában is alkalmas volt arra, hogy azt a szavazatszámláló bizottság tagjai rendeltetésének megfelelően használják, és azzal biztosítsák az urnák szabályszerű lezárását.

[8] A kifogástevő állításával ellentétben kiemelte, hogy nem a plomba használati útmutatója, hanem a szavazatszámláló bizottság tevőleges magatartása biztosítja a Ve. 174. § (2) bekezdésében foglalt törvényi követelményt. Használati útmutató hiányában is fennáll a jogszabályi kötelezettsége az urnák megfelelő lezárására, amelynek során a rendelkezésére álló eszközöket ésszerűen, azok rendeltetésének megfelelően kell használnia a szavazatszámláló bizottságnak.

[9] Mindezek alapján az NVB megállapította, hogy a kifogás alapján sem a Ve. 174. § (2) bekezdésének, sem a 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme nem állapítható meg.

A felülvizsgálati kérelem

[10] A kifogástevő (a továbbiakban: kérelmező) az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria állapítsa meg, a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) jogszabálysértően járt el, amikor 2019. május 26-án a szavazatszámláló bizottságoknak az urna lezárására szolgáló plombákhoz olyan tartalmú használati utasítást bocsátott rendelkezésre, amelynek követése esetén nem volt biztosított a plomba állagsérelem nélkül való eltávolíthatatlansága.

[11] A kérelmező felülvizsgálati érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán nyilvántartásba vett jelölőszervezet, ezért közvetlen jogi érdekeltséggel rendelkezik abban, hogy az adott választáson a szavazás lebonyolítása a Ve.-nek megfelelően történjen.

[12] A kérelmező szerint a támadott NVB határozat is elismeri, hogy a használati utasítás tévesen írta le az urna lezárására szolgáló plomba felhelyezésének folyamatát, amelynek követése esetén a plomba nem volt alkalmas az urnának a Ve. 174. § (2) bekezdése szerinti lezárására.

[13] A kérelmező álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből következik, hogy ha az NVI az urnák lezárására plombát rendszeresít, és ahhoz használati utasítást mellékel, akkor a használati utasítás tartalmának helyesnek kell lennie.

[14] A kérelmező hangsúlyozta azt is, hogy az urna megfelelő, Ve. 174. § (2) bekezdése szerinti lezárása a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának alapelve szempontjából is alapvető fontosságú követelmény, mivel ez biztosítja azt, hogy az urnából a szavazatszámlálás megkezdéséig ne lehessen szavazólapokat eltávolítani. Ha a használati utasítás követése esetén az urna megfelelő lezárása nem biztosított, a használati utasítás tartalma lehetőséget ad a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv megsértésére, ezért a téves tartalmú használati utasítás rendelkezésre bocsátója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját. Álláspontja szerint ez a jogsérelem attól függetlenül fennáll, hogy ténylegesen sor került-e az urna jogsértő megbontására, mivel az urna lezártságának és az azt szolgáló technikai megoldások megfelelő alkalmazásának önmagában is kiemelkedő garanciális jelentősége van.

[15] A kérelmező szerint az a körülmény, hogy a plombán található jelölések megfelelőek voltak-e vagy sem, nem változtat azon, hogy a használati utasítás tévesen írta le a plomba felhelyezését, ezért a plombán található jelölésekre való hivatkozás nem alkalmas arra, hogy a használati utasítás jogszerűségét alátámassza.

[16] Hangsúlyozta a kérelmező, hogy jogorvoslati kérelme nem arra irányult, hogy az adott szavazóhelyiségekben az urna megfelelően le volt-e zárva, hanem azt találja jógaszabálysértőnek, hogy a plombához mellékelt használati utasítás tartalma úgy volt téves, hogy annak követése esetén a plomba nem volt alkalmas az urna Ve. 174. § (2) bekezdése szerinti lezárására. Ezen a jogszabálysértésen pedig nem változtat az, hogy a szavazatszámláló bizottság egyébként a használati utasítás téves jellegét felismerhette-e, és az urnát megfelelően zárhatta-e le. Nem várható ugyanis el a szavazatszámláló bizottságtól, hogy az NVI által rendelkezésre bocsátott használati utasítást megkérdőjelezze, mivel alappal bízhat abban, hogy a használati utasítás követése esetén a Ve. 174. § (2) bekezdésének megfelelően zárja le az urnát.

Észrevétel

[17] Az NVI elnöke az NVI felülvizsgálati ügyben való érintettségére tekintettel az alábbi észrevételt tette.

[18] Az NVI központilag biztosítja a szavazáshoz szükséges kellékeket a szavazatszámláló bizottságok részére. Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a plombák mellé megküldésre került a plombákat beszerző közreműködő által készített használati útmutató is, amely a plomba használatának működési elvét illusztrálja. A plomba műanyag szára átvezetésének pontos irányát azonban nem a használati útmutató, hanem a plombán található jelzés mutatja. Hangsúlyozta, hogy a használati útmutató kifejezetten a működési elvet hivatott bemutatni, az nem kifejezetten a szavazókörökben használt plombákhoz készült, első ránézésre is szembetűnő a plomba használati útmutatója által ábrázolt eszköz kialakítása, felirata közötti különbség.

[19] Ebből adódóan a szavazatszámláló bizottság tagjai számára nem okozott nehézséget a plomba használata, hiszen az útmutató és a plombán található jelzés alapján kétséget kizáróan azonosítható volt annak helyes használata. Emellett azt is szükségesnek tartotta rögzíteni, hogy a plomba kialakítása olyan mértékben egyszerűsített, hogy annak értelemszerű használata útmutató és egyéb jelzés nélkül is biztosítja a megfelelő alkalmazást. Ezt a ténymegállapítást támasztja alá az is, hogy az NVI-hez egyetlen választási irodától sem érkezett jelzés arra vonatkozóan, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak, illetve a külképviseleti választási irodáknak nehézséget okozott volna az urnák plombával való lezárása.

[20] Mindezek mellett hangsúlyozta azt is, hogy a plomba használati útmutatója nem a Ve. által nevesített kellék, annak tartalma nem jogszabály által meghatározott, az mindösszesen a szavazásnapi kellék használatának megkönnyítését szolgálja. A szavazatszámláló bizottság Ve. 174. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettsége az, hogy lezárja az urnákat, majd megbizonyosodjon arról, hogy azok a Ve. szerinti lezárt állapotban vannak. Ennek az alapvető kötelezettségének a végrehajtásáról még a szavazás megkezdése előtt kétséget kizáróan meg kell győződnie. A lezárt állapotnak a biztosítása nem függhet sem a plomba, sem az ahhoz mellékelt használati útmutató meglététől, hiányától, esetleg nem megfelelő voltától. Amennyiben úgy ítéli meg a szavazatszámláló bizottság, hogy a plomba nem biztosítja megfelelően az urna lezárását, úgy szalagot, illetve urnazáró címkét kell használnia annak érdekében, hogy az urnából annak szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

[21] Megítélése szerint a normatív tartalommal nem bíró, a plomba működési elvét megfelelően illusztráló használati útmutató, amelynek értelmezése 10276 szavazókörben nem okozott fennakadást az urnák szabályszerű lezárásában, nem alkalmas a felülvizsgálati kérelemben állított jogsértés megvalósítására.

A Kúria döntése és jogi indokai

[22] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme az alábbiak szerint nem alapos.

[23] A Kúria a kérelmező felülvizsgálati eljárásban való érintettségét nyilvántartásba vett jelölő szervezeti minősége okán elfogadhatónak találta.

[24] A Ve. 174. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A Ve. 174. § (2) bekezdése alapján az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

[25] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúriának jelen ügyben arról kellett állást foglalnia, hogy az NVI által a szavazatszámláló bizottságok rendelkezésére bocsátott, az urnák lezárását szolgáló plomba használati útmutatójának vélt jogszerűtlensége megalapozhatja-e a Ve. 174. § (2) bekezdésének, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelvnek, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvnek a sérelmét. Jelen felülvizsgálati eljárás valójában tehát a plombához csatolt használati útmutató jogszerűségének a felülvizsgálatára irányul, arra, hogy e vélt jogszerűtlenség konkrét jogsérelem nélkül, az absztrakció szintjén maradva önmagában alkalmas lehet-e a megjelölt jogszabályhelyek sérelmére.

[26] A Kúria a Ve. 174. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján hangsúlyozza, hogy az urnák állapotának ellenőrzése, valamint lezárása az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében a szavazatszámláló bizottság feladata. Az urnák lezárását az arra szolgáló technikai eszközök objektíve biztosítják, ezen objektív feltételek ellenőrzése a szavazatszámláló bizottság, valamint az elsőként szavazó választópolgár törvényi kötelezettsége. Ebből adódóan az objektív technikai eszközök rendelkezésre bocsátása, és pontos használati útmutatóval való ellátása önmagában nem elegendőek az urna jogszerű lezárásához, az a szavazatszámláló bizottság szubjektív közrehatásán is alapul, amelyet az elsőként szavazó választópolgár garanciális szempontból történő jelenléte biztosít. Ebből következően e jogszabályi előírást a szavazatszámláló bizottságok sérthetik meg, amennyiben az urnazárási és ellenőrzési kötelezettségüket elmulasztják. Az NVI járulékos cselekményként jogsértést akkor követhetne el, ha a technikai feltételeket nem biztosítja e kötelezettség ellátásához.

[27] Jelen ügyben az urnazáró plombák (egyéb technikai eszközök) rendelkezésre álltak, és a kérelmező nem állított az urnák lezárásával kapcsolatos konkrét jogsérelmet, felülvizsgálati kérelmében maga is hivatkozott arra, hogy nincs tudomása a plombák használati útmutatóján alapuló jogellenes cselekményekről, a használati útmutató vélt hibájából adódó visszásságokra csupán lehetőségként utalt. Nem jelölt meg egyetlen olyan esetet sem, amikor az urna lezárása a plomba használati útmutatóján szereplő ábrák miatt hiúsult volna meg, továbbá olyat sem, ahol az urna lezártsága nem lett volna garantált. Emiatt a konkrét jogszabályi előírás [Ve. 174. § (2) bekezdés] megsértése nem állapítható meg.

[28] Konkrét jogsérelem megjelölése nélkül, és az urnazárára vonatkozó kötelezettségek teljesítése mellett nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt alapelv sérelme sem.

[29] A Kúria – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye körében eljárva – megállapítja, hogy a felülvizsgálati kérelemhez is mellékletként csatolt plomba és annak használati útmutatását szolgáló ábra alapján igazolt az NVI észrevételében tett azon megállapítása, hogy a használati útmutató csupán a plomba működési elvét hivatott bemutatni, az nem kifejezetten a szavazókörökben használt plombákhoz készült, mivel eltérés van a plomba használati útmutatója által ábrázolt eszköz kialakítása, felirata és az ahhoz csatolt plomba között, ugyanakkor a plombán jól látható útmutatás szerepel a lezáráshoz. Ebből, továbbá abból a tényből következően, hogy a szavazatszámláló bizottságok a plombát valamennyi esetben rendeletetésének megfelelően, szakszerűen használták, nem igazolható az NVI bármiféle visszaélésszerű joggyakorlása, továbbá az, hogy a tájékoztató ábra bármilyen negatív kihatással lehetett az urnák tényleges lezárására, és ezáltal ezen alapelv sérelme is kizárható.

[30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján eljárva helybenhagyja.

Záró rész

[24]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja és igazoltan (2) bekezdése alapján személyes illetékmentességben részesül. Az Itv. 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás tárgyi illetékmentes. Ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint mértékű, feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.

[26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. június 6. napján

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Tóth Kincső s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró