Kvk.II.37.523/2009/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt B.T. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. június 18. napján meghozott 288/2009. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi
A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
2009. június 12-én egy magánszemély kifogást nyújtott be dr. Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság Elnöke ellen a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 3.§ c) és d) pontjában foglalt alapelveinek a 2009. június 10-ei ülésen történt megsértése miatt. Sérelmezte, hogy az ülésen az Elnök megvonta tőle a szót, továbbá nem bocsátotta szavazásra a javaslatát.
Az Országos Választási Bizottság érdemben vizsgálta az Elnök magatartása elleni kifogást és a 2009. június 18-án meghozott 288/2009. számú határozatával a kifogást elutasította. Hivatkozott arra, hogy a Ve. 29-29/C.§-aiban szabályozott eljárási szabályokon túlmenően a választási bizottságnak törvényi felhatalmazás hiányában elfogadott ügyrendje nincs, az ülésvezetés a kialakult gyakorlat szerint folyik. A kifogásban sérelmezett ülésvezetés biztosította a vitában résztvevők számára az esélyegyenlőséget, a szó megvonására csak az érdemi határozat meghozatalát követően, az ülés rendjének fenntartása érdekében került sor. Az Elnök tevékenysége ezért nem sértette meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sem.
A határozat ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó határozat hozatalát.
Hivatkozott arra, hogy az Országos Választási Bizottság ülésének jegyzőkönyve és a határozat indokolása ellentétes, az ülés jegyzőkönyve szerint a szó megvonására a szavazást megelőzően került sor. Állította, az Országos Választási Bizottság ügyrendjének meg nem alkotása sérti a jogbiztonság elvét, továbbá a Ve. 3.§ c) ,d) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, az Alkotmány 61.§ (1) bekezdését, 64.§-át. Álláspontja szerint az Országos Választási Bizottság a Ve. 29/A.§ (1) bekezdésébe ütközően a tényállást nem tárta fel, megsértette a Ve. 77.§ (2) bekezdés a) pontját, 5.§-át, a Ve. 3.§ a) és b) pontját. Hivatkozott arra is, hogy nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha az ülésen résztvevő nem fejtheti ki szabadon a véleményét, indítványát szavazásra nem bocsátják. Hivatkozott arra is, hogy kifogását az Országos Választási Bizottság nem a Ve. 77.§ (1) bekezdésében előírt határidőben bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tartalma alapján azt állapította meg, hogy az az Országos Választási Bizottság ülésvezetésének, eljárási rendjének ügyrendben történő szabályozásának hiányát, az Országos Választási Bizottság Elnökének egy konkrét ülésen tanúsított magatartását sérelmezi a választási alapelvek megsértésére hivatkozással. Mind a kifogás, mind a jogorvoslati kérelem nem egy konkrét érdemi határozathoz kapcsolódóan az érdemre kiható eljárási szabálysértést kifogásol, hanem konkrét érdemi határozathoz nem köthető olyan eljárási cselekményt sérelmez, amelynek vizsgálatára a Legfelsőbb Bíróság hatáskörrel nem rendelkezik még akkor sem, ha formálisan a kifogás tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatára egyébként feljogosított.
A Ve. 77.§ (1) bekezdése, 82.§ (1) bekezdése értelmében az Országos Választási Bizottság ülésvezetésének rendje, az ülésen végzett eljárási cselekmények törvényessége, - ha az konkrét érdemi döntéshez nem kapcsolható - nem tartozik a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe.
Az ülésvezetés, a határozathozatalok közötti időben az ülésen történt eljárási cselekmények megítélése - az alapelvek megsértésére való hivatkozással - sem képezheti jogszabályban biztosított törvényességi felügyeleti jogkör hiányában a bírósági felülvizsgálat tárgyát.
A Ve.3.§-a értelmében a választási alapelvek betartása a választásban érintett valamennyi résztvevő számára kötelező. Az Országos Választási Bizottság, illetve annak Elnöke tevékenysége megítélésében a hivatkozott alapelvi sérelmek akkor vizsgálhatók, ha azok konkrét, egyedi érdemi határozattal összefüggésben merültek fel. A határozathozatalhoz nem kapcsolódó eljárási kérdések az Országos Választási Bizottság működésébe tartozó olyan kérdések, amelyek felett a Legfelsőbb Bíróság törvényességi kontrollt nem gyakorol. Ugyancsak nem vizsgálható az a kérdés és nem minősíthető az a körülmény sem a Legfelsőbb Bíróság részéről, hogy az Országos Választási Bizottság milyen okból nem alkotott ügyrendet és az ügyrend hiánya alkotmányellenes helyzetet teremtett-e.
Miután a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme egy olyan - saját eljárását minősítő - OVB határozat ellen került benyújtásra, amely ellen benyújtott kérelem tartalmi vizsgálatára a Legfelsőbb Bíróságnak nincs hatásköre, ezért a kérelemben foglaltak alaposságát a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta, így azt a Ve. 84.§ (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A bírósági határozat elleni jogorvoslatot a Ve. 84.§ (10) bekezdése kizárja.
Budapest, 2009. június 24.
Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró