Kvk.II.37.320/2018/2. számú határozat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.II.37.320/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
    Dr. Márton Gizella előadó bíró
    Dr. Rothermel Erika bíró

A kérelmező: Értünk Értetek, a hiteles párt
    (cím)

Képviselője: Dr. V.T. ügyvéd
    (cím)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 406/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 406/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra  – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Békés Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján megállapította, hogy a kérelmező mint jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Mangáné Tóth Nikoletta egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott 534 ajánlóíven rögzített ajánlásból 435 db volt elfogadható, mert egyéb okból 96, többszörös ajánlás miatt 3 db ajánlás nem volt elfogadható. Az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6.§-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást. A jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, ezért az OEVB a 49/2018.(III.7.) számú határozatával elutasította a jelölt nyilvántartásba vételét.

[2] A kérelmező fellebbezés élt az OEVB határozata ellen. Állítása szerint a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozat indoklása nem felel meg a Ve. 46.§ d) pontjában foglaltaknak, abból nem derül ki, hogy milyen okból nem fogadták el az érvénytelennek tekintett ajánlásokat, továbbá az ajánlások ellenőrzése során megsértették a Ve. 126.§-a szerinti, az ajánlások érvényességére vonatkozó szabályokat. Hivatkozott továbbá Ve. 122.§ (1)-(6) és 125.§ (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakra, valamint a BH2015.1.22. eseti döntésére. Sérelmezte, hogy az OEVB nem vette figyelembe a Nemzeti Választási Bizottságnak az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatását (a továbbiakban: Iránymutatás).

[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 406/2018. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint a Ve. 122.§, 125.§ (1) és (3) bekezdései, 127.§ (3) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126.§-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. A Ve. 126.§ b) pontja szerinti „teljes körű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban került alkalmazásra az Iránymutatás, annak 1. pontjának a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat a csekély mértékű eltéréseket, amelyek még figyelembe vehetők. A Ve. 127. § (3) bekezdése alapján az ajánlás-ellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít, ezért a választási bizottság határozatának nem képezi részét az érvénytelenségi okok tételes felsorolása. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozata szerint ebből a külön tájékoztatóból szerezhető információ az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól. Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak a lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.

[4] Az NVB rámutatott, hogy a kérelmező fellebbezése kizárólag az általánosság szintjén vitatta az OEVB határozatát, nem tartalmazott semmilyen konkrét állítást arról, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. A fellebbező nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint az egyéni jelöltként induló választópolgárnak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a jelölt nyilvántartásba vételét kérte. Előadta, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 46. § d/da) pontját. Sérelmezte, hogy a határozatok nem tartalmazták az ajánlások érvénytelenségének okait, a határozat indokolása nem tartalmazza a Ve. 46.§ d/da) pontjában foglaltakat.  Előadta továbbá, hogy a határozatban hivatkozott Iránymutatásból sem derül ki milyen bizonyítékok azok, amelyeket figyelembe kellene venni. A határozat részeként közölhető lett volna az ajánlás-ellenőrzés eredménye az eredmény statisztikai lap mellékelésével.

[6] Az NVB álláspontjára reagálva kifejtette, hogy határozati indokolás hiányában nem várható el a kérelmezőtől, hogy előtte nem ismert érvénytelenségi okokkal szemben jelölje meg azt, hogy az egyes, el nem fogadott ajánlások milyen okból nyilváníthatók mégis érvényessé. bizonyítékokra alapítsa kérelmét. Ezért is kértek iratbetekintést.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[8] A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.

[9] Az országgyűlési képviselő jelölt nyilvántartásba vétele iránti bejelentésére a Ve. 124.§ (1) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnál az ajánlóívek átadásával kerülhet sor. Az ajánlásokat a Ve. 125.§ (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi és az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127.§ (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot. A Ve. – ezt kizáró rendelkezésének hiányában –  magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó jelölő szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ahogy erről a határozatában az NVB helyesen tájékoztatta a kérelmezőt, utalva az Iránymutatásban és a kúriai végzésben foglaltakra is.

[10] A felülvizsgálati kérelemben megfogalmazott kifogás kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságot az alól a kötelezettség alól, hogy a határozat a Ve. 46.§ d/da) pontjának megfelelően tartalmazza a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat a jelölt nyilvántartásba vételének vissza-, illetve elutasítása esetére. A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő határozatban azonban az alapul szolgáló tényállásnak nem kell kiterjednie tételesen az egyes ajánlások érvényességére, vagy érvénytelenségére és annak részletezett okaira, hanem az ajánlások összességének, mint bizonyítékoknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek fennállását vagy a feltételek bekövetkeztének hiányát kell megállapítania az ajánlások számszerű összesítésével a Vjt. 6.§-ban írt számszaki feltétel fennállása megítélése érdekében.

[11] Az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel a Kúria nem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak részletes ismertetésére. Elegendőnek tekinti, ha a határozatban megjelenítésre kerül a beadott és elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás-ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény statisztikai adatlap alapján az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható. A kérelmező állításával ellentétben az OEVB határozatának nem képezi részét és ezért nem is kell megküldeni a választási iroda ellenőrzéseként keletkezett tájékoztatót sem. A fellebbezésben hivatkozott Kvk.III.37.327/2014/5. számú, BH2015.1.22. számon megjelent eseti döntés a jelen ügyben nem volt alkalmazható.

[12] Mindezekre tekintettel az NVB-nek a Ve. 46. § d/da) pontja szerinti indokolási kötelezettsége  és annak terjedelme a fellebbezésben foglaltakhoz képest vizsgálható. A kérelmező a fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, de azt, hogy melyik érvénytelennek tekintett ajánlást miért és milyen okból kellett volna érvényesnek tekinteni, nem jelölte meg. Az NVB csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46.§ d/da) pontjának megfelelően eleget tett.

[13] A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[14] A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem tett, ezért a Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése, 35.§ (1) bekezdése, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illeték megfizetésére.

[15] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2018. március 17.

dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
dr. Rothermel Erika s.k. bíró