Kvk.II.37.319/2018/2. számú határozat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma:  Kvk.II.37.319/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök
    Dr. Rothermel Erika előadó bíró
    Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: Összefogás Párt
                       (1033 Budapest, Miklós u. 13. 8/42.

A kérelmező képviselője: Dr. Bardi Béla ügyvéd
                                           (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező  

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 443/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 443/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra  – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]  A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 288/2018. számú határozatával az Összefogás Párt jelölő szervezet által – az országgyűlési képviselők 2018. évi választásán – állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította.

[2] Az Összefogás Párt felülvizsgálati kérelmére tekintettel a Kúria az NVB 288/2018. számú határozatát a Kvk.IV.37.288/2018/3. számú határozatával megváltoztatta, és az Összefogás Párt pártlistáját nyilvántartásba vette.

[3] Az NVB 2018. március 14. napján a 443/2018. számú határozatában döntött az országgyűlési képviselők 2018. április 8. napjára kitűzött általános választásán használt országos pártlistás szavazólap adattartalmáról. E döntésében az NVB a szavazólap adattartalmát akként hagyta jóvá,    hogy azon az Összefogás Párt jelképe nem került feltüntetésre.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB 443/2018. számú határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy az országos pártlistás szavazólapon az országos pártlista 7. helyén szereplő Összefogás Párt jelképe feltüntetésre kerüljön.

[5] A kérelmezői álláspont szerint, mivel a Kúria az NVB 288/2018. számú határozatát megváltoztatva az Összefogás Párt pártlistáját nyilvántartásba vette, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 158. § (1)-(2) bekezdéseire tekintettel joguk és lehetőségük volt a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kérni a párt jelképének szavazólapon való feltüntetését.

[6] A kérelmező állítása szerint az Összefogás Párt 2018. március 12. napján megküldte a  - Ve. 161.§ (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő - jelképét az NVB-nek. Úgy véli, mivel az Összefogás Párt listájának nyilvántartásba vételére a Kúria által 2018. március 14. napján került sor, ezért a 2018. március 12. napján történt bejelentés nem késett el.

[7] A kérelmező előadta, hogy ennek ellenére a 2018. március 12. napján e-mailen keresztül történt érdeklődésükre az NVB-től azt a tájékoztatást kapták, hogy a párt jelképének feltüntetésére már nincsen lehetőség.

[8] Mindezek alapján megítélése szerint az NVB felülvizsgálni kért döntése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség alapelvét.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.

[10] A kérelmező érintettségét a Kúria elfogadta.

[11] A Ve. 158.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kéri. A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet nevét és jelképét is, ha az a nyilvántartásban szerepel.

[12] A jelkép bejelentésére vagy a jelölő szervezet bejelentésekor vagy utóbb, módosítás bejelentésével kerülhet sor. A Kúria megállapította, hogy az Összefogás Párt jelölő szervezetként való bejelentésére 2018. január 23-án került sor, ekkor jelképet a párt nem tüntetett fel, a pártot az NVB 2018. január 26-án vette nyilvántartásba. A kérelmező a nyilvántartásba vett adatok módosítása érdekében az - országgyűlési képviselők választásán a választási eljárásban a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló - 1/2018.(I.3.) IM rendelet (a továbbiakban IM r.) 9. melléklete szerinti 2 db P1 nyomtatványt terjesztett elő az NVI-hez. Ezekben a nevében eljárni jogosult személyek tekintetében kérte adatai módosítását. Egyéb, így jelkép nyilvántartásba vételére vonatkozó módosítási/bejelentési kérelmet nem nyújtott be.

[13] A kérelmező 2018. március 12-én elektronikus levélben érdeklődött a jelkép utólagos nyilvántartásba vételi lehetőségéről, illetőleg szintén elektronikus levélben kérte a jelkép feltüntetését.

[14] A Kúria vizsgálta a szavazólapok jóváhagyására vonatkozó szabályokat.  Ve. 158.§-a a Ve. IX. fejezetében került elhelyezésre, mely fejezet az egyéni szavazólap adattartalmára és a listás szavazólap adattartalmára egyaránt alkalmazandó általános rendelkezéseket tartalmazza, a szavazólapokat és azok jóváhagyására vonatkozó szabályokat nem különbözteti meg és nem is különíti el. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a Ve. 158.§ (2) bekezdés alkalmazása során egyaránt relevanciával bír az egyéni és a listás szavazólapok adattartalmának jóváhagyása. E két típusú szavazólap nem lehet eltérő adattartalmú, azaz olyan nem fordulhat elő, hogy ugyanazon jelölő szervezet és jelöltje vonatkozásában az egyéni szavazólapon jelkép nélkül, míg a listás szavazólapon jelképpel tüntetnek fel egy jelölő szervezetet. Ez következik a Ve. 4., 5., 6. számú mellékleteinek együttes értelmezéséből is. A kérelmező kizárólag a listás szavazólapon kérte a jelkép feltüntetését, mely már önmagában is alaptalan.

[15]  A Kúria az iratanyagból  (NVI tájékoztatása alapján) megállapította, hogy az OEVB-k és az NVB az egyéni jelöltek és az országos listák nyilvántartásba vételről 2018. március 9-én és 10-én döntött, az OEVB-k az egyéni választókerületi szavazólapok adattartalmáról 2018. március 12-én hozott döntéseket. Az NVB 2018. március 14. napján a 443/2018. számú határozatában döntött az országgyűlési képviselők 2018. április 8. napjára kitűzött általános választásán használt országos pártlistás szavazólap adattartalmáról. A fentiekből a Kúria megállapította, hogy a kérelmezőnek a jelkép iránti igény bejelentésére az OEVB-nek az egyéni választókerületi szavazólapok adattartalmáról történt döntéséig lett volna lehetősége, azonban kérelmét március 12-én 15:49-kor és 16:01-kor, azaz az OEVB döntések meghozatalát követően nyújtotta be. Emiatt irreleváns, hogy a kérelmező az országos pártlistás szavazólap adattartalmáról való döntést megelőzően kérte az általa választott jelkép feltüntetését, mivel az egyéni és az országos szavazólap egymástól ugyanazon párt/jelölt vonatkozásában nem térhet el, arra is figyelemmel, hogy az eltérő szavazó lapok (jelkép nélküli és jelképpel ellátott) a választók megtévesztését  is eredményezhetik.

[16] A fentieken túl a Kúria rámutat arra, hogy az IM r. 24.§-a szerint alkalmazandó 9. melléklete az adatok bejelentésére és a bejelentett adatok módosítására a P1 nyomtatvány használatát írja elő. A kérelmező azonban elektronikus levélben kérte az általa választott jelkép feltüntetését és nem a jogszabály által előírt formában. Miután a kérelem benyújtása az előírt nyomtatványon sem korábban, sem a kérelmező által megjelölt 2018. március 12. napján nem történt meg, így a kérelem az alakiságok megsértése okán sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, így a jelkép utólagos feltüntetésére ez okból sem kerülhetett sor.

[17] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan, ezért a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontjának megfelelően az NVB határozatát helyben hagyta.

Záró rész

[18] A Kúria az illetékmentességi nyilatkozatot elő nem terjesztő  kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (7) bekezdése, 35.§ (1) bekezdése, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illeték megfizetésére.

[19]  A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 17. napján

Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró