A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.II.37.296/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök
Dr. Márton Gizella előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró
A kérelmező: A Haza Pártja
(cím)
A kérelmező képviselője: Dr. H.G. jogtanácsos
(cím)
A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
312/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás és a választási bizottságok határozatának releváns része
[1] P.G. mint a kérelmező jelöltje kérte a 2018. évi országgyűlési képviselő választására egyéni képviselőjelölti nyilvántartásba vételét, melyhez a gyűjtött ajánlásokat is benyújtotta.
[2] A Zala Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 2018. március 6-án meghozott 24/2018.(III.6.) számú határozatával a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasította, mert az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában foglaltaknak az az elfogadható ajánlások száma nem felelt meg.
[3] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. március 11. napján kelt 312/2018. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az NVB határozatát azzal támadta, hogy az azért jogsértő, mert az NVB 5/2014. számú iránymutatásában szereplő indokokon kívüli egyéb indokok is elfogadhatók, az elírások, pontatlanságok könnyen feloldhatók és kiküszöbölhetők, ezért 17 esetből 16 esetben az ajánlás elfogadható. Az NVB eljárása ellentétes a szabályozási céllal és korlátozza a választói akarat érvényesülését.
[5] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmét jogtanácsosi képviselet mellett, a képviselő jogtanácsosi igazolványa másolatát mellékelve nyújtotta be, a felülvizsgálati kérelemben a kért döntés irányára vonatkozóan petitumot nem fogalmazott meg, jogszabálysértést nem jelölt meg.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemben nem bírálható el.
[7] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (3) bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemben a jogszabálysértést meg kell jelölni, a jogszabálysértés megjelölésének hiánya a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélküli elutasítási ok.
[8] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést nem jelölt meg, mert az iránymutatásra való hivatkozás nem a jogszabálysértés megjelöléseként történt, ezért a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Ve. 233. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.
[9] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[10] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmét jogtanácsosi képviselettel nyújtotta be, nem csatolta a jogtanácsos kamarai jogtanácsoskénti nyilvántartásba vételére vonatkozó dokumentumot, pusztán a jogtanácsosi igazolvány másolatát nyújtotta be.
[11] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 208. § (7) bekezdés alapján a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet alapján kiadott jogtanácsosi igazolványok 2018. január 1-jén érvényüket vesztik, és azokat 2018. január 31. napjáig a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos 8. § (2) bekezdése szerint vissza kell vonni. Az Ütv. 4. § (1) bekezdés d) pontja értelmében ügyvédi tevékenységet – így ügyvédi képviseletet – a kamarai jogtanácsos láthat el.
[12] A Ve. 228. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése és 26. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § b) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban ügyvédi képviseletet csak kamarai jogtanácsos láthat el.
[13] A kérelmező képviselője kamarai jogtanácsosi minőségét nem igazolta, a jogtanácsosi igazolvány pedig hatályát vesztette, ezért a kötelező jogi képviselet hiánya okán a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, a Ve. 231. § (2) bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítási ok áll fenn.
[14] Mindezek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) és a (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[15] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontja szerinti illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az Itv. 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegű eljárási illeték megfizetésére a Kp. 157. § (7) bekezdése, 35. § (1) bekezdése és a Pp. 102. § (1) bekezdése alkalmazásával a kérelmezőt kötelezte. A bírósági felülvizsgálati kérelemben a kérelmező illetékmentességre nem hivatkozott.
[16] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2018. március 14.
Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Márton Gizella előadó s.k. bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró