KÚRIA
Kvk.II.37.294/2014/2.szám
A Kúria ... (cím) ügyvéd által képviselt Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. szám alatti székhelyű) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 10. napján meghozott 504/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 504/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Pest Megye 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) 2014. március 6. napján kelt 29/2014. számú határozatában 4.567.500 forint bírság megfizetésére kötelezte a kérelmezőt, mert az 90 darab ajánló ívet a bejelentésre rendelkezésre álló határidőben nem adott át.
A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 504/2014. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. Utalt a jelölő szervezet objektív felelősségére, a kimentési lehetőség és mérlegelés hiányára.
A NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet. Ebben előadta, hogy a nevében eljáró képviselő 2014. március 3. napján, röviddel a benyújtási határidő lejártát megelőzően értesítette az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Iroda munkatársát, hogy súlyos rosszulléte miatt az ajánló íveket nem tudja határidőben benyújtani. A késedelem indokáról a jelölt az ívek leadásakor részletesen is tájékoztatta a Választási Irodát. A kérelmező felhívta a Választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve) 2. § e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvét, és arra hivatkozott, hogy ez az alapelv azt a célt szolgálja, hogy az egyes eljárási szabályokat a választási szervek azokkal összhangban értelmezzék és alkalmazzák. Kiemelte a kérelmező, hogy objektív felelősségről a Ve. nem tesz említést, így a Nemzeti Választási Bizottság határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Kúria a Ve-ben meghatározott egyes határidőket jogvesztőnek tekinti, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség.
A Ve. 124.§ (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Kúria szerint az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálatára nincs lehetőség.
A felelősség objektív jellegét nem a törvény szóhasználata, hanem a szabályozás tartalma dönti el. A Ve. fent hivatkozott szabálya következményként köti a bírságot a mulasztáshoz, és olyan szabályozást nem tartalmaz, amely egyéni körülmény vizsgálatára hatalmazza fel a választási szerveket. Ezt a lehetőséget a kérelmező által felhívott Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának alapelve sem teremti meg, mivel az alapelv önmagában konkrét eljárási szabályt és jogintézményt nem pótol.
A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
A Kúria az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján a közigazgatási nemperes eljárás illetékének viselésére, melynek mértékét az Itv. 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 14.
Dr. Kalas Tibor tanácselnök, előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika bíró,
Dr. Tóth Kincső bíró