KÚRIA
Kvk.II.37.272/2014/2.szám
A Kúria ügyintéző: dr. K.Cs. ügyvéd által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 9. napján meghozott 362/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 362/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Budapest Főváros XVII. kerület 14. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 2014. március 3-án kelt 26/2014.(III.3.) számú határozatával a kérelmezői jelölő szervezetet 5.075.000 forint bírsággal sújtotta az ajánlóívek határidőben való leadásának elmulasztása miatt.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 362/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhaqyta.
A kérelmező a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben annak megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy bírság fizetésére nem köteles. Eljárási kifogásként arra hivatkozott, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 46.§ f) pontjának meg nem felelő határozatot adott ki, amely ez okból érvénytelen. A határozat jogorvoslati záradéka hiányos, a tényállás felderítetlen. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 124.§ (2) bekezdésébe, 2.§ (1) bekezdésébe ütközően felróható közrehatás nélkül bírságolta. A kérelmező kérelme kedvezőtlen elbírálása esetére alkotmányjogi panaszt is előterjesztett.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Ve. 46.§ f) pontja alapján a választási bizottság határozata tartalmazza a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegző lenyomatát.
A Kúria a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság által megküldött iratok között fellelhető a vitatott határozat hiteles kiadmánya, azonos tartalommal a kérelmező által csatolt határozat másolattal. A fentiek alapján igazolt, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került, ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott kifogás alaptalan.
A Ve. 46.§ c/cb) pontja szerint a határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást.
A Kúria megállapítása szerint a felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati záradéka tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46.§ c/cb) pontja szerint előírt tájékoztatási elemeket. A választási eljárásban a jogorvoslati tájékoztatásra vonatkozó, ezen túlmenő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) szerinti tartalmi követelmények nem irányadók, a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka a Ve. fentebb idézett jogszabályi követelményének megfelelő.
A bírságot érintő kifogás kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 10.§ (1) bekezdése szerint a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség.
A Vet. 124.§ (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
Ez a rendelkezés az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett felelősségét objektív felelősségként szabályozza és ez a rendelkezés a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására nem ad lehetőséget. Erre figyelemmel elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény (felróható közrehatás) vizsgálata szükségtelen és irreleváns a felelősség szempontjából.
Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére irányuló indítvány a Ve. 233.§ (1) bekezdésére figyelemmel idő előtti.
A kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére – az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában - a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 13.
Dr. Buzinkay Zoltán a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső bíró