A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.430/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró
A kérelmező: ……… (……..)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 361/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2022. április 6. napján 3 óra 22 perckor elektronikus úton a Zala Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 77. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást terjesztett elő. Kifogásában sérelmezte többek között, hogy a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság a jogszerűen nem létező Ve. alapján alakult meg; jogszerűen és joghatályosan az Alaptörvény sem létezik, így arra nem lehet esküt tenni, ezáltal jogszerű eskü hiányában egyik bizottság sem működhet; továbbá a jogszerűen nem létező helyi választási bizottság tagjait Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése választotta meg, azonban a közgyűlés működése sem jogszerű, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény sem létezik joghatályos normaként, ahogy az Alaptörvény és a Ve. sem. A közjogi érvénytelenségre vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat alapján rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a jogszerűen nem létező Ve. rendelkezéseire jogszerű választást nem lehet alapozni. Előadta, hogy a szavazáson a jogilag nem létező szavazatszámláló bizottság nem engedte szavazni, arra hivatkozva, hogy érvénytelen a személyi igazolványa, az 2020. március 11-e előtt járt le. A szavazatszámláló bizottság döntésével szemben kifogással élt több szempontból is. Előadta, hogy azért nincs érvényes személyi igazolványa, mert a magyar állam nem ad neki. Az előző 2015. március 1-jén lejárt, azóta bár többször is próbálkozott készíttetni, de nem kapott olyan új személyi igazolványt, amelyik mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak. Álláspontja szerint választójoga gyakorlásában nem szenvedhet azért joghátrányt, mert az az állam (a választási szervein keresztül) nem engedi szavazni, akinek felróható okból nincs törvényes személyi igazolványa. Kifejtette, hogy a szavazáshoz a régi Ve. 66. § (4) bekezdése alapján megfelelő a lejárt személyi igazolványa is, továbbá a Ve. 176. §-a és a 177. § (1) bekezdése sem rendelkezik arról, hogy a személyi okmánynak érvényesnek kell lennie. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály vagylagosan írja elő a lakcím igazolására alkalmas okmánnyal a lakcím igazolását, vagy a személyi azonosító igazolására alkalmas okmánnyal a személyazonosság igazolását, mindkettőt tudta igazolni, ennek ellenére visszautasították a választáson való részvételét.
[2] A kifogást az OEVB a 32/2022. (IV. 08.) számú határozatával a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a kérelmező a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt tételes rendelkezés ellenére a lakcímét hiányosan tüntette fel, továbbá a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjának előírása ellenére a szavazatszámláló bizottság sérelmezett tevékenységével, döntésével kapcsolatos állítások alátámasztására semmifajta bizonyítékot nem mellékelt, így a kifogás nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékát, amely a kifogás kötelező tartalmi eleme. Az OEVB megjegyezte továbbá, hogy a kifogásban részletezett jogszabályok megalkotása jogszerűségének, továbbá a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 23-24/A. §-a alapján az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozik.
[3] A kérelmező 2022. április 11. napján 15 óra 57 perckor a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (a továbbiakban: Egyezségokmány) 2. cikke, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: Egyezmény) 13. cikke, valamint a véleménye szerint jelenleg is joghatályos, régi Ve. 77. § (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be, a véleménye szerint nem jogszerűen létező és működő OEVB 32/2022. (IV. 08.) számú határozatával szemben. Hangsúlyozta, hogy az Egyezségokmány és az Egyezmény biztosítja számára a hatékony jogorvoslati jogot. Kifejtette, hogy jogorvoslati jogát, ezzel tisztességes eljáráshoz való jogát is sérti az OEVB eljárása, szavazati jogát pedig jogellenesen vonták el.
[4] Az NVB a 2022. április 13. napján hozott 361/2022. számú határozatával a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel megállapította, hogy az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat, ugyanis a kérelmező a fellebbezésében nem jelölte meg a Ve.-ben meghatározott konkrét jogszabályhelyeket, amelyre figyelemmel jogszabálysértőnek tekinti az OEVB döntését. Az NVB a határozatában rögzítette továbbá, hogy az OEVB a kötelező tartalmi elemek hiánya miatt jogszerűen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kifogást, ezt nem teszi jogellenessé a kérelmező fellebbezésben tett előadása, miszerint a bizonyíték benyújtására a fellebbezésben kifejtettek alapján nem volt lehetősége.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmező a 2022. április 16. napján 15 óra 58 perckor elektronikus úton „kifogás” megnevezéssel bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a régi Ve. 80. § (4) bekezdése alapján kifejezetten a „Legfelsőbb Bíróság”-hoz címzetten, az NVB 361/2022. számú határozatával szemben. Előadta, hogy az NVB által hiányolt tartalmi elemeket a fellebbezése magában foglalta, beadványában megjelölte a jogszabálysértéseket, a bizonyítékokat pedig már eredendően az OEVB felé megfogalmazta. Kérte az NVB 361/2022. számú, valamint az OEVB 32/2022. (IV. 08.) számú határozata megsemmisítését és a szavazatszámláló bizottság jogellenes eljárásának a megállapítását. A bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen eljárva nyújtotta be, a kötelező jogi képviselettel kapcsolatban kérelmében kifejtette, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati határidőben ügyvédet nem lehet találni, továbbá a jogi képviselők választási ügyeket - tapasztalata szerint - nem is vállalnak, így a jogi képviselet kötelező előírása jogkorlátozó jellegű.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[7] A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 224. § (5) bekezdése előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, a jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[8] A Kúria rögzíti, hogy az NVB a 361/2022. számú határozatának jogorvoslati záradéka a kötelező jogi képviseletről, illetve a jogi szakvizsgával rendelkező személy eljárási jogosultságáról a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő tájékoztatást tartalmazott.
[9] A jogi képviseletre vonatkozó törvényi előírás kógens jellegű, ezért a kérelmező által bemutatott körülmények - így a jogorvoslati határidő rövidsége, a jogi képviselő megbízásával kapcsolatos nehézségek, a határozathozatal napja, a kérelmező csütörtöki napra vonatkozó aktuális munkaideje, a jogi képviselők ügyvállalási hajlandósága - nem eredményezhetnek mentesítést a Ve. rendelkezései alól.
[10] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét - a kötelező jogi képviseletre vonatkozó kógens törvényi rendelkezés, továbbá az NVB határozatában a jogorvoslat igénybevételéről ennek megfelelően adott tájékoztatás ellenére - ügyvéd közreműködése nélkül nyújtotta be, a saját ügyében való eljárás feltételét (jogi szakvizsga meglétét) pedig a Ve. rendelkezéseinek megfelelően nem igazolta.
[11] Választási ügyekben a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a törvény kizárja. Erre tekintettel a Kúria a kérelmező „kifogás” megnevezésű bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott érvelésével nem foglalkozhatott.
[12] Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét - a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[13] Választási ügyekben a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a törvény kizárja.
Záró rész
[14] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdésében, 229. § (1) és (2) bekezdésében, a Kp. 124. § (5) bekezdésében, 151. § (1) bekezdésében és 157. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.
[15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[16] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 20.
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke,
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró