Kvk.I.39.181/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.181/2024/6.

A tanács tagjai: Dr Hajnal Péter a tanács elnöke;
                          Dr. Figula Ildikó előadó bíró;
                          Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: Erdélyi Ilona
                      (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Vékony Miklós ügyvéd                                                                                                                (cím1)

Az érintett: dr. Bálint Albert 
                   (cím2)

Az érintett jogi képviselője: Baloghné dr. Görög Anita ügyvéd
                                              (cím3)   

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi 
                                                                Választási Bizottság 83/2024. (VI. 18.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 83/2024. (VI.18.) számú határozatát megváltoztatja, és az Ópályi Község Helyi Választási Bizottsága 52/2024. (VI.15.) számú határozatát helybenhagyja.

Az Ópályi Község Helyi Választási Bizottság 52/2024. (VI.15.) számú határozatával az Ópályi 2. számú szavazókört érintően elrendelt polgármester-választás megismétlése időpontját 2024. július 7. napjára tűzi ki.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Ópályi Község Helyi Választási Bizottsága (továbbiakban: HVB) 49/2024. (VI. 10.) számú határozatával 2 db szavazóköri jegyzőkönyv alapján megállapította a helyi polgármester-választás eredményét. A polgármester-választás eredményéről készült jegyzőkönyv szerint Ópályiban 1340 választásra jogosult jelent meg szavazóként, az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 1339 db, míg az érvényes szavazatok száma 1302 db volt. Ópályi polgármesterjelöltjeire leadott érvényes szavazatok közül 541 szavazat dr. Bálint Albert, 517 szavazat Erdélyi Ilona (továbbiakban: kérelmező) melletti.
  2. A kérelmező a határozat ismeretében kétféle jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Egyrészt 2024. június 12-én egy kifogást, másrészt  a választás eredményét megállapító határozattal szemben 2024. június 13-án egy fellebbezést. A két jogorvoslati kérelem 5 azonos jogsérelmet állított, eltérő sorrendiségben, és a fellebbezésben szerepel további egy jogsérelem, a láncszavazás gyanújának állítása.
  3. A kérelmező mindkét jogorvoslati kérelemhez csatolta a szavazatszámláló bizottság 5 tagjának 2024. június 12-én kelt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, mely szerint a 2. számú szavazókörben a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, név1 a szavazóhelyiség ajtajában fogadta a választópolgárokat, és közölte velük, hogy kire kell szavazniuk, mely magatartása folyamatos volt. A nyilatkozat szerint nevezett személy kísérletet tett arra is, hogy az érkező szavazók őt kérjék a szavazás leadása során segítőnek. A nyilatkozat leírja, hogy a szavazóhelyiségben rendszeresen megjelent sofőri feladatokat ellátó név2, aki onnan telefonbeszélgetéseket folytatott, konzultált a delegáltakkal és külön helységbe is behívta a szavazatszámláló bizottság tagjait. Jogorvoslati kérelemhez a kérelmező csatolt egy Facebookról letöltött videót tartalmazó pendrive-ot, amellyel a választópolgárok pénzjuttatással történő befolyásolását kívánta valószínűsíteni. Csatolta továbbá a mozgó urnával történő szavazási jog korlátozása igazolásaként, az állítása szerint szavazni nem tudó két személy gondozója, ……………. nyilatkozatát.
  4. A kérelmező fellebbezését a Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) bírálta el, és 73/2024. (VI.14.) számú határozatával a helyi polgármester-választás eredményét megállapító 49/2024. (VI.10.) HVB határozatot helybenhagyta, hivatkozva arra, hogy a fellebbezésben leírt jogesetek és a csatolt bizonyítékok összességében nem alapozzák meg a választás megismétlésének elrendelését. Ugyanakkor megállapította a fellebbezésben 1.) 2.) és 3.) pontokban állított jogsértések elkövetését, mert „a rögzített tényállás és az azokra vonatkozóan dokumentált nyilatkozat alapján kétséget kizáróan megállapítható a választási alapelvek és a Ve. hivatkozott rendelkezéseinek megsértése.”  Megállapította továbbá, hogy a fellebbezés 4.) 5.) és 6.) pontjában leírt jogsértések alátámasztására csatolt bizonyítékok nem elegendőek a jogsértés megállapításához.                                A kérelmező részéről ez utóbbi TVB határozattal szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kvk.I.39.145/2024/2. számú határozatával – minősített elektronikus aláírás hiányában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  5. A kérelmező részéről a választás eredményét megállapító határozat ismeretében a szavazatszámláló bizottság tagjainak működése, és a választás napján 2. számú szavazókörben történtek miatt előterjesztett kifogásnak a HVB az 52/2024. (VI.15.) számú határozatában helyt adott, és elrendelte Ópályi 2. számú szavazókörében a polgármester-választás megismétlését. Megállapította ugyanis, hogy a kifogásban leírt jogesetek és a csatolt bizonyítékok összességében megalapozták a polgármester-választás megismétlését. A határozat megállapította a kifogás 1.) 2.) és 3.) pontjában szereplő jogsértések elkövetését, valamint, hogy a kifogás 4.) 5.) és 6.) pontjában szereplő jogsérelmekhez kapcsolódó bizonyítékok nem tekinthetők a jogsértés megállapításához elegendő bizonyítéknak.
  6. A határozat indokolása nem a kérelmező kifogásában megjelölt jogsérelmek sorrendjében, hanem a kérelmező – párhuzamosan előterjesztett – fellebbezésében szereplő sorrendben szó szerint ismertette a jogsérelmeket, szó szerint ismertette továbbá a szavazatszámláló bizottság 5 tagjának teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, kifogáshoz mellékelt nyilatkozatát, és ismertette a kifogáshoz mellékelt videofelvételt is, mely szerint 3.09 percnél …………. nyilatkozik, hogy „5000.Ft-ot adott ………”, míg 3.49. percnél, hogy 10.000 forintokat osztogatott „mindenkinek a család az első ” kijelentéssel.  A határozat rendelkező részében szereplő sorszám is a határozat indokolása szerinti sorrendet követte. A határozat indokolása szerint a HVB egyetértett a kérelmező kifogásában leírtakkal a téren, hogy név2 választóhelyiségben történő jelenléte, és a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, név1 szavazóhelyiségben tanúsított magatartása és a kifogáshoz mellékelt bizonyítékok összességében megalapozzák a választás megismétlésének elrendelését.
  7. Ez utóbbi határozattal szemben dr. Bálint Albert, Ópályi község polgármesterjelöltje fellebbezést terjesztett elő, amelyben a HVB, kérelmező kifogásának helyt adó határozata megváltoztatását, és a választás eredményét megállapító határozat helybenhagyását kérte. A fellebbezés követte a határozat szerkezetét az értékelés alá vont jogsérelmek terén, bár észrevételezte, hogy a kifogás 5 jogsérelmet állított és eltérő sorrendben a határozattól. A fellebbezést előterjesztő szerint név2 a választás napján megbízotti feladatokat látott el, feladatát képezte a mozgóurna szállítás és a szavazatszámláló bizottság tagjai részére napi háromszori étkezés és innivaló szállítása. Ennek igazolására csatolta név2 létrejött megbízási szerződést. Érvelése szerint az a körülmény, hogy név2 a szavazatszámláló bizottság tagjaival konzultált - mivel nincs adat arra, hogy e beszélgetések során mi hangzott el - nem bizonyított, hogy a választás eredményére bármilyen befolyással lett volna jelenléte.
  8. név1 magatartása értékelésével összefüggésben hivatkozott arra, hogy egyrészt a kifogáshoz csatolt teljes bizonyító erejű magánokirat csak általánosságokat fogalmaz meg, és nem részletezi, hogy név1 kivel, mikor beszélt, másrészt az a körülmény, hogy a leírásban szereplő eseményről a helyszínen nem készült jegyzőkönyv, önmagában megkérdőjelezi a nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát. Csatolta ……….., a 2. számú szavazókör elnöke írásbeli nyilatkozatát, amely szerint név1 semmilyen befolyásolásra irányuló tevékenységet nem folytatott. A nyilatkozat szerint nem fordult elő olyan, hogy segíteni kellett választópolgárnak a szavazásban. A nyilatkozat szerint kifogás vagy jegyzőkönyvbe vétel indítványozása a szavazás napján nem történt, továbbá a kifogáshoz mellékelt nyilatkozatot aláíró személyek a szavazóköri eredmény jegyzőkönyvét aláírták. A fellebbezés szerint a pénzjuttatás tényét bizonyítani kívánó, kifogáshoz csatolt videofelvétel nem tartalmaz olyan konkrét állítást, amely azt igazolná, hogy a pénzjuttatás azért történt, hogy az érintett valamelyik pártra szavazzon. A mozgóurna igénybevételéhez kapcsolódó kifogással összefüggésben hivatkozott arra, hogy a kifogásban szereplő két személy részéről és a gondnokuk részéről sem került sor mozgóurna igénybevételére vonatkozó kérelem előterjesztésére.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A fellebbezést a TVB alaposnak találta, és a 83/2024. (VI. 18.) számú határozatával a HVB 52/2024. (VI.15.) számú határozatát megváltoztatta, és a HVB 49/2024. (VI.10.) számú, a helyi polgármester-választás eredményét megállapító határozatát helybenhagyta. A határozat indokolása részletesen és szó szerint ismertette dr. Bálint Albert fellebbezését, és  az ahhoz csatolt bizonyítékokat, majd sommásan megállapította, hogy a fellebbezésben foglaltak és a csatolt iratok alapján, továbbá figyelemmel a TVB 73/2024. (VI.14.) számú, Erdélyi Ilona választás eredményét megállapító HVB határozattal szemben előterjesztett fellebbezését elbíráló határozat rendelkező részére és indokolásában foglaltakra, a HVB 52/2024. (VI.15.) határozata megváltoztatásának és a HVB 49/2024. (VI.10.) határozat helybenhagyásának van helye. Az indokolás megállapította továbbá, hogy a kifogást tevő által csatolt bizonyítékok az 1.), 2.) és 3.) pontban leírt jogsértések alátámasztására nem elegendőek, ugyanakkor a fellebbező által csatolt bizonyítékok, így név2 kötött megbízási szerződés és …………. nyilatkozata bizonyítja, hogy név2 jogszerűen tartózkodott a szavazókörben és ott a feladata teljesítésével összefüggésben folytatott telefonbeszélgetéseket, valamint név1 nem követte el a kifogást tevő által leírt cselekményeket, ugyanis nem mondta meg egyetlen választópolgárnak sem, hogy kire szavazzon, illetve segítséget sem ajánlott a választópolgárok részére.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező jogi képviselője útján a TVB határozatával szemben a jogorvoslati határidő utolsó órájában minősített elektronikus aláírást is tartalmazó bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a határozat megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy a határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI.t örvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) e) pontjait, a 40. § (1) bekezdését, a 43. § (1) és (3) bekezdését, a 46. §-át, a 143. § (1) bekezdés b) pontját, a 168. §-át, a 173. § (2) és (3) bekezdését, és a 181. § (1) bekezdését, továbbá kérte a polgármester-választás eredményét megállapító HVB 49/2024. (VI.10.) számú határozat megsemmisítését és az Ópályi 2. számú szavazókörben a polgármester-választás megismétlésének elrendelését.
  2. A HVB 49/2024. (VI.10.) határozatával szemben előterjesztett fellebbezése és a kifogása érvei megismétlése nélkül kérte az abban foglaltak figyelembevételét is.
  3. A kérelmező szerint a TVB a rendelkezésére álló bizonyítékokat tévesen értelmezte, határozatát nem indokolta meg teljeskörűen, és állította, hogy az általa benyújtott bizonyítékok alkalmasak voltak arra, hogy megállapítható legyen a szavazók befolyásolása. Kifogásában foglaltakra is utalva hivatkozott arra, hogy lassan köztudomású, hogy a választópolgárokat a szavazás során befolyásolták (pl. szociális juttatások a választás előtt, disznóvágás körülményei).
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelem szerint nem állapítható meg a választási iroda pártatlan működése, mert a fellebbezést előterjesztő polgármesterjelölt Ópályi település jegyzője, ezáltal nem tudta ellátni a választási irodához kapcsolódó feladatát, aminek a következménye az lett, hogy helyette a vele alárendeltségben működő ………… járt el. Érvelése szerint a jegyzőkönyv vezetése hiányosságai nem függetleníthetőek a polgármesterjelölt és a választási iroda vezetője közötti alárendeltségi viszonytól. Utalt a 2/2024. (III.11.) IM. rendelet 7-8. § -ára, mely szerint a választási iroda vezetője és a polgármesterjelölt között munkaviszony, alá-fölérendeltségi viszony nem állhat fenn.
  5. Hivatkozott arra, hogy a Ve rendelkezései bár biztosítják a választási eljárás teljes körű transzparenciáját, nyilvánosságát, ugyanakkor a TVB ülés időpontjáról - megkeresése ellenére -  sem kapott tájékoztatást, ezáltal sérült a Ve. 40. § (1) bekezdése és 43. § (3) bekezdése.
  6. A bírósági felülvizsgálati kérelem szerint a szavazóhelyiségben minden körülmények között biztosítani kell a választások tisztaságát. Az a körülmény, hogy a szavazóhelyiségben a választók befolyásolására került sor kiemelt figyelmet érdemel. Hivatkozott arra, hogy a kifogásához is csatolt öt szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatukat felelősségük tudatában tették meg. Érvelése szerint a fellebbezéshez csatolt ……. által tett nyilatkozat lényegileg azt tartalmazza, hogy hogyan kellett volna eljárnia, ami érthető, mert menteni kívánja saját magatartását. Utalt arra, hogy a fellebbezéshez csatolt egy nyilatkozattal szemben a kifogáshoz csatoltan öt személy tett nyilatkozatot.
  7. Észrevételezte továbbá, hogy név2 a választás éjszakáján súlyosan ittas állapotban rendőrautóval ütközött, melynek következtében gépkocsiját átvizsgálták és megtalálták azt az egy darab lepecsételt szavazólapot, amely hiányzott a jegyzőkönyvből a szavazókörben. Utalt arra, hogy a rendőrség a történtekről nem adott hivatalos igazolást.
  8. Bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolta az Ópályi Hírmondó 2023. június 7-i számát, továbbá két azonos tartalmú nyilatkozatot …… és ……………. szavazatszámláló bizottsági tagoktól a boríték nélküli szavazás tényéhez kapcsolódóan, továbbá …….. közmunkás nyilatkozatát a választói akarat fenyegetéssel történő befolyásolására vonatkozóan. Csatolta továbbá elektronikus levelét a jogorvoslati joga gyakorlásával összefüggésben.
  9. A Kúria rövid határidővel felhívta a HVB 52/2024 (VI.15.) számú határozattal szemben fellebbezést előterjesztő érintettet nyilatkozattételre, aki a bírósági felülvizsgálati eljárásban /4 sorszám alatt tett nyilatkozatában a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását - helyesen a TVB határozatának helybenhagyását – kérte, állítva, hogy a TVB határozata nem jogszabálysértő, megfelel a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek és a TVB eleget tett az indokolási kötelezettségének is. Nyilatkozatában nagyobbrészt megismételte a fellebbezésében előadottakat, kérte az ott csatolt bizonyítékok figyelembevételét. Okirati bizonyítékokat is csatolt, egyrészt név2 nyilatkozatát a kérelmező felülvizsgálati kérelme személyét érintő állítás cáfolatára, másrészt …… és ……….. urnás szavazás körülményeire vonatkozó nyilatkozatát, harmadrészt a Mátészalkai Járásbíróság idéző végzését egy magánvádas ügyben személyes meghallgatásra …………. fennálló érdekellentét valószínűsítésére, negyedrészt a Szabolcs- Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Iroda vezetője részéről ………. részére az ópályi HVI vezetésére adott megbízólevelet.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nagyobbrészt megalapozott az alábbiak miatt.
  2. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet először alaki szempontból vizsgálta, és a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította a kérelmező érintettségét, ugyanis a bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt jelölt, mint kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésben foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, a benyújtott felülvizsgálati kérelmen a Ve. 224. § (5) bekezdésének megfelelően minősített elektronikus aláírás szerepel, ezért a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria megjegyzi, hogy a választás eredményét megállapító határozat után a kérelmező részéről előterjesztett két jogorvoslati kérelem tartalmi azonossága folytán vizsgálta a kétszeres elbírálás lehetősége kizártságát is. E vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a kérelmező részéről kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelem, annak tartalma szerint sem volt tekinthető a szavazás eredményét megállapító határozattal szembeni fellebbezésnek, figyelemmel arra, hogy abban a kérelmező nem a Ve. 241.§ szerinti tartalomnak megfelelően és nem az eredményt megállapító határozatot támadta, hanem a szavazás napján történtek miatt állított jogsérelmeket. Ennek a vizsgálatnak abból a szempontból is jelentősége volt, hogy a Kúria számára a kifogást elbíráló határozathoz kapcsolódó Ve. 229. § (2) bekezdése szerinti határidő állt rendelkezésre a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására, szemben a Ve. 354. § (4) bekezdésében szereplő 8 napos határidővel. Itt jegyzi meg a Kúria, hogy mivel jelen bírósági felülvizsgálati eljárás tárgya a TVB 83/2024. számú határozata, ezért nem értékelhette annak kérdését, hogy a TVB 73/2024. számú határozat meghozatalánál figyelemmel volt-e a Ve. 241.§-ra és az ahhoz kapcsolódó kúriai gyakorlatra.
  4. A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a kúriai gyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt (Kvk.IV.37.316/2014/2.; Kvk.IV.37.657/2019/3.). Egységes a Kúria gyakorlata abban is, hogy bár a Ve. 225. §-a lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálati kérelemben az új tényekre és bizonyítékokra történő hivatkozást, ugyanakkor az új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, az abban sérelmezett tevékenységgel (BH.2014.377; Kvk.37.270/2018/2.; Kvk.V.37.338/2018/2.). Ebből következően a bírósági felülvizsgálati kérelemhez kérelmező részéről csatolt, a boríték nélküli szavazás tényéhez kapcsolódó, és egy közmunkás választói akarat fenyegetéssel történő befolyásolására vonatkozó nyilatkozatait a Kúria figyelembe venni nem tudta. Ugyancsak nem tudta értékelni az elsőként felülvizsgálati kérelemben előadott, név2 a választás éjszakáján gépjárműve rendőrség általi átvizsgálása után fellelt egy darab lepecsételt szavazólapra történő hivatkozást.
  5. A Kúria álláspontja szerint a kérelmező a helyi választási iroda pártatlan működése hiányára a felülvizsgálati kérelmében eredménytelenül hivatkozott. Amellett ugyanis, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek […] közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól […] szóló 2/2024 (III.11.) IM. rendelet 7 és 8. §-ai nem rendelkeznek a kérelmező állításával szemben összeférhetetlenségről, a Kúria kiemeli, hogy a választásokhoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárás sajátos jellege miatt a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés szerint csak helybenhagyó vagy megváltoztató határozatot hozhat, azaz egy esetleges összeférhetetlenség esetén sem rendelheti el a TVB bírósági felülvizsgálattal érintett eljárásának megismétlését. Erre tekintettel nincs jelentősége a bírósági felülvizsgálati kérelem eredményessége szempontjából, annak, hogy a TVB biztosította-e a Ve. 43. § (3) bekezdésében, egyébként csak lehetőségként megfogalmazottak szerint a kérelmező részére a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét vagy sem, és hogy tájékoztatta-e a kérelmezőt az ülése időpontjáról.
  6. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottsága vizsgálata során a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a TVB előtti és az azt megelőző eljárást és a sérelmezett határozatot vizsgálta. A Ve. 43. § (1) bekezdés szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a Ve. 218. § (1) bekezdés szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Ve. 43. § (2) bekezdés értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. 43. § (4) bekezdés szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, míg az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  7. A Kúria több határozatában mutatott rá arra, hogy az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz a hitelt érdemlő bizonyítás. Mindebből következik, hogy választási ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt nem az állított jogsértés kétséget kizáró bizonyítása, hanem annak kellő valószínűsítése terheli, és ez utóbbi szint is elegendő ahhoz, hogy a jogsérelem megállapítható legyen. (Kvk.I.37.511/2018/2.; Kvk.V.37.522/2018/2.; Kvk.IV.39.095/2024/6.). A Kúria a TVB és a HVB jelen eljárásban érintett határozatai vizsgálata során ezt az elvet irányadónak tekintette.
  8. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme helytállóan hivatkozott a választás tisztasága Ve. 2. § (1) a) pontjában megfogalmazott alapelv fontosságára. Az Alkotmánybíróság többek között a 3210/2024 (VI.13.) számú döntésének [32] bekezdésében foglalkozott a választás tisztasága elvének érvényesülése kérdésével és ebben az alábbiakat rögzítette: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. A Ve. a választás tisztaságának biztosítása érdekében alapelvi szinten és tételes szabályokkal is kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását […]. A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelnie ennek az elvnek.”
  9. A Kúria a fent ismertetett szempontoknak megfelelően és a TVB határozatának szerkezetét követve, pontonként vizsgálta a kérelmező által állított jogsérelmeket. Ugyanakkor megjegyzi, hogy mivel a TVB határozat alapját egy a kifogásnak helyt adó HVB határozat képezte, amelyhez kapcsolódó kifogásban csak 5 jogsérelem állítása történt meg, továbbá mivel a HVB 52/2024. (VI.15.) számú határozat rendelkező része azon megállapítását, hogy a kifogás 4.), 5.) és 6.) pontjában leírt jogsértések alátámasztására csatolt bizonyítékok nem elegendőek - jogorvoslattal a TVB előtt senki nem támadta, a Kúriának csak a vizsgált határozatokban hivatkozott 1.), 2.) és 3.) pontban megfogalmazott jogsérelmek kérdését kellett vizsgálnia.
  10. A Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok értékeléséhez kapcsolódóan rámutat arra körülményre is, hogy a TVB itt vizsgált 83/2024. (VI.18.) számú határozata dr. Bálint Albert fellebbezése elbírálásakor a határozat indokolása szerint figyelemmel volt a TVB azonos jogsérelmeket vizsgáló 73/2024. (VI.14.) számú határozatára, amelynek rendelkező része, annak 2. pontjában megállapította az 1.), 2.) és 3.) pontban leírt jogsértések elkövetését. Kétségtelen azonban, hogy dr. Bálint Albert fellebbezése és ahhoz csatolt bizonyítékok nem voltak ismertek a TVB korábbi határozata meghozatalakor.
  11. A Kúria megvizsgálta mind a kifogáshoz, mind a fellebbezéshez mellékelt bizonyítékokat, és megállapította, hogy a fellebbező részéről csatolt bizonyítékok nem alkalmasak az 1.), 2.) és 3.) pontban tárgyalt jogsérelmek cáfolatára az alábbiak miatt.
  12. A Ve. szigorú szabályokat tartalmaz a választás tisztasága biztosítása érdekében a szavazóhelyiségben tartózkodó személyek jelenlétére. A Ve. 173. § (2) bekezdés szerint a választási iratok és egyéb kellékek elhelyezése után a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben, míg a (2) bekezdés szerint a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
    név2 tényszerűen a fenti személyi körbe nem sorolható, a szavazóhelyiségben történő tartózkodását pedig a fellebbezést előterjesztő fél sem vitatta. A fellebbezéshez mellékelt megbízási szerződés - amellett, hogy az azon szereplő június 7-ére szóló megbízás 9-ére történő javítása tisztázatlan – név2 gépjármű vezetésével, valamint mozgóurna szállítással bízta meg, tehát maximum ezen utóbbi okból és csak rövid ideig tartózkodhatott volna a szavazóhelyiségben. név2 ebből következően a Ve hivatkozott szabályát megsértve tartózkodott huzamosabb ideig, és nem célhoz kötötten a szavazóhelyiségben, amely egyben a választás tisztaságát is sértette.
  13. A Kúria szerint a kifogásban állított legsúlyosabb jogsérelem név1 szavazatszámláló bizottsági tag választók befolyásolását célzó tevékenységével van összefüggésben. A Ve. 143. § (1) bekezdés szerint ugyanis nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben. Amennyiben a TVB határozatában 2.) és 3.) pontban megfogalmazott jogsérelmek megállapíthatóak, azok önmagukban is olyan súlyúak, hogy a szavazás megismételtetésének Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontban foglalt esetét megteremtik.
  14. A Kúria szerint a TVB okszerűtlenül mérlegelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat név1 magatartásával összefüggésben. Hangsúlyozandó, hogy a fent leírt kúriai gyakorlat a bizonyítás során csak a valószínűsítési szintet várja el a jogsérelmet állítótól. A Kúria szerint a bírósági felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a kifogáshoz csatolt teljes bizonyító erejű magánokiratban 5 szavazatszámláló bizottsági tag állítja, a fellebbezéshez mellékelt egy szavazatszámláló bizottsági tag (elnök) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tagadásával szemben a jogsérelem megtörténtét. Az öt különböző személytől származó, egybehangzó nyilatkozatot egy személytől származó ellentétes nyilatkozat nem tudja kellően cáfolni, az öt nyilatkozat pedig kellően valószínűsíti az elkövetett jogsértést. Az a körülmény pedig, hogy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjai nem kezdeményezték az elnöknél a jegyzőkönyv felvételét, önmagában alkalmatlan a jogsérelem megvalósulása cáfolatára, mert a tagok nem vesztik el jogukat arra, hogy a szavazás napján történtekkel kapcsolatban később teljes bizonyító erejű okiratban tegyenek vallomást. Ezt a bizonyítást a Ve. nem zárja ki. Mindezekre tekintettel a Kúria - egyebekben a TVB 73/2024. (VI.14.) számú határozatával egyezően - megállapította, hogy a határozatokban 1.) 2.) és 3.) pontban megjelölt jogsérelmek megvalósultak.
  15. A Kúria álláspontja szerint mivel a TVB nem megfelelően mérlegelte a jogsérelmekhez kapcsolódó bizonyítékokat, és a TVB határozatában 1.), 2.) és 3.) pontban szereplő jogsérelmek megvalósultak, és ezek a jogsérelmek olyan súlyúak, hogy a választás tisztasága megőrzése érdekében indokolt a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a választás megismétlése. Ezért a TVB határozatának Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerinti megváltoztatásának van helye, a HVB 52/2024. (VI. 15.) számú határozata helybenhagyása mellett.
  16. A Kúria ugyanakkor észlelte, hogy a HVB 52/2024. (VI.15.) számú határozata bár elrendelte a szavazás megismétlését Ópályi 2. számú szavazókörében, de a választás napját nem határozta meg. Ezért a Kúria a Ve 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.

A döntés elvi tartalma

  1. A választás tisztaságát sértő jogsérelem megvalósulása esetén, amennyiben az alkalmas a választói akarat befolyásolására, indokolt a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a választás megismételtetése.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket a Ve. 228.§ (2) bekezdés és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 102.§ (2) bekezdés szerint az állam viseli.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 24.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró