A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.170/2024/3.
A tanács tagjai:
Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró
A kérelmező: Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület (rövidített neve: HORUE, székhely: cím 1.)
A kérelmező jogi képviselője: Veresné dr. Csapó Éva egyéni ügyvéd (cím 2.)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 136/2024. (VI. 16.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 301/2024. (VI. 11.) számú határozatával megállapította a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. június 9. napján megtartott általános választásán Miskolc Megyei Jogú Városban a ruszin települési nemzetiségi önkormányzati képviselő-választás eredményét. A kérelmező fellebbezést nyújtott be a HVB határozatával szemben. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 136/2024. (VI. 16.) számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján. A fellebbezést nem tekintette érdemi vizsgálatra alkalmasnak, mivel megállapította, hogy az nem tartalmazza a Ve. 221. § (1) bekezdése által megkívánt érintettségre történő hivatkozást, továbbá a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt adatok közül az a) pont által megkívánt székhelyet és a c) pontban előírt bírósági nyilvántartásba-vételi számot.
- A TVB határozat a jogorvoslati kioktatás körében többek között tartalmazza, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként nyújtható be, a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A tájékoztatás szerint a bírósági felülvizsgálati kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített aláírásával látja el a kérelmet, továbbá az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező meghatalmazott jogi képviselője 2024. június 19. napján 14 óra 53 perckor e-mail útján az „…@gmail.com” e-mail címről nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet a TVB határozattal szemben, a Ve. 222. § (2) bekezdése alapján. Kérte a TVB határozat megváltoztatását, a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontja, azaz a szavazóköri eredmények összesítése és a választási cselekmények megállapítására vonatkozó szabályok megsértésének a megállapítását.
- A bírósági felülvizsgálati kérelemben előadta, hogy adminisztratív okból másik fajta általános meghatalmazás került becsatolásra, a fellebbezési határidő másnapján jutott tudomására, hogy az e-mail mellékletét a számítógép nem töltötte fel, a bírósági felülvizsgálati kérelemhez pótlólag csatolja a meghatalmazást. A jogi érvelés körében hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdése szerinti alapelvek megsértésére, álláspontja szerint a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja is megállapítható. Előadta, hogy jelen esetben „ez” a Ve. 223. § a) pontja szerinti jogszabálysértésre hivatkozással került benyújtásra, a Ve. 224. §-a szerinti határidő megtartott volt, a fellebbezés tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti adatokat, és a Ve. 224. § (3) bekezdés szerinti adatokat is. A jogszabálysértés a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontja, azaz a szavazóköri eredmények összesítése és a választási eredmények megállapítására vonatkozó szabályok megsértése. Kérte az általa bemutatott visszásság teljes körű kivizsgálását, állítva, hogy a választás nem volt jogszerű és nem törvényi eljárásrend szerint folyt le.
- Az e-mail útján benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet és a meghatalmazást a jogi képviselő aláírta, az aláírások, illetve a dokumentumok tekintetében minősített elektronikus aláírás nincs feltüntetve, továbbá a benyújtott iratokból az sem tűnik ki, hogy oldalhű másolatban az elektronikus okirattá alakítás megtörtént volna.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A bírósági felülvizsgálatra és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza.
- A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Ve. fent idézett rendelkezéseiből következik tehát, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, továbbá a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező alaki kelléke, hogy azt a benyújtója minősített aláírásával lássa el.
- Az Európai Parlament és a Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (eIDAS Rendelet) 3. cikk 12. pontja szerint „minősített elektronikus aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.
- Jelen eljárásban a bírósági felülvizsgálati kérelem és a meghatalmazás tartalmazza ugyan a jogi képviselő aláírását, azonban azt nem minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állították elő, hozzá kapcsolódó minősített tanúsítvány nincs. A bírósági felülvizsgálati kérelem és a hozzá tartozó meghatalmazás egyszerű e-mail útján került benyújtásra a jogi képviselő e-mail címéről, így nemcsak a minősített elektronikus aláírás hiánya áll fenn, hanem az e-mail mellékletei tekintetében az sem igazolt, hogy az oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítás megtörtént.
- A Kúria a Kvk.39.123/2024/9. és a Kvk.39.125/2024/5. számú határozataiban már vizsgálta a választási ügyben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem minősített elektronikus aláírásával kapcsolatos követelmény megvalósulását. A Kvk.39.123/2024/9. számú határozatban a döntés elvi tartalmaként rögzítette, hogy amennyiben az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, úgy azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A Kúria a Kvk.39.123/2024/9. és a Kvk.39.125/2024/5. számú határozat indokolásában is hangsúlyozta, miszerint egységes a gyakorlata abban, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtójának minősített elektronikus aláírása hiányában a kérelmező jogi képviselete nem tekinthető igazoltnak, így érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2., Kvk.V.39.117/2024/3.). Az ezekben a döntésekben kifejtettekkel a Kúria jelen eljáró tanácsa mindenben egyetért, a kiforrott gyakorlatot követte már a Kvk.I.39.146/2024/4. számú végzésében is.
- A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét - a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Amennyiben az e-mail útján benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem és az ahhoz kapcsolódó meghatalmazás nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, úgy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése szerint illetékmentes.
- A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.
Budapest, 2024. június 21.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró