Kvk.I.39.157/2024/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.157/2024/2.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró

Az I. rendű kérelmező: Nagy Dorottya (cím 1.)

A II. rendű kérelmező: Cseh Gyula (cím 2.)

A III. rendű kérelmező: Fischer Roland (cím 3.)

A IV. rendű kérelmező: Oszkó Zoltán (cím 4.)

Az V. rendű kérelmező: Dr. Szijártó István Györgyné Dr. Szalai Mária (cím 5.)

A VI. rendű kérelmező: Réfi János (cím 6.)

A VII. rendű kérelmező: Dr. Ponikfor-Gazda Gergely (cím 7.)

Képviselőjük: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda, Dr. Halász Árpád ügyvéd (cím 8.)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmezők

A felülvizsgált jogerős határozat: a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 50/2024. (VI.15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Sümegi Helyi Választási Bizottság 45/2024. (VI. 10.) HVB számú határozatában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 345. § (2) bekezdés e) pontjában megállapított hatáskörében eljárva megállapította a 2024. június 9-én Sümegen megtartott önkormányzati képviselőválasztás eredményét. A határozat rendelkező része egyrészt rögzítette, hogy Sümegen a 2024. évi helyi önkormányzati képviselőválasztás eredményes volt, másrészt név szerint megjelölte a Helyi Választási Bizottság szavazóköri jegyzőkönyvei alapján a megválasztott, összesen 8 fő helyi önkormányzati képviselőt.
  2. A Sümegen megtartott önkormányzati képviselőválasztás eredményét megállapító határozattal szemben a kérelmezők – akik egyébként a helyi választáson jelöltként indultak – fellebbezést terjesztettek elő a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz, (továbbiakban: TVB) amelyben elsődlegesen a választás eredményét megállapító határozat megváltoztatását kérték akként, hogy a szavazás megismétlését valamennyi, összesen 7 szavazókörben rendelje el, másodlagosan a szavazás eredményét megállapító határozat megváltoztatását kérték akként, hogy a sümegi 004-es és 006-os számú szavazókörök jegyzőkönyveit semmisítse meg, és a választást ezen szavazókörökben részlegesen ismételtesse meg. Kérték továbbá, hogy a TVB számoltassa újra valamennyi szavazókörben a szavazatokat, figyelemmel arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntései törvénysértőek voltak.
  3. Fellebbezésükben több jogsérelmet állítottak. Egyrészt hivatkoztak arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja sérült, a szavazásra tekintettel adott anyagi juttatás és annak elfogadása miatt. E körben állították, hogy 3 tanú tudomással bír arról, hogy ismerősük pénzt fogadott el az egyik jelölttől, és hallomásból tudják, hogy más személyek is érintettek. Állításuk igazolására hangfelvételt is csatoltak.
  4. A kérelmezők fellebbezése szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés d) pontja sérült azáltal, hogy a választás napján, 2024. június 9-én 12 óra 9 perckor B. Z. megválasztott képviselő Facebook oldalára valótlan tartalmú bejegyzés került fel egy másik képviselőjelölttel szemben.
  5. A fellebbezés szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdése sérült azáltal, hogy a sümegi 004-es számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága (a továbbiakban: SZSZB) jogszabálysértően működött, mert a szavazófülkében egyszerre 3 személy tartózkodott, úgy, hogy a szavazó nyilvánvalóan nem volt sem vak, sem látássérült.
  6. A fellebbezés szerint a Ve. 14. § (1) bekezdése, valamint a Ve. 194. és 195. §-ai sérültek a sümegi 004-es számú szavazókörben a szavazatszámlálás során, mert a szavazatok számlálása nem a Ve. szabályai, és nem a szavazatszámlálók részére kiadott választási füzetek kézikönyv alapján történt. Az állítás szerint az érvénytelen szavazólapokat az SZSZB tagjai nem írták alá a szavazólap hátoldalán.
  7. A fellebbezés szerint a Ve. 186. § (2) bekezdése sérült a sümegi 006-os számú szavazókörben, és a leadott szavazatok ismételt ellenőrzését kell elrendelni, mert az érvénytelen szavazatok nagy száma és a polgármesterek közötti 11 szavazatnyi különbség miatt indokolt a választókör eredményének újraszámolása.
  8. A fellebbezés szerint a mozgóurnák használatával kapcsolatban is jogsértés történt, egyrészt nem került átadásra megfelelő számú szavazólap, másrészt az egyik idős otthonban lakó személy számára csak felszólalást követően biztosítottak szavazólapot, így nem tudni, milyen névjegyzéket vittek magukkal a szavazókörből.
  9. A mozgóurnákkal kapcsolatos jogsértéssel kapcsolatban is állították, hogy a két esetben hiányzó szavazólap, illetve a pótlapok hiánya arra enged következtetni, hogy rendszerszintű probléma állt fenn az urnás szavazásnál.
  10. A fellebbezés szerint a különböző jogsértések egymással való összefüggése miatt elsődlegesen a teljes választás megismétlése indokolt, figyelemmel a választás napján közzétett valótlan tartalmú Facebook közleményre, mely – állításuk szerint – az egész választás kimenetelét befolyásolta, továbbá a sértő és bűncselekménynek is megfeleltethető cselekmény olyan mértékben avatkozott bele a választói akarat szabad kifejezésébe, melyet csak és kizárólag új és rendezett körülmények között megtartott választások útján lehet orvosolni, mivel a jogsértések a közbizalmat és a választási rendszer törvényes működésébe vetett bizalmat ássák alá.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A kérelmezők fellebbezését a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság bírálta el, és 50/2024. (VI. 15.) számú határozatával a kérelmezők fellebbezését elutasította.
  2. A határozat indokolása elsőként megállapította, hogy a kérelmezők fellebbezése határidőben érkezett, és a fellebbezést előterjesztők érintettsége az önkormányzati képviselőválasztás eredményének megállapítása tekintetében elfogadott, mivel a választáson jelöltként indultak.
  3. A határozat indokolása ismertette a Ve. 241. §, a választás eredménye elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályait, abból kiemelve, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben csak a szavazóköri eredmény törvénysértő megállapítására, a szavazóköri eredmények törvénysértő összesítésére vagy a mandátumkiosztás szabályainak megsértésére lehet hivatkozni. Kúriai gyakorlatra utalva rögzítette, hogy jogszabálysértésre nem elég általánosságban hivatkozni (Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2.), továbbá, hogy a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti újraszámolást önmagában a kis szavazatkülönbség nem indokolja (Kvk.II.37.500/2014).
  4. A határozat indokolása szerint a Ve. 2. § a) és b) pontja sérelmét a fellebbezők által hivatkozott anyagi juttatással összefüggésben nem lehetett megállapítani, figyelemmel arra, hogy a Ve. 241. § (1) bekezdése a választás eredményét megállapító döntéssel szemben az erre történő hivatkozást nem engedi meg, másrészt a fellebbezésben hivatkozott bizonyítékok nem kétséget kizáróan bizonyítják a fellebbezők állítását.
  5. A határozat indokolása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogszabálysértést a választás napján közzétett Facebook bejegyzésre tekintettel nem lehet megállapítani, ugyanis a bejegyzés nem a polgármesterjelöltre vonatkozott, hanem az egyik képviselőjelöltnek egy másik képviselőjelöltre vonatkozó állítását tartalmazta, másrészt a fellebbezést előterjesztők nem igazolták jogaik, jogos érdekük sérelmét, harmadrészt még jogsérelem megállapítása esetén sem merülhet fel a választás eredményének érdemi befolyásolása.
  6. A határozat indokolása szerint a sümegi 004-es számú SZSZB jogszabálysértő működésére vonatkozó hivatkozás alaptalan volt, mert a kérelmezők részéről csatolt bizonyíték nem volt elegendő a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdése sérelme megállapításához. Megjegyezte az indokolás, hogy amennyiben a fellebbezésben hivatkozott jogsértés egyébként megállapítható lett volna, úgy az egyébként is csak 1 szavazatot érintett volna, így az a szavazás eredményére érdemi befolyással nem lett volna.
  7. A határozat indokolása szerint a sümegi 006-os számú választókörben a Ve. 186. § (2) bekezdése nem sérült, a fellebbezésben állítottak ugyanis nem tekinthetőek bizonyítottnak, a fellebbezéshez csatolt nyilatkozatok bár teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek, mivel azonban a nyilatkozatokat aláíró mindkét személy a SZSZB tagja volt, és a szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyvet külön vélemény, észrevétel vagy egyéb jogsértő cselekményre vonatkozó jegyzőkönyv felvétele nélkül írták alá, mely jegyzőkönyv közokirat, ez bizonyítja hitelt érdemlően a történteket.
  8. Az indokolás utalt arra, hogy nem tartalmaz sem a Ve., sem a fellebbezésben hivatkozott választási füzet arra vonatkozó követelményt, hogy valamennyi tagnak meg kell számolnia valamennyi típusú érvényes és érvénytelen szavazatot.
  9. A határozat indokolása alaptalannak találta a fellebbezés Ve. 186. § (2) bekezdése sérelmére történő hivatkozást is. A Ve. 186. § (2) bekezdése ugyanis magára a szavazat leadására és a szavazat formai követelményeire vonatkozik, mely rendelkezés nem a szavazatok megszámlálására, a szavazóköri eredmény megállapítására vonatkozó rendelkezés, a szabály alanya nem a SZSZB, amelyet így értelemszerűen a SZSZB nem tud megsérteni.
  10. A határozat indokolása a mozgóurnával kapcsolatos jogorvoslati kérelmet is alaptalannak találta, hivatkozva arra, hogy az abban szereplő érvelés nem a SZSZB eredményt megállapító döntésére irányadó jogszabály megsértésére vonatkozik, hanem a mozgóurnával történő szavazással kapcsolatos szabályokra, amely a Ve.-ben az eredmény megállapítására vonatkozó szabályoktól szerkezetileg is elkülönül. Emellett a TVB nem tekintette bizonyítottnak a fellebbezéshez becsatolt tanúvallomás alapján előadott tényállást sem.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmezők – jogi képviselővel eljárva – a TVB 50/2024. (VI. 15.) számú határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, amelyben elsődlegesen a TVB határozatának megváltoztatását kérték akként, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy Sümegen a 2024-es választáson a képviselői mandátumot a 7 kérelmező személy, mint az Élhetőbb Városért Egyesület jelöltjei nyerték el, és tekintettel arra, hogy a kérelmezők szerint a felülvizsgálat elbírálása csak újraszámolás útján lehetséges, így kérték a szavazatok újra számolását a sümegi összesen 7 választókörben. Másodlagosan a határozat megváltoztatását kérték akként, hogy a választás eredményét a Kúria semmisítse meg, és a szavazást valamennyi szavazókörben ismételtesse meg.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem II. pontjában a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozva a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), e) pontja, 14. § (1) bekezdése, 184. § (3) bekezdése és 194-195. §-ok sérelmét állították.
  3. A bírósági felülvizsgálati kérelem III. pontjában az elsőfokú határozatot [Sümegi Helyi Választási Bizottság 45/2024. (VI. 10.) HVB határozatát], és a fellebbezésüket foglalták össze.
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelem IV. pontjában a „felülvizsgálati kérelem előterjesztése, valamint a jogszabálysértés és a jogszabálysértés bizonyítékainak összefüggéseire vonatkozó jogi érvelés” cím alatt előadták, hogy a fellebbezésben foglaltakat fenntartják, és azt a beadványhoz csatolt bizonyítékkal kívánják kiegészíteni, és utaltak rá, hogy a jogszabálysértéseket együttesen szükséges értékelni, mert azok a szűk szavazattöbbségre tekintettel érdemben befolyásolhatták a választás eredményét.
  5. A bírósági felülvizsgálati kérelem V. pontjában hivatkoztak a kérelmezők érintettségére.
  6. A kérelmezők csatolták a IV., VI. rendű kérelmezők 2024. június 17-én kelt nyilatkozatát, K. N. a sümegi 003-as számú szavazókör szavazatszámláló bizottság delegált tagjának 2024. június 15-i, Á. S., a sümegi 004-es számú szavazókör delegált tagja 2024. június 14-i és I. J., a sümegi 004-es számú szavazókör delegált tagja 2024. június 17-i dátummal aláírt nyilatkozatát.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség az alábbiak miatt.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának feltétele – többek között – a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettség megállapíthatósága, másrészt a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogorvoslattal támadott határozat jogszabálysértésére történő hivatkozás.
  3. A Kúria a kérelmezők érintettségét megállapította, figyelemmel arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemmel érintett TVB határozat az általuk előterjesztett fellebbezés elutasításáról döntött, másrészt a kérelmezők a 2024. június 9-ei önkormányzati képviselőválasztáson maguk is jelöltként indultak.
  4. A Kúria ezt követően azt vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelem a Ve. 223. § (3) bekezdés a.) pontja szerint megfelelően megjelölte-e a határozathoz kapcsolódó jogszabálysértést. E vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a kérelmezők felülvizsgálati kérelme e tartalmi feltételnek nem felel meg az alábbiak miatt.
  5. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről történő döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat – a Ve. -ben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, a kereseti kérelemhez kötöttség elve irányadó a választáshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálti eljárásban is.
  6. A Kúria több határozatában értelmezte a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő jogszabályi rendelkezést, azt, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztése esetén mit jelent a jogszabálysértésre történő hivatkozás követelménye.
    A Kvk.I.39.121/2024/3. számú határozata elvi tartalma szerint a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő azon követelmény, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésre kell hivatkozni, akkor teljesül, ha a bírósági felülvizsgálati kérelemben szereplő jogi érvelés, vagy annak legalább egy része, a felülvizsgálattal támadott határozat jogi érveléséhez kapcsolódik, azt vitatja. A Kvk.VI.39.103/2024/5. számú határozat elvi tartalma szerint a választási bizottság másodfokú határozatával szemben jogszabálysértésre hivatkozással nyújtható be felülvizsgálati kérelem, a fellebbezésben foglaltak fenntartása ennek a követelménynek nem felel meg.
  7. A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelme vizsgálata eredményeként megállapította, hogy az a TVB határozatának megállapításaival, érvelésével szemben semmilyen indokolást nem adott elő.
  8. A kúriai gyakorlat szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt, jogszabálysértésre történő hivatkozást, azaz a felülvizsgálati érvelést össze kell kötni a bírósági felülvizsgálattal érintett határozatban szereplő jogi érveléssel. (Kúria Kfv.VI.39.424/2022/5. [21], [22], Kfv.IV.39.486/2022/3. [23], [28]) A Kúria ugyanis nem az elsőfokú választási bizottsági határozattal szembeni jogorvoslati kérelemről dönt, hanem a bírósági felülvizsgálattal érintett választási bizottsági határozat jogszerűségéről, ezért a kérelmezőknek a bírósági felülvizsgálati kérelemben elő kell adni, hogy milyen jogszabálysértésre hivatkozva milyen indokolással támadják a választási bizottsági határozatot. (Kúria Kvk.I.39.411/2022/3.)
  9. A kérelmezők felülvizsgálati kérelme a Kúria joggyakorlatában elvárt tartalomnak nem felel meg, abban a Ve. 2. § (1) bekezdés a), d), e) pontja, 14. § (1) bekezdése, 184. § (3) bekezdése, 194-195. §-ok csak felsorolásszerűen kerültek feltüntetésre, de a felülvizsgálati kérelem egyáltalán nem tartalmaz arra vonatkozó érvelést, hogy a kérelmezők a TVB határozatát miért tartják jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati kérelem ugyanis a fellebbezés összefoglalása mellett csak azt állítja, hogy a fellebbezésben foglaltakat tartja fenn.
  10. A Kúria fent hivatkozott egységes gyakorlata szerint a bírósági felülvizsgálati kérelem akkor felelt volna meg a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő jogszabálysértésre történő hivatkozás elvárásának, amennyiben a TVB határozatának, a kérelmezők fellebbezését érdemben elbíráló érveit támadta volna.
  11. A fentiek alapján a Kúria a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A területi választási bizottság határozatával szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint csak jogszabálysértésre hivatkozással nyújtható be, a fellebbezésben foglaltak fenntartására történő hivatkozás ennek a követelménynek nem felel meg.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 21.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró