Kvk.I.39.156/2024/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.156/2024/2.

A tanács tagjai:

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: Kovács Mihály (…………………...)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda, eljár: Dr. Halász Árpád ügyvéd (………………………………..)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 49/2024. (VI. 15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező polgármesterjelöltként indult a 2024. június 9. napjára kitűzött Európai Parlament tagjai, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán, Sümegen. Rajta kívül további egy jelölt, Végh László indult Sümeg településen e tisztségért. 
  2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/N. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a Sümegi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 2024. június 10. napján meghozott 44/2024. (VI. 10.) HVB határozatban (a továbbiakban: HVB határozat) megállapította a 2024. június 9. napján Sümegen megtartott polgármester-választás eredményét, rögzítette, hogy Sümegen a 2024. évi polgármester-választás eredményes volt, Sümeg polgármestere Végh László, s meghatározta - a jegyzőkönyv melléklet szerinti tartalomban - a jelöltenként leadott szavazatok számát. A HVB határozat jegyzőkönyv mellékletében foglaltak szerint 7 db szavazóköri jegyzőkönyv alapján Végh László 1410, a kérelmező 1399 szavazatot kapott, amely összesen 2809 szavazat.
  3. A kérelmező 2024. június 12. napján fellebbezést nyújtott be a HVB határozat ellen, kérte elsődlegesen a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a megelőző eljárás vizsgálatát és az anyagi juttatással összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a jogsértő közlemény közzététele (Facebook poszt) folytán a Ve. 2. § (1) bekezdés d) pontja, a 004. számú szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SzSzB) jogszabálysértő működésével összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdése, a szavazatszámlálás szabályainak sérelme kapcsán a Ve. 194. és 195. §-a megsértésének a megállapítását, továbbá kérte e jogsértések tekintetében annak megállapítását, hogy ezek rendszerszintű jogsértést bizonyítanak az összes szavazókör vonatkozásában, ezért az összes szavazókörben indokolt a választás megismétlése, különös tekintettel a mozgóurnákkal kapcsolatos jogsértésekre, amelyek rendszerszintű és az eljárás eredményét befolyásoló jogsértéseket valószínűsítenek, figyelemmel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (Övjt.) 1. §-ára, valamint ezzel összefüggésben a Ve. 184. § (3) bekezdésének sérelmére. Kérte ezért a HVB határozat megváltoztatását a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján akként, hogy a szavazást valamennyi szavazókörben ismételtesse meg. Másodlagosan kérte a fenti jogsértések vizsgálata alapján a HVB határozat megváltoztatását, a 004. és 006. számú szavazókörök jegyzőkönyvei megsemmisítését és a választás részleges megismételtetését. Kérte továbbá a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja és 241. § (3) bekezdése alapján valamennyi szavazókör jegyzőkönyvének újraszámoltatását, mivel az állított jogsértések az SzSzB-k szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltán alapulnak, a fellebbezésben kifejtettek szerint, mivel a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges. 
  4. A kérelmező kifejtette a fellebbezésben hivatkozott jogsértésekkel kapcsolatos érveit, a vizsgálni kért jogszabálysértések részletes indokolását, előadta tényállításait, utalt az egyes jogsértések egymással történő összefüggéseire, valamint bizonyítékként nyilatkozatokat csatolt.

A Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. június 15. napján meghozott 49/2024. (VI. 15.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a kérelmező fellebbezését elutasította. A TVB a határozat indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező érintettségét elfogadta, valamint a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel a fellebbezést érdemi vizsgálatra alkalmasnak tekintette.
  2. A fellebbezés érdemi vizsgálata során a TVB rámutatott arra, hogy az anyagi juttatás kapcsán hivatkozott jogsértés vizsgálata nem tárgya a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt szavazóköri eredményt megállapító döntésnek; a Facebook bejegyzéssel kapcsolatban megjelölt jogszabálysértést a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tudta megállapítani, továbbá a sérelmezett poszt nem a polgármesterjelölti választásra, hanem egy képviselő-jelöltnek egy másik képviselő-jelöltre vonatkozó állítását tartalmazza. A 004. számú szavazókörben az SzSzB jogszabálysértő működésével kapcsolatos kérelmi elemet nem értékelte bizonyítottnak, a hivatkozott jogsértések nem igazoltak, arra is figyelemmel, hogy a választás napján, annak során készült külön jegyzőkönyv nem áll a TVB rendelkezésére;  ugyanezen érvek mentén az érvényes és az érvénytelen szavazatok elkülönítésére, megszámlálására és az érvénytelenség feltüntetésére vonatkozó hivatkozásokat sem értékelte bizonyítottnak. A mozgóurnára vonatkozó fellebbezési hivatkozással összefüggésben pedig rögzítette, hogy az nem az SzSzB eredményt megállapító döntésére irányadó jogszabály megsértésére, hanem a mozgóurnával történő szavazással kapcsolatos szabályokra vonatkozik, amely a Ve.-ben az eredménymegállapításra vonatkozó szabályoktól szerkezetileg is elkülönül, továbbá a fellebbezéshez csatolt nyilatkozat alapján nem tekinthető bizonyítottnak.    
  3. A TVB a határozat indokolásában kifejtette, hogy a választás megismétlésének a jogalapját a kérelmező nem jelölte meg, s a választás eredménye elleni jogorvoslat tekintetében a Ve. vonatkozó 241. §-a - a kifogásra vonatkozó szabályokkal ellentétben - a választás megismétlésére nem is ad lehetőséget, csak a szavazatok újraszámolására, a (3) és (4) bekezdés alapján. A fenti indokokat irányadónak tekintette a másodlagos kérelem elutasítása tekintetében is. Valamennyi szavazókör „jegyzőkönyvének” (a TVB feltételezése szerint „szavazatainak”) újraszámlálására irányuló kérelmet a fentiek szerint szintén megalapozatlannak értékelte.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező jogi képviselővel eljárva, 2024. június 18. napján 15 óra 33 perckor elektronikus úton bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a TVB határozatával szemben, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra hivatkozva. Kérte a TVB határozat megváltoztatását akként, hogy Sümegen a 2024-es polgármester-választást a kérelmező, az Élhetőbb Városért jelöltje nyerte. A bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében kérte a szavazatok újraszámolását valamennyi sümegi szavazókörben. Másodlagosan kérte a TVB határozat megváltoztatását, ennek során a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás valamennyi sümegi szavazókörben való megismételtetését.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem II. pontjában jogszabálysértésként és az okozott jogsérelem és téves mérlegelés [Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontja] cím alatt megjelölte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontját, 14. § (1) bekezdését, 184. § (3) bekezdését, 194. §-át és 195. §-át. A bírósági felülvizsgálati kérelem III. pontjában ismertette a HVB határozatát és összefoglalta az az ellen benyújtott fellebbezést, kitérve a fellebbezésben előadott érvekre. A bírósági felülvizsgálati kérelem IV. pontja a következő címet tartalmazza: ”Felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, valamint a jogszabálysértés és a jogszabálysértés bizonyítékainak összefüggésére vonatkozó jogi érvelés”. Ebben a kérelmező előadta, hogy a fellebbezésben foglaltakat fenntartja, azt a jelen beadványhoz csatolt bizonyítékkal kívánja kiegészíteni. Utalt rá, hogy a jogszabálysértéseket együttesen szükséges értékelni, azok a szűk szavazattöbbségre tekintettel érdemben befolyásolhatták a választás eredményét. A bírósági felülvizsgálati kérelem V. pontjában érintettsége körében hivatkozott arra, hogy jelöltnek minősül, így jogosult „fellebbezés” benyújtására. A bírósági felülvizsgálati kérelemhez további bizonyítékként írásbeli nyilatkozatokat mellékelt.   

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálásra - az alábbiak szerint - alkalmatlan.
  2. A bírósági felülvizsgálatra és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezések között a Ve. 222. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani. A választás eredménye elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályok körében a Ve. 241. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára [a) pont], vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére [b) pont] hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
  3. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 231. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be [a) pont], illetve nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat [d) pont].
  4. A Kúria a fentiekre figyelemmel elsőként a kérelmező érintettségét vizsgálta. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati iránti kérelemben érintettségéről nyilatkozott, Sümegen polgármesterjelöltként indult. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta.
  5. A Kúria ezt követően vizsgálta, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében megjelölt-e jogszabálysértést a felülvizsgálni kért TVB határozat vonatkozásában.
  6. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat - a Ve.-ben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, a kereseti kérelemhez kötöttség elve irányadó a választáshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban is.
  7. A bírósági felülvizsgálat nem általános és teljes körű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben ezért nem elegendő a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabálynak, mely rendelkezését, milyen okból sérti [Kúria Kvk.VI.39.424/2022/5.]. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő volta tehát csak az erre irányuló kifejezett kérelem keretei között, így az abban megjelölt jogszabálysértések alapján vizsgálható.
  8. A kúriai gyakorlat szerint (Kfv.VI.39.424/2022/5. [21], [22]. Kfv.39.486/2022/3. [23], [28]) a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt, jogszabálysértésre történő hivatkozást, azaz a felülvizsgálati érvelést össze kell kötni a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatban kifejtett jogi érveléssel, nem elégséges a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabály, mely rendelkezését milyen okból sérti. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben éppen ezt mulasztotta el, ugyanis egyrészt a fellebbezésben foglaltakra utalt vissza, másrészt pedig érvelés nélkül nevesített jogszabályi rendelkezéseket, amelyekkel összefüggésben nem jelölte meg, hogy azokat a TVB határozat miként sérti.
  9. A Kúria már a Kvk.I.39.411/2022/3. számú végzésében hangsúlyozta, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát. Ugyanez a különbség érvényesül a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem viszonylatában is, a Kúria nem a fellebbezést bírálja el, hanem a TVB határozat jogszerűségét vizsgálja. A Kúria a Kvk.I.37.220/2015/3. számú határozatában azt is kimondta, hogy a Ve. a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet egymástól elhatárolt intézményként kezeli: az egyik a másikkal nem helyettesíthető, eltérő események, aktusok jogsértéseit kell bennük megjeleníteni.
  10. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben a TVB határozat megállapításaival, érvelésével szemben semmilyen indokolást nem adott elő, az összefoglalóan ismertetett fellebbezés benyújtása pedig időben a TVB határozat meghozatala előtti, így a TVB határozat ismeretének hiányában nem tartalmazhatja az arra vonatkozó jogszabálysértések megjelölését. Ennélfogva a támadott TVB határozatra vonatkoztatható jogszabálysértés megjelölésének hiánya, valamint a fellebbezésben foglaltak fenntartása nem felel meg a bírósági felülvizsgálati kérelemmel szemben a Ve. 223. § (3) bekezdésében előírt követelménynek.
  11. Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott azon követelmény, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésre kell hivatkozni, akkor teljesül, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem jogi érvelése (vagy annak legalább egy része) a támadott határozat jogi érveléséhez kapcsolódik, azt vitatja.
  2. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek nem felel meg a fellebbezésben foglaltak fenntartására tett nyilatkozat.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése szerint illetékmentes.
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. június 21.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró