A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.145/2024/4.
A tanács tagjai:
Dr Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró
A kérelmező: Erdélyi Ilona (cím 1.)
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Vékony Miklós ügyvéd (cím 2.)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 73/2024. (VI. 14.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Ópályi Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 49/2024. (VI. 10.) számú határozatával megállapította a polgármesteri választás eredményét. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) a 73/2024. (VI. 14.) TVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
- A határozat jogorvoslati kioktatása többek között tartalmazta, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálati iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtója jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell ellátnia a kérelmet. A tájékoztatás szerint az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező 2024. június 17. napján – jogi képviselője útján – a TVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a határozat megváltoztatását, Ópályi HVB polgármester választás eredményének megállapításáról szóló HVB határozat, a határozat mellékletét képező 002. számú szavazóköri eredményt megállapító döntésre is kiterjedő megsemmisítését és Ópályi 002. számú szavazókört érintően Ópályi Község polgármester választás megismétlésének elrendelését kérte.
- A jogi képviselő a felülvizsgálati kérelmet elektronikus úton terjesztette elő, az aláírását a csatolt igazolás szerint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) alapján nyújtott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében az IdomSoft Zrt. – mint szolgáltató – elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel látta el. Az igazolás tartalmazta továbbá, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) „325. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltaknak megfelelően az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás keretében hitelesített dokumentum teljes bizonyító erővel rendelkezik”.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat.
- A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A kifejtettek szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a felülvizsgálati kérelem kötelező alaki kelléke, hogy azt a benyújtója minősített elektronikus aláírásával lássa el.
- A Kúria Kvk.III.39.123/2024/9., Kvk.IV.39.125/2024/5. számú döntéseiben már vizsgálta a választási ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelem minősített elektronikus aláírásával kapcsolatos követelmény megvalósulását. Az ezekben döntésekben kifejtettekkel a Kúria jelen tanácsa mindenben egyetért.
- Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 5. és 38. pontjai szerint „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” (a továbbiakban: AVDH): olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja; „minősített elektronikus aláírás”: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás.
- Az Európai Parlament és a Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 12. pontja szerint „minősített elektronikus aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.
- A Pp. is eltérően kezeli a kétféle hitelesítési módot. A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat akkor, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el, míg a g) pont értelmében akkor, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.
- A Kúria korábban több határozatában is rögzítette – és ez következik a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontjából is – hogy az AVDH szolgáltatással előterjesztett dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő (Kpkf.III.40288/2021., Kpkf.V.35415/2021/3., Kpkf.V.39700/2021/2.). A Ve. 223. § (1) bekezdése azonban nem elégszik meg az ilyen formában előterjesztett elektronikus dokumentummal, hanem – az egyébként a Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott – minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumot követeli meg.
- Jelen eljárásban a kérelmező a TVB határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelmét bár jogi képviselővel eljárva nyújtotta be, a felülvizsgálati kérelmén azonban nem minősített elektronikus aláírás szerepel, a csatolt ügyvédi meghatalmazáson pedig még AVDH dokumentumhitelesítés sincs. A vizsgált dokumentumokból tehát megállapítható, hogy sem a kérelem, sem a meghatalmazás nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírást.
- A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy ha az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírást, így hitelesített elektronikus aláírás hiányában a jogi képviselet nem igazolt, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2. Kvk.VII.39.117/2024/3.).
- Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Amennyiben az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, úgy azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 20.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró