Kvk.I.39.137/2026/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.137/2026/2.

A tanács tagjai:

dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
dr. Figula Ildikó bíró
dr. Heinemann Csilla bíró
dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: Kérelmező
                     (Cím1.)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 418/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.   

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Zala Vármegyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 2026. április 18. napján meghozott 41/2026. számú határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) – az annak mellékletét képező jegyzőkönyvben foglaltak szerint – megállapította az országgyűlési képviselők 2026. április 12. napjára kitűzött általános választásán Zala vármegyei 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben a képviselő választás eredményét. A legtöbb, 30.369 érvényes szavazatot Lovkó Csaba, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje szerzete meg, így a megválasztott képviselő Lovkó Csaba lett.
  2. A kérelmező 2026. április 21. napján 15 óra 55 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az eredményt megállapító OEVB határozattal szemben. A 271 oldal terjedelmű beadványban kifejtett álláspontja szerint a választás jogilag nem létező normákon alapul, ezért mind a választókerületi, mind az országos eredményt meg kell semmisíteni, függetlenül attól, hogy még nem jogerős és ki kell mondani az egész választás jogellenességét, mivel nincs és nem is volt mögötte alkotmányosan legitim és jogszerű norma. 

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) határozata

  1. Az NVB a 2026. április 22. napján meghozott 418/2026. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § a) és d) pontja alapján, mivel megállapította, hogy nem teljesült a Ve. 224. § (3) bekezdésében és a 221. § (1) bekezdésében foglalt követelmény. Jelen ügyben a fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti alapját (szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő volta, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredménye megállapítására vonatkozó szabályok megsértése); valamint a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét és személyi azonosítóját. A Ve. 221. § (1) bekezdése folytán az érintettség fennállása is szükséges.
  2. Rögzítette, hogy a kérelmező nem tüntette fel a lakcímét és személyi azonosítóját, nem jelölte meg a fellebbezés jogalapját és nem támasztotta alá érintettségét, ezért az NVB a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, valamint a 241. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, valamint 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén alapul. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező 2026. április 25. napján 14 óra 42 perckor elektronikus úton, e-mail formájában – jogi képviselő nélkül eljárva, hiányos tartalommal – a „Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához” címzetten „a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény” (a továbbiakban: régi Ve.) 82. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján az „Országos Választási Bizottság” több szempontból is jogsértő és súlyosan alkotmányellenes 418/2026. számú határozatával szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte a Határozat megsemmisítését és az állításainak való helyt adást.
  2. Előadta, hogy a Határozat teljes egészében jogellenes, mert kifogását egy jogilag nem létező norma alkalmazásával bírálták el. Állította, hogy a Ve. jogilag nem létező, ezért hatályos jogként nem alkalmazható. Kifejtette, hogy mivel a Határozat jogilag nem létező jogszabályi rendelkezésekre hivatkozik, így nincs olyan követelmény, amit be kellene tartania, s a Határozatban hivatkozott kúriai határozatok nem relevánsak, mivel a Kúria ilyen néven jogszerűen nem jött létre. Álláspontja szerint a választás jogszerűsége nem azon alapul, hogy a jogszerűséget vitató milyen személyes adatokat adott meg. Az érintettség körében rögzítette, hogy egy országos választás esetén a személyes érintettség minden külön bizonyítás nélkül nyilvánvaló. Sérelmezte, hogy beadványának tartalmával, főként jogi szakmaiságával senki nem foglalkozott, a „Legfelsőbb Bíróság” sem képes megérteni az általa kifejtetteket.
  3. Megjegyezte, hogy a Határozat a rendelkező része nem tartalmaz tájékoztatást arról, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez meg kell adni a személyi azonosítót. Utalt a BH1977. 69. számú eseti döntésre (a törvényben előírt tájékoztatás hiánya nem szolgálhat a fél hátrányára). Előadta, hogy jogismerete révén nincs szüksége jogi képviselőre, a kötelező jogi képviselet is jogilag nem létező normán alapul és az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt sem tekinti jogszerűen létező, joghatályos törvénynek. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – a következők szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozó alapvető szabályokat, míg a Ve. 241. §-a meghatározza a választás eredménye elleni jogorvoslat speciális szabályait. A Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  3. A Ve. 231. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre (Kvk.37.608/2020/3., Kvk.39.414/2022/2., Kvk.39.042/2024/6.).
  4. A Kúria joggyakorlata egységes abban is, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a rövid, néhány napos eljárási határidőkre figyelemmel hiánypótlási felhívás kibocsátására, és ennek keretén belül a kötelező jogi képviselet pótlására nincs törvényes lehetőség (Kvk.37.220/2014/2., Kvk.38.228/2019/2., Kvk.39.358/2022/2., Kvk.39.448/2022/3., Kvk.39.111/2024/3., Kvk.39.126/2024/4., Kvk.39.150/2024/2., Kvk.39.151/2024/2.).
  5. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező – a Határozat jogorvoslati záradékában foglalt részletes, a kötelező ügyvédi képviseletre is kiterjedő jogorvoslati tájékoztatás és a Ve. 224. § (5) bekezdés szerinti előírás ellenére – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét személyesen eljárva, jogi képviselő nélkül nyújtotta be. A jogi ismeretek szintjére alapított hivatkozás önmagában nem alapozza meg a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem jogi képviselő nélkül történő benyújtását. A kérelmező jogi ismeretei akkor relevánsak, ha jogi szakvizsgával rendelkezik és a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával, saját ügyében jár el [Ve. 224.§ (5) bekezdés]. Jelen esetben a kérelmező jogi szakvizsga létére nem hivatkozott és szakvizsga-bizonyítvány másolatot a kérelméhez nem csatolt. A kérelmező kötelező jogi képviselet hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 231. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.
  6. A Ve. 224. (3) bekezdése előírja továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint d) papír alapú kérelem esetén a kérelem benyújtójának aláírását. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  7. A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét a régi Ve. alapján nyújtotta be, így az nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját és a kérelmező személyi azonosítóját, és nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) és c) pontjában előírt követelménynek. A Ve. szerinti jogalap, valamint a személyi azonosító feltüntetésének hiánya is a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
  8. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, valamint (2) bekezdésében meghatározott okok akár egyikének fennállása megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
  9.  A Kúria a fentiekre tekintettel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint (2) bekezdése alapján – a rendelkező részben foglaltak szerint – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A döntés elvi tartalma

  1. A választási ügyben hozott határozat ellen a kötelező jogi képviselet ellenére ügyvédi képviselet nélkül, a Ve. szerint kötelező tartalmi elemek valamelyikét mellőzve benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
  2. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. §-ának (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésének a) pontja alapján illetékmentes.
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. 

Budapest, 2026. április 29.

dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
dr. Figula Ildikó s.k. bíró
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
dr. Kalas Tibor s.k. bíró