Kvk.I.39.136/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.136/2026/3.

A tanács tagjai:

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró
Dr. Figula Ildikó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró   

A kérelmező: név      
                     (cím1)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 417/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2026. április 21-én elektronikus úton nyújtotta be kifogását a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Kifogásában előadta, hogy a Tisztelet és Szabadság Párt (a továbbiakban: Tisza Párt) választási kampányába jelentős mennyiségű külföldi készpénz került, ami álláspontja szerint nagy mértékű választási csalást eredményezett. Emiatt a folyamatban lévő vizsgálatok eredményéig „fel kell függeszteni a választási eredmények hivatalossá minősítését”. Kifejtette továbbá, hogy a csalással megszerzett eredmény nem tekinthető jogszerűnek, ezért azt elfogadni sem lehet, mind ebből kifolyólag az eredményt érvénytelenné kell minősíteni és észszerű időn belül új választásokat kell tartani. Ezen felül a választási kampányban a pszichológiai értelemben vett befolyásolást sérelmezte, és kifogása harmadik elemeként az egyenlőtlen véleményformálási potenciált említette. 
  2. A kérelmező állításainak alátámasztására bizonyítékot nem csatolt, és konkrét kérelmet nem fogalmazott meg. 

Az NVB határozata

  1. Az NVB határozatával (továbbiakban: Határozat) a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 
  2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a, 214. § (1) bekezdése, 215. §-a, 212. § (2) bekezdés felhívását követően rögzítette, hogy a kérelmező kérelmében nem adta meg a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontja szerinti személyi azonosító számát, így az NVB-nek nem volt módja ellenőrizni, hogy a kérelmező a központi névjegyzékben szereplő választópolgár-e. Arra is utalt, hogy a kérelmező a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés ellenére kifogásában nem jelölte meg és nem vezette le, hogy az abban részletezett álláspontja konkrétan mely pontokon sértette meg a választásra irányadó jogszabályok egyes rendelkezéseit. E körben utalt a saját, illetve a Kúria kialakult joggyakorlatára, miszerint jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, szakaszszám és a bekezdés megjelölésével (Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzése). A jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Megállapította továbbá, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában előírt rendelkezés ellenére a kérelmező kifogásához bizonyítékot nem csatolt. Mindezek miatt a kérelmező kifogását a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem 

  1. A kérelmező 2026. április 25. napján jogi képviselő nélkül eljárva nyújtotta be felülvizsgálati kérelmét, melyben annak tartalma miatt méltányosságból történő befogadását kérte. Jogi képviselő nélküli előterjesztést az idő rövidségével indokolta. 
  2. Szerinte erős a gyanú, hogy nagy mennyiségű készpénz került be, de csak egy párt oldalán a választási kampányba, mely egyértelműen a választás torzulását eredményezi, ami igazságtalan, jogtalan, törvénybe ütköző. Kizárólag az ellenőrzésre hivatottak tudják a könyvelési szabályokat és a könyvelést ellenőrizni, amiből következik, hogy ha a bevétellel nem tud elszámolni az ellenőrzött, akkor már rendelkezésre is áll az a bizonyíték, amit kértek. Hivatkozott arra, hogy a nagy mértékű költekezés ország-világ előtt történt, mindenki láthatta, és ha nem lesz meg a pénz forrása, akkor törvénytelen pénzügyi befolyásolás történt. 
  3. Második körülményként az internet útján megvalósuló választási kampányba történő törvénytelen beavatkozást említette, mert „a tisztázatlan eredetű pénzek nagy mértékű törvénytelen felhasználásával sok internetes fórum összehangoltan egy pártot dicsőített, a többieket pedig lehúzta a sárga földig, azt a hamis látszatot keltve, hogy csak egy pártra érdemes szavazni.” Az internetes beavatkozással nagyon súlyos sérülés érte a választási szabályokat, a választási esélyegyenlőséget, annak minden tisztaságát. 
  4. A harmadik visszaélésként pedig azt jelölte meg, hogy Toroczkai Lászlónak és pártjának több, mint egy éve nincs internetes megjelenési lehetősége, és ez is bizonyítja a durva beavatkozást a választásokba. 
  5. Mindezekre figyelemmel kérte vizsgálat elrendelését, és addig a választási eredmények véglegesítésének és az új kormány kinevezésének a felfüggesztését. Indítványozta a választási eredmények megsemmisítését, az egész választás érvénytelenségének kimondását, továbbá a még hivatalban lévő kormány ügyvivő kormánykénti további működésének elrendelését a jövő évi választásokig. Kérte a védett árak, rezsicsökkentés vívmányának megvédését, mert, ezek megszüntetésével a kispénzű emberek hónapokon belül fizetésképtelenné válnának. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan az alábbiak miatt.
  2. A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  3. A Ve. 231. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre (Kvk.37.608/2020/3., Kvk.39.414/2022/2., Kvk.39.042/2024/6.).
  4. A Kúria joggyakorlata egységes abban is, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a rövid, néhány napos eljárási határidőkre figyelemmel hiánypótlási felhívás kibocsátására, és ennek keretén belül a kötelező jogi képviselet pótlására nincs törvényes lehetőség (Kvk.37.220/2014/2., Kvk.38.228/2019/2., Kvk.39.358/2022/2., Kvk.39.448/2022/3., Kvk.39.111/2024/3., Kvk.39.126/2024/4., Kvk.39.150/2024/2., Kvk.39.151/2024/2.).
  5. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező – a Határozat jogorvoslati záradékában foglalt részletes, a kötelező ügyvédi képviseletre is kiterjedő jogorvoslati tájékoztatás és a Ve. 224. § (5) bekezdés szerinti előírás ellenére – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét személyesen eljárva, jogi képviselő nélkül nyújtotta be. A kérelmező kötelező jogi képviselet hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 231. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján. A kógens jogszabályi előírásra figyelemmel méltányosság gyakorlásának nincs helye.
  6. A Ve. 224. (3) bekezdése előírja továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint d) papír alapú kérelem esetén a kérelem benyújtójának aláírását. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  7. A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját (tizenegy számjegyű számsor), sőt semmilyen személyi azonosítót, emiatt kérelme nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában előírt követelménynek. A személyi azonosító feltüntetésének hiánya ugyancsak a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján. 
  8. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, valamint (2) bekezdésében meghatározott okok akár egyikének fennállása megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. 
  9.  A Kúria a fentiekre tekintettel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint (2) bekezdése alapján – a rendelkező részben foglaltak szerint – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A döntés elvi tartalma

  1. A választási ügyben hozott határozat ellen a kötelező jogi képviselet ellenére ügyvédi képviselet nélkül, a Ve. szerint kötelező tartalmi elemek valamelyikét mellőzve benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 
  2. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésének a) pontja alapján illetékmentes. 
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. 

Budapest, 2026. április 29.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
Dr. Figula Ildikó s.k. bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró