Kvk.I.39.133/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.133/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Maczó László (cím 1.)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Magyar Attila egyéni ügyvéd, Magyar, Vinczúr és Jancsovics Ügyvédi Társulás (cím 2.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság 50/2024. (VI. 14.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság 50/2024. (VI. 14.) számú határozatát megváltoztatja, és a kérelmező kifogását Bér Község Helyi Választási Bizottságához átteszi.

A feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A kérelmező polgármester-jelöltként indult a 2024. június 9. napjára kitűzött Európai Parlament tagjai, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán, Bér településen. A kérelmezőn kívül e tisztségért további két jelölt indult Bér községben a választáson.
  2. A kérelmező 2024. június 11. napján kifogást nyújtott be Bér Község Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) címezve. A kifogásban részletesen előadta, hogy a választás napján, 2024. június 9-én a délelőtti órákban egyes választópolgároktól Kmety Pál polgármester-jelöltnek a szavazókörként kijelölt önkormányzati ingatlan udvarán, a kerítésen belül, később a kerítéskapu előtti közterületen, a szavazókör utcai bejárata előtt a választásra érkezőkkel való beszélgetéséről értesült, emiatt a szavazatszámláló bizottság elnökéhez, H. I.-hoz két alkalommal, majd az önkormányzat egyik dolgozójához egy alkalommal fordult telefonon, intézkedést kérve a jogsértés megszüntetésére, annak érdekében, hogy Kmety Pál hagyja el a szavazókör közvetlen környékét. Saját maga 13 óra körül ment szavazni, akkor már nem látta Kmety Pált a szavazókör környékén. Állítása szerint a nap végén további két választópolgártól is értesült arról, hogy délelőtt látták Kmety Pált a szavazókör előtt, egyikük arról is tájékoztatást adott, hogy őt is megszólította és a beszélgetésük folyamán azt mondta, hogy ha ő rá szavaznak a faluban nagy változások lesznek. 
  3. A kérelmező a kifogásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 141. §-ára és 143. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva kifejtette, hogy Kmety Pál azon tevékenysége, hogy polgármester-jelöltként a szavazás napján, a délelőtti órákban a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejárattól számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampánytevékenységet végzett, álláspontja szerint súlyosan törvénysértő, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvekbe ütközik.  A kérelmező a kifogásához a Ve. 43. § (2) bekezdésére hivatkozva írásbeli tanúvallomásokat csatolt. Kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján Kmety Pál eltiltását a hasonló további jogszabálysértéstől. Előadta továbbá, hogy Kmety Pál választókat megszólító kampánytevékenysége nemcsak kísérlet volt az akaratuk befolyásolására, hanem személyes jelenlétével befolyásolni is tudta a választói akaratot, ennek köszönhetően 108 szavazatot elérve, egyetlen szavazattal győzött a kérelmező előtt, aki 107 szavazatot kapott. Kérte ezért a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a településen a szavazás és a választás eredménye megsemmisítését és új választás kitűzésével annak megismétlését.
  4. A kifogást a választás eredményének megsemmisítésére és új választás kitűzésére vonatkozó fellebbezésként a Vanyarci Választási Iroda 2024. június 12. napján megküldte a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) részére, további intézkedés megtétele végett.
  5. A TVB a 2024. június 14. napján meghozott 50/2024. (VI. 14.) számú határozatában a kérelmező kifogását a választás eredményét megállapító 35/2024. (VI. 9.) HVB határozat elleni fellebbezésnek tekintette és azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján. A határozat indokolásában rögzítette a Ve. 224. § (3) bekezdése alapján a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit és a Ve. 231. § (1) bekezdése alapján a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának esetköreit. Megállapította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas, mivel a kérelmező a jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta, nem jelölte meg fellebbezésének jogalapját, nem jelölte meg, hogy mely jogi normának és annak mely paragrafusának a megsértésére került sor, kifogás megnevezésű kérelmében a szavazás napján megvalósuló kampánytevékenységet nevesített, amelynek elbírálása nem a TVB hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező - jogi képviselő útján - a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231.  § (5) bekezdés b) pontja alapján kérte a TVB határozatának a megváltoztatását és érdemi döntés meghozatalát. A bírósági felülvizsgálati kérelem indokaként hangsúlyozta, hogy a 2024. június 11. napján a HVB elnöke részére személyesen átadott írásbeli kifogását Kmety Pál Ve. 143. § (1) bekezdését sértő kampánytevékenysége miatt nyújtotta be, abban a HBV döntését kérte, konkrétan a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja, valamint a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés megállapítását, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a jogsértés súlyára és a jogsértő magatartás eredményére - a szavazás és a választás eredményének a megsemmisítését és új választás kitűzésével annak megismétlését. Rámutatott, hogy a HVB a kifogást érdemben el sem bírálta, hanem azt - általa nem ismert okból - a TVB-nek küldte tovább. Sérelmezte, hogy a TVB a jelen bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel támadott határozatában a Ve. 208. §-a szerinti kifogást a választás eredménye elleni jogorvoslatnak tekintette, azt a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti, a választás eredményét megállapító döntés elleni fellebbezésként értékelte és ekként elbírálva a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. A kérelmező álláspontja szerint a TVB határozata a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő, valamint a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja alapján - mint a saját mérlegelési jogkörében meghozott döntése - ténybeli tévedése miatt megalapozatlan is volt. Hangsúlyozta, hogy a kifogásról a Ve. 307/P. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a HVB-nek kellett volna érdemi döntést hozni, akinek egyébként a kifogást címezte, így a TVB döntése sérti a Ve. 307/P. § (1) bekezdés a) és b) pontját, mert a TVB a HVB hatáskörét gyakorolta. Hivatkozott a Ve. 213. § (1) bekezdésének sérelmére is, mivel a HVB a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett, ezért részéről érdemi vizsgálat nélkül jogellenesen került áttételre a TVB-hez.
  3. A kérelmező kifejtette, hogy a TVB tévedett, amikor a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontját sértő kampánytevékenység elleni kifogást a 35/2024. (VI. 9.) HVB határozat elleni fellebbezésnek értékelte és az arra vonatkozó szabályok szerint bírálta el, ezzel megsértette a Ve. 213. § (1) bekezdésének a rendelkezését, továbbá a Ve. 221. § (1) bekezdését is, mivel a kifogás tárgyában nem született olyan elsőfokú határozat, amelyet fellebbezéssel a TVB felülbírálhatott volna, ilyen fellebbezés benyújtására nem is került sor. Rámutatott, hogy a támadott TVB határozat indokolásától eltérőn nem kifogásolta a szavazatszámláló bizottság tevékenységét és a szavazóköri eredményt megállapító döntését sem. A szavazás és a választás eredményének a megsemmisítését és új választás kitűzésével annak megismétlését a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés miatt kérte, így a TVB határozata sérti a Ve. 222. § (1) bekezdését is, mivel a kifogás tárgyában érdemi határozat meghozatalára nem volt jogosult. Hivatkozott továbbá arra, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontját is, figyelemmel a Ve. 222. § (1) bekezdésére, mivel megfosztotta őt a jogorvoslati lehetőségtől. Előadta, hogy a TVB a Ve. 242. § (1) bekezdése alapján akkor járt volna el helyesen, ha felettes választási szervként a kifogás tárgyában maga meghozza az elmulasztott döntést. Ennek hiányában a támadott határozat sérti a Ve. 242. § (1) bekezdés b) pontját.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - az alábbiak szerint - alapos.
  2. A kérelmező, mint a választáson indult polgármester-jelölt Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak taralma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, így az elbírálásra alkalmas.
  3. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a HVB a kifogást fellebbezésként a TVB-hez előterjesztette, a TVB a támadott határozatában a kérelmező által benyújtott kifogást a HVB választási eredményt megállapító határozata elleni fellebbezésként minősítette, és akként bírálta el.
  4. A kifogásra vonatkozóan a Ve. 208. §-a rögzíti, hogy azt a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  5. Fellebbezést a Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
  6. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint „a választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”.
  7. A Kúria utal a releváns tényállási elemek tekintetében egyezőséget mutató Kvk.VII.39.544/2022/2. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) is közzétett határozatra, amelynek alapjául szolgáló tényállás szerint ugyancsak kifogásként előterjesztett beadvány fellebbezésként történő elbírálására került sor. Az abban kifejtettek szerint követendő a Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. (KGD2018. 141.) számú határozatában - a Kvk.VI.37.494/2018/2. és a Kvk.I.37.495/2018/2. számú határozatokban foglaltakat megerősítve - kifejtett jogértelmezés, amely alapján a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választás eredményét fellebbezéssel lehet támadni. A Kúria a Kvk.VII.39.544/2022/2. számú határozatában kifejtette, hogy e jogorvoslati rend egyik oka az, hogy a kifogás előterjesztésekor rendszerint még nem áll rendelkezésre a választás eredményét megállapító határozat.
  8. A Kúria a Kvk.VI.37.524/2018/2. (KGD2018. 141.) számú határozatában - a Kvk.VI.37.494/2018/2. és a Kvk.I.37.495/2018/2. számú határozatokban foglaltakat megerősítve - elvi éllel mutatott rá arra, hogy élesen meg kell különböztetni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni jogorvoslattól. Kifejtette, hogy „[a] Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése értelmében pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint ez kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. (…) a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetlegesen új eljárás elrendelésére kerülhessen sor.” {Kvk.VI.37.524/2018/2. Indokolás [14], [15], [18]}
  9. Jelen eljárásban a kérelmező kifogásának előterjesztésekor rendelkezésre állt a választás eredménye, ezért nem lett volna akadálya kifogás és fellebbezés együttes benyújtásának. A kérelmező 2024. június 11. napján egyetlen beadványt nyújtott be, azt a HVB-hez címezte és egyértelműen kifogásnak nevezte. Tartalmát tekintve a kérelmező által jogsértőnek tartott, a másik polgármester-jelölt kampánytevékenységének vizsgálatára vonatkozott, amely szintén a kifogás sajátossága. Fellebbezésre jellemző elemet annyiban tartalmazott, hogy a szavazás és a választás eredményére kiható kérelmet is előterjesztett, azonban a kifogásban konkrétan az eredményt megállapító határozatot nem támadta és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben is hangsúlyozta, hogy kifogása ügyében nem született olyan elsőfokú határozat, amely fellebbezés alapján felülbírálható lett volna, ilyen fellebbezést nem is nyújtott be, nem kifogásolta sem a szavazatszámláló bizottság tevékenységét, sem a szavazóköri eredményt megállapító döntését. A szavazás és a választás eredményének a megsemmisítését és új választás kitűzésével annak megismétlését a kampánytevékenység jogsértő voltára hivatkozva, a jogsértés jogkövetkezményeként, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján, azaz a kifogás keretein belül kérte. A Kúriának jelen bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása során azt vizsgálnia nem kellett, hogy a kifogás jogkövetkezményeként alkalmazható-e a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja (lásd KGD2018. 141. számú határozat [12], [13] bekezdése).
  10. A Kúria a fentebb nevesített kúriai határozatokban foglaltakra utalva rámutat arra, hogy korábbi gyakorlatának megfelelően a kifogásként előterjesztett beadványt kifogásként kellett volna elbírálni. A kérelmező kifejezetten kampánytevékenységgel összefüggő jogsértés tárgyában nyújtotta be a kifogást, nem a szavazatszámláló bizottság munkáját vitatta és nem a HVB választási eredményt megállapító határozatát sérelmezte. Alappal hivatkozott ezért a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a kifogásról a HVB-nek kellett volna döntést hoznia. 
  11. A Kúria - a kérelmező által megjelölt Ve. 307/P. § (1) bekezdés b) pontja alapján - megállapította, hogy minden olyan kifogásról, amely a polgármester-választáshoz kapcsolódik, a helyi választási bizottságnak kell döntenie. A TVB ezért a kérelmező polgármester-választáshoz kapcsolódó, kampánytevékenységre vonatkozó kifogását nem vizsgálhatta, hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélküli elutasító határozatot sem hozhatott. A TVB a határozatában nem is a kifogást vizsgálta, a határozat III. részében kifejezetten rögzítette, hogy a kifogásban nevesített, a szavazás napján megvalósuló kampánytevékenység elbírálása nem a TVB hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor azt nem vette figyelembe, hogy a választás eredményét a kérelmező nem fellebbezésként vitatta, hanem a kifogásban vizsgálni kért, álláspontja szerint jogsértő kampánytevékenység jogkövetkezményeként, ezáltal nem volt olyan fellebbezés, amelyről döntenie kellett volna. A kérelmező beadványát, mint kifogást ugyanakkor a HVB sem vizsgálta, mivel az abban kérelmezett jogkövetkezményre figyelemmel a beadványt fellebbezésként terjesztette a TVB elé.
  12. A Ve. 213. § (1) bekezdése értelmében, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben. A TVB az ügyet nem áttétel folytán, hanem fellebbezésként kapta meg, a fellebbezés felterjesztésére vonatkozó eljárási rendben. A döntéshozatal során azt helyesen állapította meg és rögzítette határozata indokolásában, hogy a kifogásban nevesített kampánytevékenység elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, azt azonban nem észlelte, hogy a felterjesztett fellebbezés tartalma szerint kifogás, ezért azt a Ve. 213. § (1) bekezdésének alkalmazásával az arra hatáskörrel rendelkező választási szervhez kell áttenni.
  13. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a 213. § (1) bekezdése alapján a kérelmező kifogását a HVB-hez áttette, amely köteles eljárni a hozzá áttett ügyben.

A döntés elvi tartalma

  1. A választás napján kifejtett kampánytevékenység jogsértő voltát állító kifogás nem tekinthető a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezésnek, a kifogásról a helyi választási bizottságnak kell dönteni.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) és (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. június 20.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter  s.k. bíró