Kvk.I.39.132/2024/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.132/2024/7.

A tanács tagjai:

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró;
Dr.  Tóth Kincső bíró;

A kérelmező: név (…………………………..)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Kosik Ügyvédi Iroda (……………….. ügyintéző: név, ügyvéd)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 221/2024. (06. 13.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 221/2024. (06.13.) számú határozatát megváltoztatja, a 2024. évi polgármester választás eredményének megállapítását a Nagytarcsai Helyi Választási Bizottság 52/2024. (06.10.) számú határozatára is kiterjedően megsemmisíti, és elrendeli a Nagytarcsa 004. számú szavazókörében a 2024. évi polgármester-választásra vonatkozó szavazás megismétlését.

Az ismételt szavazást 2024. július 7. napjára tűzi ki.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi ellentmondásos tényállást tudta megállapítani: A 2024. június 9-én Nagytarcsa 004. számú szavazókörében megtartott polgármester-választáson egy választópolgár a délelőtti órákban észlelte az egyik szavazóurna sérülését, azt, hogy a lezárást szolgáló fül letörött, ezáltal a szavazóurna fedele felnyithatóvá vált. A szavazat számláló bizottság (továbbiakban: SZSZB) a rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet vett fel, amelyben azt rögzítette, hogy 11.15-kor észlelte a fül letörését, a fedél felnyílását. Ezt követően az urnába a hiba elhárításáig szavazólap nem került bedobásra, illetve onnan szavazólapot nem vettek ki, majd a zárófedél címkével történő leragasztását követően az urnát ismételten szabályszerű felhasználásra alkalmassá nyilvánították. A zárócímkéket valamennyi bizottsági tag aláírásával látta el. A felmerült hibáról a Nagytarcsai Helyi Választási Irodát (továbbiakban: HVI) értesítették.
  2. A szavazást követően állampolgári érdeklődésre a HVI vezetője tájékoztatta az állampolgárt arról, hogy az SZSZB saját hatáskörében intézkedett a probléma elhárításáról, melyről jegyzőkönyv került felvételre és ennek megismerésére lehetősége biztosított. A jelenlévő SZSZB jegyzőkönyvvezető kérdésre nem tudta megmondani, hogy a problémát mikor fedezték fel, azonban előadta, hogy 19 óráig a fül biztosan a helyén volt, mivel körbe volt fűzve nemzeti színű szalaggal és az SZSZB tagjai által aláírt és lepecsételt etikettcímke is biztosította annak helyén maradását. Arról is beszámolt, hogy az esemény észlelésekor az urnát azonnal félrehúzta, az a szavazás végéig a felügyelete alatt állt és új urna került beállításra.
  3. A Nagytarcsai Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) 52/2024. (06.10.) számú határozatával megállapította a polgármester választás eredményét, a kérelmező 39 szavazat különbséggel második lett.
  4. Az eredmény megállapítását követően a kérelmező jelölő szervezete által delegált SZSZB tag megkeresésre megerősítette, hogy a sérült urnában lévő szavazólapokat a számláláskor összeöntötték, összekeverték a többi szavazóurna tartalmával és így kerültek megszámolásra a szavazatok.

A fellebbezés

  1. A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú határozat megváltoztatását kérte, oly módon, hogy az eredményt a 004. számú szavazókörben leadott valamennyi szavazat, mint érvénytelen szavazat figyelmen kívül hagyásával állapítsa meg a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB). Fellebbezésének indokaként kifejtette, hogy az elsőfokú határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjába és a Ve. 174. § (2) bekezdésébe ütközik.
  2. Kérelmező állította, hogy az urna plomba elhelyezésére szolgáló fülének letörése következtében nem volt biztosított a szavazóurna zártságára vonatkozó Ve. 174. § (2) bekezdésében írt követelmény. A fül letörésének időpontját követően a szavazóurna felnyithatóvá vált, ezáltal lehetőséget nyújtott a szavazólapok jogosulatlan behelyezésére, illetve kivételére. Emiatt súlyosan sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, választás tisztasága megóvásának alapelve. Jogszabálysértően járt el az SZSZB mikor ebben a sérült urnában lévő szavazatokat a többivel összekeverve állapította meg a választás eredményét. Akkor járt volna el helyesen, ha ezeket a szavazatokat az eredmény megállapításakor figyelmen kívül hagyja, azok érvénytelenségére tekintettel. Miután utólag a sérült urnába helyezett szavazólapok száma már nem megállapítható, ezért a választás tisztasága megóvása érdekében valamennyi 004. szavazókörben leadott szavazatot érvénytelennek kell tekinteni. Arra is utalt, hogy az SZSZB tagjai és a HVI vezetője, továbbá az SZSZB jegyzőkönyvvezető nyilatkozatai nem koherensek, hangsúlyos ellentmondás áll fenn a szavazóurna sérülése észlelésének időpontja és további sorsa tekintetében.

A TVB határozata

  1. A TVB a 2024. június 13. napján meghozott 221/2024. (06.13.) határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az SZSZB jogszerűen járt el, amikor az urna sérülésének észlelésekor jegyzőkönyvet vett fel, az urnát lezárta és kivonta a szavazás folyamatából. Ismertette a megjelent szavazópolgárok számát, ehhez képest az urnákba bedobott szavazólapok számát és megállapította, hogy a szavazókörben leadott szavazatok száma nem haladja meg a megjelent szavazópolgárok számát, illetve, hogy az érvénytelen szavazatok a szavazóköri eredményt egyáltalán nem befolyásolták, tekintettel arra, hogy a polgármesterjelöltek között a szavazati arány 298 és 467 szavazat volt.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a Ve. 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231.  § (5) bekezdés b) pontja alapján elsődlegesen kérte az TVB határozatának a megváltoztatását, és a 004. számú szavazókörben leadott szavazatok mint érvénytelen szavazatok figyelmen kívül hagyásával a választási eredmény megállapítását. Másodlagosan a 004. számú szavazókörben megállapított eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlésének elrendelését indítványozta.
  2. Előadta, hogy az Együtt Nagytarcsáért Egyesület (továbbiakban: Egyesület) jelölő szervezet polgármesterjelöltje, mely jelölő szervezetet a 22/2024. (V.03.) határozattal vették nyilvántartásba.
  3. Változatlanul állította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának és a Ve. 174. § (2) bekezdésének a sérelmét. Lényegében megismételte a fellebbezésében a 004. számú szavazókör szavazatainak érvénytelensége körében előadott indokokat, kiegészítve azzal, hogy a TVB határozatában a fellebbezésében foglaltakra érdemben nem reagált, az abban kifejtetteket nem vonta kétségbe. Hangsúlyozta, hogy a TVB kizárólag az urnasérülést értékelte, figyelmen kívül hagyta az Egyesület által delegált tag eredmény megállapítása kapcsán tett nyilatkozatát.
  4. Megítélése szerint a szavazóurna lezárásának garanciális jelentősége van a választás tisztaságának megóvása, biztosítása tekintetében. A Ve. 174. §-a részletesen rögzíti a szavazóurnák szavazás megkezdése előtti ellenőrzési folyamatát és kimondja, hogy azok hitelesítését követően lehet csak megkezdeni a szavazást. Utalt a mozgóurnára vonatkozó szabályozásra, mely egyértelműen rendelkezik, hogy milyen követelmény teljesülése esetén minősülnek az azokban elhelyezett szavazatok érvényesnek.  A választás tisztaságát biztosító szabályozásból következően az urna bármilyen sérülése esetén körültekintően kell eljárni, nem elegendő jegyzőkönyvezni az eseményt, lezárni és kivonni az urnát a szavazás folyamatából, hanem a sérülés jellegéhez igazodóan dönteni kell az abban elhelyezett szavazólapok sorsáról.
  5. Jelen esetben az urna sérülését már a délelőtt folyamán, tehát a szavazás megkezdését követő 5-6. órában észlelték, azonban a sérülés jellege kellőképpen nem tisztázott. Az biztos, hogy az urna fedelének nem megfelelő rögzítése, a lezárást szolgáló plomba fülének letörése által felnyitásának lehetősége fennállt, ez súlyos sérülést jelent, melyet tükröz a „nyitott urna” jegyzőkönyvi megállapítás is. Márpedig a választás tisztaságának biztosítása, megóvása tekintetében alapvető jelentőséggel bír, hogy a szavazóurna a szavazás során mindvégig, annak lezárásától, az urna felbontásáig szabályszerűen lezárva legyen. Ez következik a Ve. 191. § (1) bekezdésében írt szabályból is.
  6. Indoklásának alátámasztása, megerősítése érdekében hivatkozott a Budapest 09. kerület 2. számú szavazókörben a mozgóurna tekintetében rögzített rendkívüli eseményre. A mozgóurna aljának leszakadása következtében érvénytelenné nyilvánították az abban elhelyezett szavazólapokat. A Bizottságnak hasonlóképpen kellett volna eljárnia és az urna súlyos sérülésére figyelemmel az ebben elhelyezett szavazólapokat érvénytelennek kellett volna tekinteni.  A TVB tévesen hivatkozik a megjelent szavazók számára, az érvényes és érvénytelen szavazatok arányára, ez a számszaki megegyezés nem alkalmas a jogsértés kiküszöbölésére, a Ve 2. § (1) bekezdés a) pontjának való megfelelésre. A jogsértő módon, a választás tisztaságának megsértésével leadott szavazat érvénytelen, az érvénytelen szavazatot pedig a választás eredményének megállapításakor nem lehet figyelembe venni. A többi urnában elhelyezett szavazólapokkal való összekeverés következtében nincs mód ezen érvénytelen szavazatok megszámolására, ebből következően a teljes 004. számú szavazókörben leadott szavazatot érvénytelennek kell nyilvánítani.
  7. A Kúria 2. számú végzésével felhívta a másik polgármesterjelöltet nyilatkozattételre, aki 5. szám alatt elektronikus úton, 6. sorszám alatt személyesen benyújtva azonos tartalmú beadványokat terjesztett elő, de azokat – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 27. § (1) bekezdés a) pontjára történő tájékoztatás ellenére – kötelező jogi képviselő nélkül nyújtotta be, ezért azok hatálytalanok.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alapos.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a „választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.” A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A felperes pontosan megjelölte mely jogszabályi előírásokat sértett álláspontja szerint a TVB, a Kúria ezek mentén bírálta el jogorvoslati kérelmét.
  4. Elsőként a Kúria a TVB által megállapított és elfogadott tényállást vizsgálta. A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
  5. A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.  A Kúria álláspontja szerint a TVB nem megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállást.
  6. Rámutat a Kúria arra, hogy a tényállás kapcsán számos ellentmondás lelhető fel. A Kúria elfogadta a kérelmezőnek a választási eljárás során eljáró, közreműködő személyek eltérő tartalmú nyilatkozatára történő hivatkozását.  Az SZSZB tagjai, jegyzőkönyvvezető különböző egymással nem koherens tartalmú nyilatkozatokat tettek a sérülés időpontjának felfedezése és a szavazóurna további sorsa tekintetében. Ez alapján nem kellőképpen tisztázott, hogy a biztonságos lezárást garantáló fül mikor sérült meg, a megsérült szavazóurna kivonásra került-e, avagy az továbbra is használatban maradt, ha kivonásra került, akkor arra mikor került sor. Az sem világos, hogy az urna nyitott állapota milyen mértékben és mennyi ideig állt fenn, mennyire valós az az SZSZB jegyzőkönyvben foglalt állítás, hogy az urna nyitott állapota alatt oda szavazólap bedobásra, vagy onnan kivételre nem került.  Míg az SZSZB jegyzőkönyvében azt rögzítette, hogy az aláírásukkal hitelesített etikettcímkével az urnát lezárták és változatlanul használták, addig a jegyzőkönyvvezető 2024. június 11-i előadása szerint az urna a felügyelete alá került és új urnát állítottak be. A TVB határozata ezeket az ellentmondásokat nem tárta fel, ebből következően tévesen következtetett a választás tisztasága elvének megvalósulására.
    A Kúria jelentőséget tulajdonított a fennálló ellentéteknek, mert emiatt nem lehet megállapítani a Ve. 174. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt követelmények megvalósulását, vagyis azt, hogy olyan szavazóurnába gyűjtötték-e a szavazólapokat, amely megfelelően lezárva, hitelesítve volt. Ezen követelmények teljesülése hiányában pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában a választás tisztaságára vonatkozó alapelv sérült azzal, hogy a nem lezárt szavazóurnában gyűjtött szavazólapokat nem nyilvánította az SZSZB érvénytelennek, hanem azokat érvényes szavazatok közé keverve összeszámolta és a végeredmény megállapítása során figyelembe vette.
  7. Az Alkotmánybíróság 3210/2024. (VI.13.) számú döntésének [32] bekezdésében a választás tisztasága elvének érvényesülése kapcsán az alábbiakat fejtette ki: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. A Ve. a választás tisztaságának biztosítása érdekében alapelvi szinten és tételes szabályokkal is kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását, és ebben az értelemben egyes előírásai egyebek között a választási kampány-eszközöket és tevékenységet korlátozzák. A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelni ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van [lásd: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása, az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint].”
  8. A Kúria álláspontja szerint, ha a szavazóurna a szavazás teljes folyamata alatti lezárt állapota kétséget kizáróan nem állapítható meg, akkor a nem zárt szavazóurnában gyűjtött valamennyi szavazólapot érvénytelennek kell minősíteni, azt a végeredmény szempontjából nem lehet figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy nincs adat arra vonatkozóan, hogy a 004. szavazókörben a nem zárt szavazóurna mennyi szavazatot tartalmazott (mivel azokat összekeverték a többi urna tartalmával), a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy a végeredményt ezen szavazatok mellőzésével állapítsa meg. A fentiekben kifejtettek alapján egyetért a Kúria azzal a kérelmezői érveléssel, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok számszaki egyezésének megállapítása nem vezethet a jogsértés kiküszöbölésére.
  9. A kérelmező elsődlegesen a 004. számú szavazókörben leadott valamennyi szavazat, mint érvénytelen szavazat figyelmen kívül hagyásával kérte a választási eredmény megállapítását.         A Kúria megítélése szerint ez a megoldás ellentmond az Alkotmánybíróság fent idézett határozatában is megfogalmazott „választók akarata szabad kifejezésének biztosításá”-nak. Ismeretlen számú érvénytelen szavazat miatt nem lehet az adott szavazókörben leadott valamennyi szavazatot érvénytelenné nyilvánítani, mert a Kúria ezzel elvonná a többi választópolgártól az Alaptörvényben biztosított politikai akaratnyilvánítás lehetőségét.
  10. A Kúria emellett figyelembe vette a szavazáson valamennyi szavazókörben szavazók és a 004. szavazóköri szavazók arányát (26%) is. Ezen szavazókör nélkül az össz-választói akaratot nem tükröző eredményt kellett volna megállapítani. Mindezek alapján a választói akarat megnyilvánulása, annak érvényre juttatása érdekében a Kúria a 004. szavazókörben a szavazás megismétlésének elrendelését látta szükségesnek.
  11. Miután a Kúria megállapította, hogy a TVB, HVB határozata a 004. szavazóköri eredmény megállapítása kapcsán jogsértő volt, az a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző módon került megállapításra, a választási eredmény megállapítását az elsőfokú határozatra is kiterjedően a 004. szavazókör tekintetében mellőzte, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai megfelelő alkalmazásával a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét, Nagytarcsa 004. szavazókörre kiterjedő hatállyal megsemmisítette, és a Nagytarcsa 004. szavazókörben a polgármester választás megismétlését rendelte el.
  12. A Ve. 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.

A döntés elvi tartalma

  1. Ha a szavazóurna a szavazás teljes folyamata alatti lezárt állapota kétséget kizáróan nem állapítható meg, akkor a nem zárt szavazóurnában gyűjtött valamennyi szavazólapot érvénytelennek kell minősíteni.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos volt, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 20.

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró