Kvk.I.39.121/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.121/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Vasvári Pál Társaság (cím 1.)

Képviselője: Nácsáné Dr. Kalán Eszter Hajnalka ügyvéd (cím 2.)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 379/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A le nem rótt közigazgatási nemperes eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 175/2024. (V. 30.) KT számú határozatával arról döntött, mint az ún. „Vasvári Hírmondó” című időszaki lap kiadója, hogy 2024. júniusában a Vasvári Hírmondó egy különszámot jelentet meg, melyben Tiszavasvári Város Önkormányzata 2019-2024. között végzett munkájáról szóló tájékoztató anyag kerül ismertetésre. A határozat a különszám példányát 4200 db-ban jelölte meg.
  2. Tiszavasváriban 2024. június 3-án kezdődött meg a Vasvári Hírmondó Különkiadás terjesztése. A kiadvány címlapján „Ezt történt Tiszavasváriban 2019-től napjainkig” felirat szerepel, s a kiadványban 18 alkalommal látható a hivatalban lévő polgármester neve és arcképe.
  3. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9-ére kiírt választásán Tiszavasvári polgármestere polgármesterjelöltként indult.
  4. A Vasvári Pál Társaság (kérelmező), mint jelölőszervezet, 2024. június 5-én nyújtotta be képviselője útján kifogását a Tiszavasvári Helyi Választási Bizottsághoz, melyben jogsértés megállapítását kérte arra tekintettel, hogy a Vasvári Hírmondó Különkiadás elnevezésű lap (a továbbiakban: kiadvány) tartalma szerint választási kiadvány.
  5. Kifogásában előadta, hogy a kiadvány felelős kiadója a helyi polgármester, aki polgármesterjelöltként indul a június 9-ei helyi önkormányzati választáson. Előadta, hogy a polgármester és az őt támogató egyes képviselőjelöltek közpénzből történő népszerűsítése sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvét és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
  6. A kifogás szerint a helyi önkormányzat a helyi közhatalmat jeleníti meg, ezért választási időszakban megkérdőjelezi az esélyegyenlőség elvének érvényesülését az a tény, vagy akár csak a látszat, hogy a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy e jelölt mellett tűnik fel. Álláspontja szerint az alapelveknek akkor is érvényesülnie kell, ha a jelenleg még hivatalban lévő városvezetés jövőre vonatkozó elképzeléseit mutatja be, hiszen a választási kampány során nem lehet attól elvonatkoztatni, hogy a jelenlegi városvezetésből megjelenített személy egyben maga a polgármesterjelölt.
  7. A Tiszavasvári Helyi Választási Bizottság elnöke megállapította, hogy a Vasvári Hírmondó az Önkormányzat időszaki lapja, mint sajtótermékkel kapcsolatos kifogás nem a Helyi Választási Bizottság hatáskörébe tartozó ügy, ezért 2024. június 6-án kelt, TPH/2057-144/2024. számú döntésével a kifogást és annak mellékleteit áttette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: TVB).

A választási bizottságok határozatai

  1. A TVB 2024. június 7-én kelt, 52/2024. (VI. 7.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, s megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvei sérültek, és a Vasvári Hírmondó kiadvány felelős kiadóját eltiltotta a további jövőbeli jogsértéstől.
  2. A határozat kimondta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között joggyakorlás alapelve sérelme nem állapítható meg.
  3. A határozat a választási kampány szabályainak megsértése miatt bírságot nem szabott ki.
  4. A határozat indokolása szerint a rendelkezésre álló adatokból megállapítható volt, hogy a kiadvány tartalma, különösen a polgármester köszöntője, alkalmas volt arra, hogy a 2024. június 9-ei önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során azt a látszatot keltse, hogy a kiadvány megjelentetésével a helyi közhatalom semleges pozícióját feladva egy jelölt, illetve jelölőszervezet mellett áll ki.
  5. A határozat indokolása szerint bírság kiszabására azért nem került sor, mert a Ve. 152. § (4) bekezdése szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két, egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt. A megjelölt bizonyítékok alapján, a kifogással érintett ügyben azonban csak egy lapszám állt rendelkezésre a kiadványból.
  6. Az elsőfokú határozattal szemben a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (a továbbiakban: NVB), hogy a TVB határozatát változtassa meg, és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint a választási kampány szabályainak megsértése miatt bírságot szabjon ki.
  7. A fellebbezés szerint a jogsértés időzítetten és szándékosan történt, és a település egészén rendkívül sok helyen, azonos módon valósult meg, ezért indokolt lehet a bírság maximum összegben történő megállapítása is.
  8. Az NVB 2024. június 9-én kelt, 379/2024. számú határozatával a TVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  9. A határozat indokolása szerint a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be. A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint pedig az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést, a kérelmező azonban érintettségét nem bizonyította.
  10. A határozat indokolása több alkotmánybírósági határozatra is utalt [3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú, 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzések], amelyekben az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy mindig az adott ügyben esetről esetre kell vizsgálni a jogorvoslati kérelem benyújtása szempontjából az érintettség fogalmát. A határozat indokolása utalt a Kúria gyakorlatára is, amely szerint az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló. (Kvk.II.37.111/2014/2., Kvk.I.37.439/2014/3., Kvk.V.37.489/2014/2., Kvk.I.39.275/2022/4.)
  11. A határozat indokolása szerint a kérelmező érintettsége vizsgálata körében kiemelt jelentősége van annak a körülménynek, hogy a fellebbezés kizárólag azt sérelmezi a TVB határozatában, hogy bírság kiszabására nem került sor a jogsértővel szemben.
  12. A határozat indokolása szerint a kérelmező igényérvényesítési jogosultsága – igazolt érintettség hiányában – nem terjed ki arra, hogy vitassa annak kérdését, hogy a TVB miért nem szabott ki bírságot a jogsértővel szemben. A bírság kiszabásának elmaradása ugyanis a kérelmezőt követlenül a jogai gyakorlásában nem akadályozza, kötelezettségeit nem befolyásolja, jogi helyzetében változást nem idéz elő.
  13. Az NVB határozata indokolása az érvelés alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú határozata elvi tételére, mely szerint önmagában az, hogy polgármesterjelöltként a más terhére megállapított választási jogszabálysértés a kérelmezőre nézve hátrányos, nem teremti meg az érintettségét atekintetben, hogy a bírságolás hiányát kifogásolva támadja a választási bizottság határozatát. A választások tisztaságának, törvényességének biztosítása nem kérelmező, hanem a közérdek védelme érdekében eljáró választási bizottságok feladatát képezi a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján, ennek részeként a bírság kiszabása, mint a jogsértést megtorló jogkövetkezmény, nem a sérelmet szenvedett személy, hanem az állam igénye.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben az NVB határozata hatályon kívül helyezését, és helyette a Ve. 235. § (5) bekezdés b) pontja alapján új határozat hozatalát kérte, azzal, hogy a Kúria a fellebbezésében foglaltaknak adjon helyt, és a Ve. 219. § (1) bekezdése alapján szabjon ki bírságot a jogsértést elkövető polgármesterrel szemben.
  2. Felülvizsgálati kérelmében állította, hogy a hivatalban lévő polgármester és az őt támogató egyes képviselőjelöltek közpénzből történő népszerűsítése durván és egyértelműen sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvét a jelöltek és a jelölőszervezetek között, illetve e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
  3. Hivatkozása szerint a TVB és az NVB azzal, hogy a konkrét esetben nem szabott ki semmilyen bírságot, nincs összhangban a választási eljárásról szóló törvény rendelkezésével. Az NVB ugyanis a jogszabálysértés súlyát, előfordulásának időzítettségét, és előfordulásának számosságát a Ve 219. § (1) bekezdése ellenére nem vette figyelembe akkor, amikor bírság kiszabása nélkül hozta meg határozatát. A bírság kiszabása ugyanis a konkrét jogszabálysértés miatt a jogsértővel szemben az egyetlen hathatós visszatartó erő lett volna az adott esetben, és a jövőre nézve is, bírság kiszabása nélkül nem érvényesül a törvény előírásának betartására vonatkozó állami igény sem.
  4. Utalt arra, hogy nem lett értékelve az a körülmény, hogy a helyi közéleti lap a szokásos, impresszumban feltüntetett havi megjelenési idő előtt jelent meg, és még rövidített formában sem jelentette meg a kérelmező (Vasvári Pál Társaság) beszámolóját.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására az alábbiak miatt nincs lehetőség.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának feltétele - mások mellett -, egyrészt a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettség megállapíthatósága, másrészt a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslattal támadott határozat jogszabálysértésére történő hivatkozás.
  3. A Kúria ezért elsőként azt vizsgálta, hogy a kérelmező jogi helyzetét közvetlenül érinti-e az NVB határozata és emiatt azzal szemben jogosult-e érintettként bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. A Kúria álláspontja szerint függetlenül attól, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében érintettségére nem hivatkozott, a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére vonatkozóan az érintettsége fennáll. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntéssel szemben ugyanis a jogorvoslati jogát a bíróság előtt nyilvánvaló érintettséggel gyakorolhatja az a kérelmező, aki a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozat vonatkozásában a jogorvoslati kérelem, azaz a fellebbezés benyújtója volt. Az érintettség hiánya miatt a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító NVB döntés ugyanis a kérelmező érdekeltségének hiányát mondta ki, ezáltal az ő jogorvoslati jogát korlátozta, ezen jogi álláspont vitatásában a kérelmező kétséget kizáróan érdekelt.
  4. A Kúria ezt követően a felülvizsgálati kérelem kapcsán azt vizsgálta, hogy abban a Ve. 223. § (3) bekezdésének megfelelően megjelölésre került-e a határozathoz kapcsolódó jogszabálysértés, majd megállapította, hogy az alábbiak miatt erre nem került sor.
  5. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat – a Ve. -ben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, a kereseti kérelemhez kötöttség elve irányadó a választáshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban is.
  6. A felülvizsgálati kérelem vizsgálata eredményeként a Kúria megállapította, hogy a kérelmező az NVB határozata megállapításaival, érvelésével szemben semmilyen indokolást nem adott elő. A kérelmező által bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozat ugyanis a kérelmező érintettsége hiányát állapította meg a bírságkiszabáshoz kapcsolódóan, s vonta le ennek jogkövetkezményeként azt, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Ehhez képest a kérelmező felülvizsgálati kérelme csak arra vonatkozó érvelést tartalmaz, hogy miért lett volna indokolt bírságot kiszabni a jogsértővel szemben. A felülvizsgálati kérelem tehát egyáltalán nem érinti az NVB döntése lényegét, nem jelöl meg semmilyen jogszabálysértést arra vonatkozóan, hogy a kérelmező fellebbezését érintettség hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntés miért jogsértő.
  7. A Kúria álláspontja szerint az a körülmény, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a jogsértővel szembeni bírságkiszabás elmaradását jogsértőnek állítja, nem pótolhatja az NVB határozatának, a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozat jogsértő voltának bemutatását, mivel a két érvelés nem állítható egymással szembe, hiszen az érintettség előkérdése a bírságkiszabással kapcsolatos jogi álláspont érdemi vizsgálatának.
  8. A kúriai gyakorlat szerint (Kfv.VI.39.424/2022/5. [21], [22]. Kfv.39.486/2022/3. [23], [28]) a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt, jogszabálysértésre történő hivatkozást, azaz a felülvizsgálati érvelést össze kell kötni a bírósági felülvizsgálattal érintett határozatban szereplő jogi érveléssel. A kérelmező felülvizsgálati kérelme éppen ezt mulasztotta el, ugyanis a felülvizsgálati kérelem nem jelöl meg semmilyen jogszabálysértést arra vonatkozóan, hogy az NVB határozata az érintettség kérdésében miért jogsértő.
  9. A Kúria álláspontja szerint a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő azon követelmény, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésre kell hivatkozni, akkor teljesül, ha a bírósági felülvizsgálati kérelemben szereplő jogi érvelés (vagy annak legalább egy része) a felülvizsgálattal támadott határozat jogi érveléséhez kapcsolódik, azt vitatja.
  10. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme az NVB-nek a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozatát, annak érveit nem támadta, ezért a Kúria érdemben nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy egyébként a Kúria gyakorlatát (Kvk.VII.39.105/2024/10.) követő TVB határozat bírság kiszabását mellőző döntése jogszerű volt-e.
  11. A fentiek alapján a Kúria Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő azon követelmény, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésre kell hivatkozni, akkor teljesül, ha a bírósági felülvizsgálati kérelemben szereplő jogi érvelés (vagy annak legalább egy része) a felülvizsgálattal támadott határozat jogi érveléséhez kapcsolódik, azt vitatja.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 14.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró