Kvk.I.39.119/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.119/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: Dr. Keczely Béla Zoltán (…………….)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Lesták Erika Ügyvédi Iroda, eljár: Dr. Lesták Erika ügyvéd (………………)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 180/2024. (06. 07.) számú TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 180/2024. (06. 07.) számú TVB határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyezett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. (név) (a továbbiakban: kifogástevő) 2024. május 30. napján 16 óra 01 perckor elektronikus levélben választási kifogást nyújtott be a Gödi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyben előadta, hogy a kérelmező egy a csatolmányban lévő felhívást tett közzé, a résztvevők részére egy 50.000,-Ft névértékű ajándékot ígért. A kifogás tartalmazta, hogy a kérelmező Gödön, a Béke úton, illetve az Alsógödi vasútállomás peronján is kiplakátolta a felhívást, és a Facebook-on lévő bejegyzésénél, kommentben kifejezetten a választókörzetbéli lakosokat említi. A kifogástevő véleménye szerint az „ajándékosztogatás” bőven kimeríti a választói akarat befolyásolása bűncselekményét. A kifogástevő 2024. május 31. napján 09 óra 02 perckor elektronikus levélben a kifogást azzal egészítette ki, hogy a kifogásolt cselekmény a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába ütközik.
  2. A kifogástevő bizonyítékként elektronikus dokumentumként csatolta a kérelmező képviselőjelöltet és alatta választási gyűléseinek időpontját ismertető választási plakátokról készült fényképfelvételeket, amelyek egy közterületi oszlopra kifüggesztett formában láthatóak. Emellett képként csatolt egy, a Facebook közösségi portálon a kérelmező által a „Gödiek” nevű csoportban közzétett bejegyzést.
  3. A kérelmező a Kapu Civil Kurázsi és Kontroll Egyesület Göd település 02. számú egyéni választókerületi jelöltje, a kifogástevő Göd település 02. számú egyéni választókerületi független jelölt volt a helyi önkormányzati képviselők 2024. évi választásán.
  4. A HVB a 2024. június 3. napján meghozott 71/2024. (VI. 3.) HVB határozatában a kifogásban foglaltakat részben alaposnak értékelte. Megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy a 2024. május 31., 2024. június 1., 2024. június 2., 2024. június 3., 2024. június 5. és 2024. június 7. napjain általa szervezett választási gyűlésekre szóló választási plakátjain 50.000,- Ft névértékű ajándék ígéretével befolyásolta a választópolgárok egy részét, ezáltal megsértette a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlása vonatkozó alapelveket.                      A megállapított jogszabálysértés miatt a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, valamint a jogsértéssel összefüggésben 100.000,- Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte. Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, mint alapelv megsértésére vonatkozó kifogásrészt elutasította. Az esettel összefüggésben felkérte a Gödi Helyi Választási Iroda vezetőjét, hogy a kifogásban nevezett cselekmény lehetséges büntetőjogi érintettségére tegyen rendőri feljelentést.
  5. A HVB a határozat indokolásában rögzítette, hogy a Ve. 140. § d) pontja szerint a választási gyűlés kampányeszköz, amely a kifogásban sérelmezett találkozási helyszíneken történő jelölti és választópolgári megjelenéssel megvalósul. Önmagában a választási gyűlés tartása a kampányidőszakban nem tiltott, azonban a választói akarat alapelvekbe ütköző befolyásolását jelenti, ha a választási kampányban résztvevő jelölt csekély értéket meghaladó ajándékokkal igyekszik rábírni a választópolgárokat, illetve befolyásolni őket a választásokon képviselt álláspontjával való azonosulásra, s az 50.000,- Ft névértékű ajándék ígérete meghaladja a csekély értékű ajándék kategóriát. Sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvet, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét az, hogy 50.000,- Ft névértékű ajándék ígéretével is törekedett a szervező kérelmező a választópolgári akarat befolyásolására. Megállapította, hogy a választási gyűlésekre szóló, az azon történő részvételre 50.000,- Ft névértékű ajándék ígéretével ösztönző választási plakát a kérelmezőtől származik. Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek alapelv körében hivatkozott a Kúria gyakorlatára, ez alapján kifejtette, hogy az esélyegyenlőséget az állam és az önkormányzat köteles biztosítani, így ezt a kifogásrészt elutasította.
  6. A HVB a megállapított jogsértésre figyelemmel indokoltnak tartotta az attól való eltiltás alkalmazását, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján mérlegelési jogkörében a kérelmező terhére bírságot szabott ki, ennek során a Ve. 219. § (1) bekezdése szerint mérlegelte az eset összes körülményét. A HVB súlyosbító körülményként értékelte, hogy a kérelmező a választási kampányhoz fűződő jogait nem a Ve. rendelkezéseinek megfelelően, a jogszabályi korlátokat jelentős mértékben túllépve gyakorolta. 
  7. A kérelmező a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen, kérte annak megváltoztatását és a kifogás elutasítását, a kifogásnak akár részben való helyt adás esetére kérte a bírság törlését vagy jelentős mérséklését. Álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésének megállapítása jogsértő, a döntés meghozatala során a HVB megsértette a Ve. 218. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, mert nem a rendelkezésre álló adatok alapján döntött, a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, csak a kifogásban megjelölt bizonyítékokra alapította döntését. A döntés alapjául vett 2024. május 30-ai Facebook posztot nem a hozzászólásokkal együtt vizsgálta, és nem vette figyelembe a már megtartott választási gyűlésekről szóló beszámolót, amely alapján megállapítható volt, hogy az ajándék a választási gyűlésen megjelenteknek egy névleges pénz, gödi 50.000,- Ft-os volt, amely azt szimbolizálta, hogy választási ígéretének megfelelően a helyi építményadó eltörlése esetén átlagosan ennyit fognak megtakarítani a gödi polgárok. Hivatkozott a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 26. § (1) bekezdésére, az ajándék nem forgalomba hozott bankjegy másolata, hanem egy képzelt bankjegy volt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényre is, amely a csekély értékű ajándék fogalmát a minimálbér 10 %-ában (26.680,- Ft-ban) határozza meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy a névérték nem azonos a piaci értékkel, az ajándék névértéke 50.000,- Ft, de piaci értéke 0,- Ft, így alkalmatlan eszköz a választói akarat valódi befolyásolására.
  8. A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. június 7. napján meghozott 180/2024. (06. 07.) számú TVB határozatában a 71/2024. (VI. 3.) HVB határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a fellebbezést az arra jogosult nyújtotta be, az határidőben érkezett, de nem alapos. A Ve. 218. § (1) bekezdésének megsértésére alapított hivatkozást nem értékelte helytállónak, mivel a hivatkozott jogszabályhely épp arról szól, hogy a választási bizottság az elé terjesztett, rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján dönt, s több bírósági határozat is kifejtette már, hogy a választási eljárás sommás jellegére figyelemmel a választási bizottságoknak - a Ve. 151. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem áll módjukban bizonyítékot beszerezni. Nem fogadta el a kérelmező névértékre és forgalmi értékre vonatkozó érvelését, mivel a választópolgárnak nem szükséges ismerni a pénzügyi alapfogalmakat, számára a plakáton hirdetett 50.000,- Ft névértékű ajándékból nem feltétlenül vonható le a fellebbezésben kifejtett következtetés. Osztotta a HVB azon álláspontját, hogy a kérelmező a választási gyűlésekre szóló választási plakátjain 50.000,- Ft névértékű ajándék ígéretével befolyásolta a választópolgárok egy részét, ezáltal megsértette a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlása vonatkozó alapelvet. A TVB a bírság összegével is egyetértett.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező - jogi képviselő útján - a Ve. 222. §-ában foglalt rendelkezésre figyelemmel, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján, azaz jogszabálysértésre és mérlegelési jogkörben hozott határozatra hivatkozva benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében kérte a TVB határozatának a HVB határozatára is kiterjedő megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását. Álláspontja szerint a TVB határozata a HVB határozatára is kiterjedően jogszabálysértő, a fellebbezésben már kifejtett jogi indokok alapján. Előadta, hogy a TVB a vonatkozó jogszabályok téves értelmezésével - a HVB álláspontját elfogadva - jutott arra a téves következtetésre, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvek sérültek. Hivatkozott a Ve. 218. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmére is, mivel a HVB a tényállást nem tisztázta, a rendelkezésre álló adatokat helytelenül mérlegelte, abból téves következtetést vont le.
  2. Kifejtette, hogy a választás tisztaságának megsértésére a plakáton szereplő „ajándék” ígérete nem volt alkalmas, mivel a Facebook bejegyzésből is kitűnően csak egy választási program ígérete volt, egy helyi adó eltörlésére, ajándékot senki ténylegesen - még kis értékűt sem - kapott. A meghirdetett gyűlésen pedig - ha korábban nem is volt nyilvánvaló - az „ajándék” természete egyértelművé vált. Amiatt sem sérthette a választás tisztaságát, vagy a jóhiszeműség elvét a plakát, mert egyetlen megjelent választópolgár sem sérelmezte, hogy nem 50 ezer forintot kapott, vagy hogy nem kapott tényleges ajándékot, csak egy program ismertetését. Álláspontja szerint egyedül a kifogástevőt, mint jelölt társat sértette az, hogy néhány választópolgár a kérelmező választási programjára is kíváncsi.   
  3. A bírság kiszabása körében hivatkozott arra, hogy a HVB és a TVB nem vette figyelembe, hogy a Ve. 219. § (1) bekezdése szerint a bírságról való döntésben és a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét - figyelembe kell venni, a bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Amennyiben fennáll a jogsértés, úgy azt is figyelembe kellett volna venni, hogy a plakáton szereplő ajándék csak egy választási ígéret, a megválasztás esetére szóló lehetséges elvi választói nyereség. A gyűléseken megjelenők szimbolikus „pénz”-t kaptak, aminek semmilyen értéke nem volt. Előadta, hogy senkit nem tévesztett meg, senkinek az akaratát nem befolyásolta jogellenesen, jelöltként programot jogszerűen hirdethet, amely programnak része lehet a házadó eltörlése. Szándékosság nem terheli, az érintettek köre nem releváns, a területi kiterjedtség is egy választókerületre korlátozódik, a jogsértés - ha megállapítható - nem ismétlődött meg, a HVB határozata közlését követően gyűlést egyáltalán nem tartott.

A kifogástevő Kúria felhívására tett nyilatkozata

  1. A Kúria a 2. sorszámú végzésével - rövid határidővel - nyilatkozattételi lehetőséget biztosított a kifogástevőnek, aki a felhívásban meghatározott határidőben nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint „a választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”.
  3. A kérelmező, mint a plakáton szereplő jelölt és a választási gyűlések szervezője Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta.                        A bírósági felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A kérelmező által vitatott TVB határozat - az elsőfokon eljárt HVB által hozott határozat helybenhagyásával - a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott alapelvi rendelkezések megsértését állapította meg a kérelmező terhére. Ezen alapelvi rendelkezések szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvását, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.                   A Kúria leszögezi, hogy ezen alapelvek választási eljárásban történő érvényesülését mindig az eset összes körülményét egyenként és összességében figyelembe véve kell vizsgálni.
  5. A bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatokra vonatkozóan sem korlátlan, annak irányát a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértések jelölik ki.                A kérelmező a TVB határozatát a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértésre hivatkozással, valamint a bírság tekintetében a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja alapján, mérlegelési jogkörben hozott határozatként is támadta. A TVB határozat jogszabálysértő voltára alapított hivatkozás körében a kérelmező elsődlegesen a tényállás tisztázás hiányosságát sérelmezte.
  6. A Ve. 218. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A HVB a határozat meghozatalakor a kifogás mellékleteként becsatolt dokumentumokat megvizsgálta, azok értékelése alapján állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pont szerinti alapelvi rendelkezések kérelmező általi megsértését. A kérelmező a fellebbezés benyújtásakor bizonyítékot nem csatolt, így a TVB-nek azok a dokumentumok álltak rendelkezésére, amelyek a kifogás mellékleteként kerültek benyújtásra. A TVB bírósági gyakorlatra utalva mutatott rá a választási eljárás sommás jellegére, amelynél fogva a választási bizottságoknak hivatalból bizonyíték beszerzésére főszabály szerint - a Ve. 151. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - nincs lehetőségük, ebből következően az elé tárt bizonyítékok alapján hozzák meg döntésüket. Ezen értelmezés helyességét a kérelmező által a Ve. 218. § (1) bekezdésére alapított hivatkozás nem cáfolja. A Ve. 218. § (1) bekezdése, a rendelkezésre álló adatok alapján való döntés nem azt jelenti, hogy a TVB-nek a másodfokú határozat meghozatala során hivatalból intézkednie kell adatok beszerzése érdekében, hanem azt, hogy a fellebbezéssel elé terjesztett, valamint a kifogás elbírálása során már rendelkezésre állt adatokat, dokumentumokat értékeli, az így rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg határozatát.
  7. A Kúria megjegyzi, hogy a Ve. 225. §-a alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben is felhozhatók új tények és bizonyítékok, de a kérelmező a Kúria előtt sem csatolt bizonyítékot, amellyel állításait alátámasztotta volna.
  8. A rendelkezésre álló adatok helytelen értékelésére alapított érvelés sem foghatott helyt. A TVB a fellebbezési érvek vizsgálata során a HVB által is vizsgált plakátok és Facebook közzététel értékelését tudta elvégzeni, mert ezek a bizonyítékok álltak a rendelkezésére. A TVB a határozatában releváns jogszabályként idézte egyebek mellett a Ve. 140. § a) és d) pontját, amelyek kampányeszközként nevesítik a plakátot és a választási gyűlést, továbbá a Ve. 141. §-át, amely értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A vizsgált plakátok egyrészt a kérelmezőt ábrázolták, másrészt választási gyűlésekre vonatkoztak. A kérelmezőt ábrázoló plakátnak a meghirdetett választási gyűlésekkel való kapcsolata nem volt vitatott, miként az sem, hogy a választási gyűlések időpontjait tartalmazó plakát 50.000,- Ft névértékű ajándékra utal - és nem névleges pénz, gödi 50.000,- Ft-osra - , amelyet a választási gyűlés résztvevői kapnak.
  9. A Kúria rámutat arra, hogy a plakát választási gyűlésre vonatkozó tájékoztatásának teljeskörűnek kell lenni, és a Ve. alapelvi rendelkezései fényében az is elvárható, hogy a meghirdetett gyűlésekre vonatkozó információk ne keltsenek téves látszatot a választópolgárokban. A Facebook közzététel tekintetében ugyancsak elvárható, hogy a jelölt által közzétett posztból legyen teljeskörűen megállapítható annak tényleges tartalma, és ne az ahhoz érkező kommentekből kelljen kiválogatni, hogy mit kívánt a kérelmező közvetíteni a választópolgárok felé.
  10. Alaptalannak értékelte a Kúria a kérelmező azon hivatkozását is, miszerint a plakát és a Facebook közzététel együttes értelmezéséből az ígért ajándék tényleges jellege (azaz, hogy az ajándék nem a választási gyűlésen bekövetkező, valós értékkel bíró pénzbeli juttatás, hanem egy választási ígéret a helyi építményadó eltörlésére, a jelölt programjának része) kitűnik.           A plakát és a Facebook két eltérő közvetítő csatorna, a plakátolvasók és a Facebook-használók köre nem tekinthető azonosnak. Helyesen járt el a TVB a plakátok és a Facebook poszt értékelésekor, döntéséből nem tűnik ki olyan logikátlan vagy súlyosan okszerűtlen következtetés, amely a bizonyítékok felülértékelését indokolttá tenné, a tényállás tisztázáshoz vezető bizonyítási szabályok megsértése - a kérelmező hivatkozása ellenére - nem áll fenn, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve megsértésének megállapítása megalapozott.
  11. A TVB a vizsgált plakát ajándékra vonatkozó közlését az MNB tv.-re és a személyi jövedelemadóról szóló törvényre alapított fellebbezési érvek mentén is értékelte, ennek során helyesen mutatott rá arra, hogy a választópolgárnak nem szükséges ismernie pénzügyi alapfogalmakat. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében valójában a választási bizottságok által feltárt tényállásból levont következtetéssel nem értett egyet, ez azonban nem eredményezi a tényállás tisztázására előírt kötelezettség megsértését.
  12. A Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja a választási kampány szabályainak megsértése esetén lehetővé teszi bírság kiszabását, amelyről a választási bizottság mérlegelési jogkörben dönt.                A TVB határozatával helybenhagyott elsőfokú határozatban a bírság összegét arra a súlyosbító körülményre figyelemmel állapította meg a HVB, hogy a kérelmező a választási kampányhoz fűződő jogait nem a Ve. rendelkezéseinek megfelelően, a jogszabályi korlátokat jelentős mértékben túllépve gyakorolta. A kérelmező felsorolta ugyan azokat a körülményeket, amelyek alapján kéri a bírság törlését vagy jelentős mérséklését, azonban nem érintette a jogsértés súlyát, amely a Ve. 219. § (1) bekezdésében is nevesített szempont, és azt nem viszonyította ahhoz, hogy a Ve. 219. § (2) bekezdésében meghatározott legmagasabb bírság összegéhez képest (amely természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse) az alsó tartományba tartozó összegű bírság megfizetésére kötelezték, ami a kötelező legkisebb munkabér havi összegének a felét sem éri el. Az eset összes körülményére figyelemmel a kiszabható bírság összegének alsó tartományában megállapított bírság nem eltúlzott, azt a fennálló súlyosbító körülmény megalapozza, ennek értékelése pedig a vitatott határozatból kitűnik. 
  13. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Sérti a választások tisztasága, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ha a választási kampányban szokásosan elfogadható csekély értékű ajándéknál nagyobb értékben ígér ajándékot a jelölt a választási gyűlésen való részvételért.
  2. A meghirdetett választási gyűlést szervező jelölt terhére esik, s neki kell viselni annak jogkövetkezményét, ha a választási plakát és a választókhoz eljuttatott egyéb üzenete azt a látszatot kelti, hogy azonnali nagyobb értékű ajándékot ígér és nem az derül ki a kommunikációja alapján, hogy a választási győzelme után megvalósítandó adómentességből származó megtakarításra, mint nyereségre tesz ígéretet.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben alaptalan volt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. június 13.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró