Kvk.I.39.107/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.107/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                         Dr. Heinemann Csilla előadó bíró
                         Dr.  Hajnal Péter bíró

A kérelmező: (név)
                      (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Zvara István Ügyvédi Iroda
                                                (cím1
                                                ügyintéző: Dr. Zvara István ügyvéd)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 37/2024. (V. 28.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 37/2024. (V. 28.) számú határozatát - az indokolás módosításával - helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. Eger Megye Jogú Város Helyi Választási Bizottsága egy polgármesterjelölt kifogása alapján a 110/2024. (V. 24.) számú határozatával részben elmarasztalta kérelmezőt, megállapítva, hogy plakátok kihelyezésével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőségi alapelvet, és a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől.

A fellebbezés

  1. A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezésének indokaként kifejtette, hogy az elsőfokú határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába ütközik, továbbá sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 1:5. § (1) bekezdésében szabályozott joggal való visszaélés tilalmát.

A TVB határozata

  1. A Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. május 28. napján meghozott 37/2024. (V. 28.) határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában felsorolt kötelező adatok közül személyi azonosítóját nem közölte, helyette adóazonosítóját tüntette fel. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésben írtakat. Ugyanakkor vizsgálta a fellebbezésnek a Helyi Választási Bizottság tagjainak összeférhetetlenségét állító részét, megállapítva, hogy Ve. 14. § (1) bekezdése és Ve. 18. § (1) bekezdése alapján az nem áll fenn. Kifejtette, hogy a fellebbezésben hivatkozott „elfogultság” intézményét a Ve. nem nevesíti, így erre vonatkozóan vizsgálat nem folytatható le.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező a 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231.  § (5) bekezdés b) pontja alapján kérte a TVB határozatának a megváltoztatását, a jogsértés ténye megállapításának mellőzését.
  2. Előadta, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatának elutasítása ellenére a fellebbezést a TVB részben elbírálta, ahhoz jogi indokolást is fűzött, emiatt az ellentmondásos, ez kimeríti a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogsértést. Kifogásolta, hogy bizonyos tényállási elemek kapcsán hiányosan került elbírálásra a fellebbezés, csak az önkényesen kiragadott részekkel foglalkozott a TVB.
  3. Továbbra is állította a HVB elfogultságát, ezzel kapcsolatban ismételten részletezte az egyes személyek tevékenységét és személyi összefonódását, kérte - új elemként - a HVB elnökhelyettese és a TVB póttagja közötti rokoni kapcsolatra tekintettel az összeférhetetlenség és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja sérelmének megállapítását. Álláspontja szerint a Ve. 18. § (1)-(2) bekezdése alapján a TVB-nek hivatalból vizsgálnia kellett volna a HVB általa nevesített tagjainak pártokhoz való kapcsolódását. Szerinte a TVB a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. Bírósági felülvizsgálati kérelmében a sérelmezett tevékenységgel kapcsolatban új bizonyítékokat terjesztett elő. Hangsúlyozta, hogy a TVB a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alapelvet sértette meg, mikor elmarasztalta a kérelmezőt. Ezzel összefüggésben hivatkozott az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésének sérelmére is. Hivatkozása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kampányban önkéntesen részt vehetett, jogsértést ezért nem követett el a terhére rótt cselekménnyel.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a „választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.” A kérelmező az érintettségéről ugyan nem nyilatkozott, de a vitatott tényállásból az egyértelműen kiderül, megállapítható, hogy érintettsége fennáll, a felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdés a), b) és c) pontja tételezi, hogy a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek mit kell tartalmaznia. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja írja elő személyi azonosító közlésének szükségességét.  A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  4. A felperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a fellebbezésében nem került megjelölésre személyi azonosítója, amely a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjából következően a fellebbezés kötelező tartalmi eleme. Ezen kógens rendelkezés alól nincs kimentési lehetőség, a személyi azonosító jelet a fellebbezésnek tartalmaznia kell, az nem azonos az adóazonosító jellel.
  5. A fenti jogi álláspont megfelel a Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzésben és a Kvk.39.056/2024/3. számú végzésben is megtestesülő egységes kúriai gyakorlatnak. A korábbi végzésében a Kúria megállapította, hogy – egyebek mellett – a személyi azonosító megjelölésének hiánya miatt a választási határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség, ezért azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Mindezekre figyelemmel jogszerűen utasította el a TVB a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan.
  6. A Kúria rámutat, a Ve. 224. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjai nem vizsgálati sorrendet rögzítenek. A fellebbezésnek a másodfokú választási bizottság által történő vizsgálata során elsődlegesen annak adattartalmát szükséges vizsgálat tárgyává tenni, vagyis azt, hogy a fellebbezés tartalmazza-e az a), b) és c) pontban megjelölt adatokat.
  7. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás azt jelenti, hogy a fellebbezési indokokra tekintet nélkül – formai okokból, tartalmi hiány miatt - utasítják el a fellebbezést, azt érdemben semmilyen összefüggésben nem vizsgálják, nem vizsgálhatják. Emiatt a TVB-nek nem kellett volna kitérnie döntésében a felperes fellebbezésében a HVB összeférhetetlenségével, elfogultságával kapcsolatos érvelésére. A Kúria ezért az összeférhetetlenség kapcsán kifejtett TVB álláspontot mellőzi a határozatból, s maga sem foglalkozik a kizárólag a HVB tagjaihoz kapcsolt összeférhetetlenségi hivatkozásokkal (Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont, 18.§ (2) bekezdés és Ptk. 1:5. § (1) bekezdés). Az a kérdés, amely nem lehet a fellebbezési eljárás tárgya, az nem képezheti a bírósági felülvizsgálat részét sem.
  8. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében érdemben is vitatta a terhére rótt cselekmény elkövetését. Ez az előadása azonban – a fenti okokra visszavezethetően – szintén nem volt vizsgálható, mivel a TVB érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozata sem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a HVB jogszerűen állapította-e meg, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és jogszerűen tiltotta-e el a további jogsértéstől. Mivel ezek a kérdések a TVB döntésének nem voltak részei, azok bírósági felülvizsgálattal sem támadhatóak. Ez okból a Kúria a kérelmező Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjához kötődő érdemi érvelésével nem foglalkozott.
  9. A Ve. 225. §-a értelmében a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben először megjelenő, a HVB és TVB tagjai összeférhetetlenségét állító érvelést érdemben vizsgálta.
  10. A Ve. 18. §-a, továbbá 45/A. §-a szigorú és kógens összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg a választási bizottságok összetételére vonatkozóan, biztosítva ezáltal a független és pártatlan működésüket. Ha a választási bizottság működésében olyan személy vesz részt, akivel szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok valamelyike fennáll, a jogsértés megvalósul. Az Alkotmánybíróság a rokoni kapcsolat miatti összeférhetetlenséggel foglalkozott 917/B/1998. AB határozatában hangsúlyozva, hogy a választási bizottság választott tagjainál a függetlenség garanciáját jelenti az, hogy nem állhatnak rokoni kapcsolatban a jelölttel, míg a delegált tag esetében a rokoni kapcsolat nem kizáró ok.
  11. Ugyanakkor a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben a TVB összetételére vonatkozóan megjelölt összeférhetetlenségi ok nem tartozik a Ve. 18. §-a és 45/A. §-a felsorolásába. Mindemellett kiemeli, a kérelmező által hivatkozott, TVB póttagjaként megjelölt személy a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem volt jelen, nem vett részt a döntéshozatalban, következésképpen a felülvizsgálati kérelem ezen okból kifolyólag sem lehet alapos.
  12. A Kúria – a fentiek alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) és b) pontját alkalmazva a TVB határozatát - az indokolás módosításával - helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a benyújtó személyi azonosítóját. Ennek hiányában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
  2. A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kizárja a fellebbezés, vagy annak egy része érdemi elbírálását.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, erre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 4.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró