Kvk.I.39.106/2026/6. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság 
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.106/2026/6.

A tanács tagjai: 

dr. Tóth Kincső a tanács elnöke 
dr. Heinemann Csilla előadó bíró 
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró
dr. Figula Ildikó bíró
 dr. Kalas Tibor bíró   

A kérelmező: Pintér Bence polgármester 
                       (Cím1.)

A kérelmező képviselője: Andics Ügyvédi Iroda 
                                          (ügyintéző: Dr. Andics Péter ügyvéd)
                                          (Cím2.)

Az érintett:  Érintett
                   (Cím3.)

Az érintett képviselője: dr. Flórián Tamás ügyvéd 
                                       (Cím4.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:  a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 294/2026. (IV.07.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 294/2026. (IV.07.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az Állam terhén marad. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kifogást tevő 2026. április 06-án benyújtott kifogásában azt állította, hogy Pintér Bence Győr Megyei Jogú Város polgármestere: (a továbbiakban: Polgármester vagy kérelmező) a 2026. évi országgyűlési választáshoz kapcsolódó kampányban jogszerűtlen módon járt el, mikor 2026. április 04. napján hivatalos polgármesteri Facebook oldalán megosztott egy videót, melyben FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltekre – Szeles Szabolcs és dr. Fekete Dávid  (továbbiakban együtt: Jelöltek) – politikai tartalmú, őket negatív színben feltüntető szöveget tett közzé, ezzel megsértve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény  (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait. A kifogást tevő idézte a videóban elhangzottakat, többek között a Polgármesternek a 2026. április 02. napjára összehívott rendkívüli közgyűlésen előadott beszédében hallható azt a részletet: „Ez nem az a Győr, amiben élni szeretnénk, ez nem az a Magyarország, amiben élni szeretnénk. Nekünk, a győri közgyűlésnek most az a feladatunk, hogy a törvény szerinti jogunknál fogva jelezzük, nincs rendben, ami történt (…) Ki tudja, hogy honnan verbuvált pártszolgálatos szabad csapatok osztottak igazság helyett igazságtalanságot pénteken a győri utcákon (…) Még sincs semmiféle magyarázat arra, a Fidesz részéről, hogy mit keresnek ezek az alakok a kampány rendezvényeiken. Mit keresnek Szeles Szabolcs és Fekete Dávid kampányrendezvényén (…) Ma újra láthatjuk, mi fontos Szeles Szabolcsnak és Fekete Dávidnak, a Fidesz önkormányzati képviselőinek, akik országgyűlési választáson indulnak, és kérnek felhatalmazást, nekik a hatalom és nem a győriek védelme a fontos, nekik az önkormányzati sarc és a fekete pufajkások megvédése a stratégiai érdekük. Legyen világos a tisztelt otthon lapító képviselő és jelölt uraknak: Győr nem kér a fekete kabátos pufajkásokból (…).”
  2. A kifogást tevő álláspontja szerint a Polgármesternek a választások során semlegesnek kell maradnia, hivatali minőségében tartózkodnia kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzon, mert ez sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglaltakat. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V.11.) AB határozatára (a továbbiakban: Abh.), valamint a Kúria Kvk.VI.37.699/2019/2. számú döntésére. Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt magatartás a Ve. alapján kampánytevékenységnek minősül, mivel konkrét jelöltekre irányult, a jelölteket negatív kontextusban tüntette fel, mely alkalmas a választói akarat befolyásolására. A közölt tartalom nem csak közügyekben kifejtett vélemény, hanem kifejezetten a választók döntésének befolyásolására irányuló kommunikáció. Rámutatott arra is, hogy a Polgármester közhatalmi minőségében járt el, mivel a hivatalos Facebook oldalát használta fel politikai üzenet közvetítésére. A kifogásában megjelölte a videó elérhetőségét, link formátumban. Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (továbbiakban: NVB), hogy állapítsa meg a jogsértést és tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint szabjon ki bírságot.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a kifogást részben alaposnak találta. 
  2. Az NVB utalt a Ve. 142. § előírására, mely szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
  3. Ezen jogszabályhely alapján azt vizsgálta, hogy a Polgármester az általa használt közösségi oldalon milyen minőségben járt el, milyen minőségben osztotta meg a videót. Ennek megítélése során figyelembe vette az Abh.-ban kifejtetteket. Ebben az Alkotmánybíróság kimunkálta, hogy másképp kell megítélni azt, ha a polgármester hivatali tevékenységével összefüggésben jár el és gyakorolja hatáskörét és feladatait, továbbá akkor, ha nem polgármesteri minőségében nyilatkozik meg. Abban az esetben, ha a polgármester nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Abban az esetben azonban, ha a polgármester pártpolitikai szereplőnek is tekinthető, akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. Ugyanis, ha ezen két élethelyzet összemosódik, vagy legalábbis nehezen határolható el, akkor felmerülhet a pártpolitikai véleménynyilvánítás önkormányzathoz kötődése, amely azonban a fentiek szerint korlátozás alá kell, hogy essen. (Abh. Indokolás [29]) A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges, amely azonban az alkotmányos szempontok figyelembevételével a jogalkalmazó feladata (Indokolás [30]). Az Abh. azt is kifejtette, hogy a polgármester kampányidőszakban való véleménynyilvánításának korlátozhatósága tekintetében más megítélés alá esik azon helyzet, amikor a polgármester az országgyűlési képviselők választásán, vagy a helyi önkormányzati választáson maga is jelöltként indul és az, amikor csak passzív szereplőként támogatja valamelyik jelöltet. A polgármester véleménynyilvánítási szabadságának korlátja tehát csak arra az esetre vonatkozhat, ha a polgármester nem aktív szereplője a választási eljárásnak.
  4. Az Abh. szerint a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján kell arról döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai, vagy magánvéleményét fejtette ki. Az olyan kampányidőszakokban, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő nem saját újraválasztásáért kardoskodik, hanem valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulása sérti a Ve. alapelveit, és így korlátozható a véleménynyilvánítási szabadsága. Ezen szempontok pedig esetről esetre változhatnak (Abh. Indokolás [32] bekezdés).
  5. Az Abh. ismertetés után az NVB rögzítette, hogy a Polgármester jelen választási eljárásban nem, mint országgyűlési képviselőjelölt vesz részt, annak passzív szereplője, felhasznált közösségi oldala nem minősül magánszemélyként használt közösségi oldalnak, annak névjegye tartalmazza azt az információt, hogy ő Győr polgármestere. A videó helyszíne a közgyűlés, amin annak elnökeként vett részt, polgármesteri minőségben történő eljárását e tény tovább erősíti.
  6. Mindezek alapján az NVB arra a megállapításra jutott, hogy a videó a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül, a Polgármester azt politikai véleményként osztotta meg egy olyan választási kampány során, amelynek nem aktív résztvevője. Megítélése szerint a Polgármesternek az e minőségben tett megnyilvánulásai nem kelthetik azt a látszatot, mintha valamelyik jelölő szervezet mellett, vagy azzal szemben foglalna állást. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú végzésére, mely kimondta azt, hogy a Ve. 2. §-a és 142. §-a egymásra tekintettel úgy értelmezendő, hogy az önkormányzat saját hatáskörben végzett kommunikációja általában a Ve. 142. §-a alapján nem minősül kampánytevékenységnek. Kivételesen azonban, különösen akkor, ha ez a kommunikációja azonosítható jelöltet vagy jelölő szervezetet támogat, magatartása visszakerül a Ve. 141. §-nak hatálya alá, és kampánytevékenységnek minősül. Ebben az esetben a magatartását a Ve. 2. §-ban írt alapelvek közvetlen alkalmazásával kell megítélni. {Kvk.VII.39.089/2024/4., Indokolás [17-18], Kvk.IV.39.095/2024/6., Indokolás [29], [49-50], Kvk.III.39.100/2024/5., Indokolás [59], [74], [90]}
  7. Miután a videó egy adott jelölő szervezettel, illetve a Jelöltekkel szemben fogalmazott meg negatív véleményt, hatását tekintve pedig alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére, tehát kampányeszköznek minősül, nem vonható a véleménynyilvánítási szabadság védelmi körébe. Ezért a Polgármester a videóval megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelvet, figyelemmel arra, hogy a választási eljárás passzív résztvevőjeként, feladva a helyi közhatalom választási kampányban betöltött semleges pozícióját, egyértelműen egy adott jelölő szervezettel, annak jelöltjeivel szemben lépett fel, hátrányosabb helyzetbe hozva ezzel őket a többi jelölő szervezethez, jelölthöz képest.
  8. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése kapcsán az NVB megállapította, hogy a Polgármester tudatában volt annak, hogy a folyó választási eljárásban induló jelöltekkel és jelölő szervezettel szemben éles kritikát megfogalmazó beszédéről készült videó – saját, nyilvános polgármesteri Facebook oldalon történő közzétételével – széles körben ismertté válik és a tőle a választási kampányban elvárt semleges pozíció követelményét ezzel megsérti, ezért e magatartása a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét idézte elő.
  9. Nem találta viszont megalapozottnak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét, mert a joggyakorlatban ennek az alapelvnek a megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a Polgármester célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel jogsérelem, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsérelem megállapításának nem volt helye.
  10. A bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, miután első alkalommal történt jogszabálysértés, ugyanakkor a polgármestert, mint jogsértőt, eltiltotta a további jogsértéstől, a kifogást pedig egyebekben elutasította. 

  A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, melyben a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint az NVB határozata tévesen minősítette a kérelmező tevékenységét a Ve. 141. § hatálya alá tartozónak, a kérelmező magatartása a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységnek minősül. Mindezekre figyelemmel magatartását nem lehet a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvek alkalmazásával megítélni.
  2. Előadta, hogy polgármesterként Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 65. §-a alapján ő a közgyűlés elnöke, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A rendkívüli ülés összehívására Győr városában történt események miatt a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2024. (X.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 10. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor, mert a Polgármester azt szükségesnek tartotta. Az előterjesztés tartalma az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított jogkörhöz és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 8. § (11) bekezdésében szabályozott észrevételi lehetőséghez kapcsolódott. Ebből következően a közgyűlés összehívása, levezetése és a közgyűlés előtt tett magyarázó megszólalás a kérelmező törvényes feladatkörébe tartozott.
  3. Mindezek alapján az NVB határozat [11]-[21] bekezdései téves jogi álláspontot jelenítettek meg, és jelen ügyre nem vonatkoztatható az Abh. Ebből az alkotmánybírósági határozatból ugyanis nem következik, hogy a polgármesteri minőség feltüntetése, vagy a polgármesteri Facebook oldal használata automatikusan kampánytevékenységgé tesz minden nyilvános megszólalást, épp ellenkezőleg, az Alkotmánybíróság is esetről esetre több szempont együttes mérlegelését írja elő annak eldöntésére, hogy a polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy pártpolitikai véleményt fejtett ki. Az NVB e komplex mérlegelést leegyszerűsítette arra, hogy a közlés polgármesteri oldalon jelent meg, és ezért kampánynak minősül. Kifejtette, hogy a Mötv. 2. § (2) bekezdés és 6. § a) pontja alapján a helyi önkormányzat feladata a nyilvánosság, lakosság tájékoztatása. Kiemelte, hogy az Mötv. 41. § (1) bekezdése és 66. §-a szerint, továbbá 32. § (1) bekezdése alapján képviseli a választók érdekeit, és a (2) bekezdés k) pontja szerint köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
  4. Nem helytálló az NVB határozatának [23] bekezdése, miszerint a kérelmező adott jelölő szervezettel és jelöltekkel szemben fogalmazott meg negatív véleményt. Nem volt tekintettel a határozat arra, hogy a kérelmező álláspontjának kifejtésére jogszabályban meghatározott feladat teljesítése keretében került sor és így az jogszerű. Megszólalása helyi közbiztonságot jelentősen érintő közüggyel volt összefüggésben. Az Mötv.13. § 17. pontja szerint a település közbiztonságának biztosításában való közreműködés helyi önkormányzati feladat. Az Rtv. 8. § (11) bekezdése pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ha az önkormányzat képviselőtestülete a külön törvény szerinti felterjesztési jogával élve, a rendőrség döntésével, intézkedésével, vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tesz, azt az illetékes rendőri szerv köteles megvizsgálni és az eredményről az önkormányzatot tájékoztatni. A kérelmező által kezdeményezett rendkívüli ülés közvetlenül ehhez a törvényi feladathoz kapcsolódott. Ezzel kapcsolatban idézte a Kúria Kvk.I.39.066/2026/9. számú határozatát, amely kifejtette, hogy „A Kormány nincs elzárva attól, hogy kampányidőszak alatt tájékoztató tevékenységet folytasson, ilyen abszolút tilalom a Ve.-ből nem vezethető le.” (Indokolás [30] és [34])
  5. Hangsúlyozta, hogy a Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjából az következik, hogy az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Amikor a kérelmező elítélően nyilatkozott a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőinek távolmaradásáról, levezető elnökként a Mötv.-ben foglalt kötelezettség elmulasztását – jogszabály által meghatározott tájékoztatási tevékenység keretében – minősítette. A kérelmező a Fidesz önkormányzati képviselőinek távolmaradását, elsődlegesen e minőségükkel és e kötelezettségük megszegésével összefüggésben értékelte.
  6. Az NVB határozatának egyik központi hiányossága, hogy nem választja el egymástól a közgyűlésen elhangzott megszólalást, és a videó 2026. április 04-i Facebook oldali közzétételét, hanem ez utóbbit minden további nélkül önálló kampánytevékenységnek tekinti. A kifogásolt közzététel azonban nem a közgyűléstől elszakított új kampányaktus volt, hanem a nyilvános ülésről készült felvételnek a helyi közvélemény felé történő továbbítása. Az SZMSZ 19. § (5) bekezdése kifejezetten számol azzal, hogy a közgyűlés nyilvános üléséről élő közvetítés, tudósítás, hangfelvétel és fényképfelvétel készüljön, a nyilvánosság ilyen formája tehát a közgyűlés működésének intézményesült, jogszerű, és előrelátható része. Abból, hogy a videó a kérelmező olyan Facebook oldalán jelent meg, amely polgármesteri minőségét is feltünteti, nem következik a kampányjelleg. Éppen ez az a fórum, amelyen a kérelmező a helyi lakosság felé az önkormányzat működéséről, a közgyűlés üléséről, a határozatképesség kérdéséről és a helyi közbiztonságot érintő fejleményekről, tényszerű és azonnali tájékoztatást adhat. Ez kifejezetten polgármesteri minőségéhez kapcsolódott, önmagában nem a Ve. 141. § szerinti kampány, hanem a Ve. 142. §-a által védett közüggyel kapcsolatos kommunikáció természetes formája.
  7. Tagadta, hogy bármilyen módon a választási kampányba bocsátkozott volna. Ezzel szemben állította, hogy időszerű, a távolmaradás miatt ülésezni nem tudó közgyűlés munkájára és így a helyi közügyre vonatkozó, a politikai kommunikációban megszokott stílusú és a véleménynyilvánítás szabadsága által védett nyilatkozatot tett. Felhívta az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV.01.) AB határozat indokolásának [37], [41] és [41] bekezdését, valamint 3151/2022. (IV.12.) AB határozatot, mely kimondta, hogy a Ve. 142. §-ban foglalt kivétel fennállásának megítélésekor szükséges vizsgálni, hogy a kommunikációt objektív, a kampánytól független okok indokolták-e. A jelen esetben ez fennált, hiszen a kérelmező által sérelmezett tevékenység Győr közigazgatási területén, a Fidesz-KDNP jelölő szervezet választási gyűléséhez köthetően valósult meg, ahol a kérelmező által említett két önkormányzati képviselőjelölt a jelölő szervezetek jelöltjeként indulnak az országgyűlési képviselő választáson. Ezért annak észrevételezése, hogy az önkormányzati képviselők ezen a szabályszerűen összehívott közgyűlésen nem jelentek meg, mely az általuk támogatott jelölő szervezet által szervezett választási gyűlésen történt jogsértésekkel foglalkozik, kérelmezőnek, mint a helyi önkormányzatot képviselő személynek és önkormányzati szervnek, jogszabályban meghatározott feladata. A kérelmező a közbiztonságot súlyosan sértő eseményeket minősítette, mikor kijelentette, hogy „ez nem az a Győr, amiben élni szeretnénk, ez nem az a Magyarország, amiben élni szeretnénk”.
  8. Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott számos kúriai döntésre, amely kimondta, hogy nem minősül választási kampánynak az önkormányzat jogszabályban meghatározott feladat- ellátása során kifejtett kommunikációja. A Kúria a Kvk.IV.39.300/2022/5. döntésében azt is kifejtette, hogy egyértelmű oldalválasztásra buzdítás nélkül a szándékolt tartalom csak egészen kivételes esetekben állapítható meg.
  9. Nem megalapozott az NVB határozat [22] bekezdésében idézett Kvk.VII.39.105/2024/10. számú határozatra történő hivatkozás, mert annak [24] bekezdése is úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzat saját hatáskörben végzett kommunikációja általában a Ve. 142. §-a alapján nem minősül kampánytevékenységnek, kivételesen azonban, különösen akkor, ha ez a kommunikációja azonosítható jelöltet, vagy jelölő szervezet támogat, magatartása „visszakerül” a Ve. 141. §-nak hatálya alá és kampánytevékenységnek minősül”. A kérelmező nem buzdított más jelöltre vagy jelölő szervezetre való szavazásra, nem ismételte meg más kampányának szlogenjét, logóját, vagy látványelemeit, és közzétételéhez nem kapcsolt önálló mozgósító üzenetet. Az NVB határozatában hivatkozott Kvk.VII.39.089/2024/4. és Kvk.IV.39.095/2024/6. számú határozat is tényállásában jelen ügytől jelentősen eltér, így kifogás tárgyává tett magatartásra nem vonatkoztatható.
  10. A kérelmező álláspontja szerint viszont hivatkozhatók a jelen üggyel összefüggésben a Kúria Kvk.V.38.047/2019/5. és Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozatai, amelyben nem találták jogsértőnek a Miniszterelnökséget vezető Miniszter választási kampányidőszakban elhangzott, a főpolgármesteri választással kapcsolatos kijelentéseit. A Kúria érvelése szerint ezen kijelentés a Ve. 142. § szerinti meghatározott feladat teljesítése során hangzott el és a kérelmezőnek azt kellett volna igazolnia, hogy a miniszter a jogszabályban meghatározott feladatait túllépte és nyilatkozata valamely – a Ve.-n kívüli – jogszabályba ütközött. Jelen ügyre vetítve mindez azt jelenti, hogy az NVB határozata azért jogszabálysértő, mert nem igazolta, hogy a kérelmező nyilatkozata túllépte a Ve. 142. § szerinti kereteket, vagyis a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladataira vonatkozó jogszabályt sértett. Idézett még számos kúriai döntést, amely a Kormány hírlevelét, illetve az Igazságügyi Minisztérium közleményét nem tekintette a Ve. 142. §-a alapján választási kampánynak. Megítélése szerint ezen ügyek jelentős hasonlóságot mutatnak a jelen üggyel, mert jogszabályban meghatározott tevékenység keretében történő, de egyébként valamely jelöltre vagy jelölő szervezetre negatívan is értelmezhető kijelentés Ve. 142. §-a alá tartozását állapították meg, és így ezeket kampánytevékenységen kívüli kommunikációnak minősítették. Jelen ügyben mindezen körülmények fennállnak, mert a kérelmező nyilatkozata az önkormányzat által igazgatott területen történt, önkormányzati feladatot – a közbiztonságot – érintő cselekményekről és az ülésről távol maradó képviselőkről szóltak.
  11. Vitatta a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelem megvalósulását is, hiszen az NVB nem azonosított olyan körülményt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a közgyűlés összehívásának oka színlelt volt, vagy hogy a Polgármester a közgyűlés jogintézményét csupán kampánycél leplezésére használta volna fel.
  12. Végül rámutatott arra, hogy a kérelem megalapozottságát alátámaszthatja, különösen a rendkívüli ülés meghívója, az előterjesztés, a nyilvános ülés teljes felvétele, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a kérelmező Facebook oldalának korábbi, nem választási tárgyú, közgyűlési, vagy önkormányzati tájékoztató posztjai. Ezek együttesen igazolják, hogy a kifogásolt közzététel nem elkülönült kampányakció, hanem a hivatali nyilvánosság rutinszerű megnyilvánulása volt.

Az érintett nyilatkozata

  1. Az érintett nyilatkozatában a felülvizsgálati kérelem elutasítását, az NVB határozatának helybenhagyását kérte.
  2. Álláspontja szerint nem kellett rendkívüli közgyűlést összehívni, hanem a munkaterv szerinti, a választások utánra kitűzött közgyűlésen is sor kerülhetett volna az események megtárgyalására. A Polgármester azzal is tisztában volt, hogy a FIDESZ-KDNP frakciócsoportja nem vesz részt az ülésen, mert erről az ülést megelőzően a frakcióvezető tájékoztatta. A rendkívüli közgyűlés összehívása kizárólag kampánycélokat szolgált, miután a rendőrségi megkereséshez közgyűlési felhatalmazást nem kellett kérni, illetve nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe egy ilyen felhatalmazás megadása. A Polgármester a közgyűlést nem nyitotta meg, és egy előre megírt beszédet olvasott fel kampánycélból. Hangsúlyozta, hogy mindez a Városházán történt, márpedig kampánytevékenységet közintézményben folytatni nem lehet. A Polgármester kizárólag a FIDESZ-KDNP képviselőinek, és ezen belül a két megnevezett képviselő jelenlétének hiányát kifogásolta, jólehet más képviselők sem voltak ott. Nem igaz az a polgármesteri állítás, hogy a két megnevezett személyt önkormányzati képviselői minőségükben szólította meg, beszédének egyedüli célja a FIDESZ-KDNP és jelöltjeinek lejáratása volt, a választópolgárok akaratának a befolyásolása, méghozzá abban, hogy a két személyre a választópolgárok ne szavazzanak. Helytállóan állapította meg az NVB, hogy polgármesteri minőségében kommunikált a választópolgárokkal.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alapos.
  2. A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. Ennek során a Ve. 222. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megállapította, hogy a kérelmező érintettsége fennáll, mivel a támadott határozatban a kérelmező polgármesteri tevékenységét ítélte meg az NVB, így az érintettséghez megkövetelt közvetlen kapcsolat fennáll. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A jelen ügy központi kérdése az volt, hogy a Polgármester tevékenysége a Ve. 142. §-a szerinti „jogszabályban meghatározott feladat” ellátásának tekinthető-e, mert ennek megvalósulása esetén nem vizsgálható, hogy tevékenységével megsértette-e a Ve. alapelveit.
  4. A kifogásolt magatartás megítélésekor a Kúria figyelembe vette az NVB határozat által is hivatkozott Abh. döntést, amelyben azt fejtette ki az Alkotmánybíróság, hogy egy polgármester tevékenysége vagy megnyilvánulása kizárólag abban az esetben tudható be a helyi önkormányzat tevékenységének vagy megnyilvánulásának, ha a polgármester ilyen minőségében járt el. Ebben a döntésében azt is hangsúlyozta, „(…) hogy a polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges, amely azonban az alkotmányos szempontok figyelembevételével a jogalkalmazó feladata.” (Indokolás [30] bekezdés) Azt is előírta az Alkotmánybíróság, hogy „a jogalkalmazónak mindenkor az eset összes körülménye alapján kell megítélnie (jelen esetben) a polgármester kijelentéseit, és nem dönthet csupán az alapján, hogy ő magát polgármesterként tüntette-e fel a választópolgárok előtt.”  (Indokolás [32]) A Ve. 142. § értelmezése kapcsán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ez az előírás „jellemzően azt biztosítja, hogy ne legyen önmagában megkérdőjelezhető az, ha helyi önkormányzat és állami szerv a kampány időszakában is eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek.” {3210/2024. (VI.13.) AB., Indokolás [41] bekezdés}
  5. Az Alkotmánybíróság fenti döntéseiben lefektetett elvek figyelembevételével a videófelvétel megtekintése nyomán elvégzett elemzés alapján a Kúria álláspontja az, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívására a Polgármestert a Mötv. 65. §-a, valamint az SZMSZ 10. § (2) bekezdése hatalmazta fel, melynek aktualitását, időszerűségét a Győrben 2026. március 27-i kampányrendezvényen történt események adták. A közgyűlés napirendjében egyetlen kérdés megvitatása szerepelt, mégpedig a 2026. március 27. napján tartott közterületi rendezvényen történt rendőri intézkedésekkel kapcsolatos észrevételek megtétele, melyet a Polgármester ismertetett a közgyűlésen megjelentekkel. Ennek a kérdésnek a közgyűlési keretek közötti megvitatását, a kérdések feltételét a Polgármester megindokolta azzal, hogy a „nyilvánosan is megfogalmazott kérdésekre” választ nem kaptak. A Polgármester részletesen kitért a városban zajlott eseményekre, az ott jelenlévő idegen személyekre és viselkedésükre, az intézkedni jogosult rendőri erők hiányára és ezzel kapcsolatban fogalmazott meg kritikai észrevételeket a rendőri fellépés elmaradásáról. Mindezek miatt tartotta szükségesnek az Rtv. 8. § (11) bekezdése szerinti közgyűlés általi megkeresés kiadását és fogalmazta meg a kérdéseket. Mindez összhangban állt az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában foglaltakkal is. A megkeresés indokoltságát részletesen bemutatta és a rendőri intézkedés hiányát kifogásoló kritikája és közbiztonságot súlyosan sértő magatartások kapcsán hangoztak el a kifogást tevő és az NVB által sérelmezett és idézett mondatok:” Ez nem az a Győr, amiben élni szeretnénk, ez nem az a Magyarország, amiben élni szeretnénk. Nekünk, a győri közgyűlésnek most az a feladatunk, hogy a törvény szerinti jogunknál fogva jelezzük, nincs rendben, ami történt (…) Ki tudja, hogy honnan verbuvált pártszolgálatos szabad csapatok osztottak igazság helyett igazságtalanságot pénteken a győri utcákon (…) Még sincs semmiféle magyarázat arra, a Fidesz részéről, hogy mit keresnek ezek az alakok a kampány rendezvényeiken.”
  6. A Kúria megállapítása szerint a kifogás összefüggések bemutatása nélkül, kiragadottan emeli ki az általa sérelmezett mondatokat, amelyek kontextusba helyezés nélkül nem a valóságos, ott elhangzott tájékoztatást és kommunikációs tartalmat tükrözik. Tévedett az NVB, mikor csupán ezen kiemelések alapján foglalt állást és nem vizsgálta és elemezte részletesen a közgyűlésen elhangzottakat és nem hozta összefüggésbe a 2026. március 27-i eseményekkel. Nem végezte el az Alkotmánybíróság által a jogalkalmazótól megkövetelt több szempontú, együttes értékelést, mérlegelést, emiatt helytelen jogi következtetésre jutott a Polgármester szerepét illetően. Nem volt figyelemmel a Polgármester jogszabályban biztosított jogaira, kötelezettségeire, illetve a lakosság tájékoztatásához való jogára. [Mötv. 2. § (2) bekezdés, 6. § a) pont] Ez utóbbinak volt helyben szokásos része a közgyűlésről készült videónak a Polgármester Facebook oldalán való közzététele, amely nem szakítható el az önkormányzati feladatellátástól és tájékoztatási kötelezettségtől.
  7. Az események tükrében az egész kommunikációt figyelembe véve egyértelműen rögzíthető, hogy a Polgármester törvényi kötelezettségeit teljesítette, mikor a rendkívüli közgyűlést a rendezvényen történt események miatt összehívta és tájékoztatta a képviselőket a rendőrségi megkeresésről és kérte ehhez felhatalmazásukat, beleegyezésüket. Nem ért egyet a Kúria az érintett nyilatkozatában megfogalmazott álláspontjával, a Polgármester törvényi felhatalmazás alapján hívta össze a közgyűlést és vette napirendre a Győr városában a FIDESZ-KDNP kampányrendezvényén történt események ismertetését és megindokolta a rendőrségi felvilágosításkérést. Lényeges, hogy a közgyűlés munkáját nem képes elvégezni, ha határozatképessége hiányzik, ami pedig a FIDESZ-KDNP önkormányzati képviselők távolmaradása miatt jelen esetben bekövetkezett. Az ezzel kapcsolatban megfogalmazott kritika kapcsán sem lépte túl a Polgármester a törvényen alapuló feladatkörét, mivel a távolmaradó, név szerint megnevezett önkormányzati képviselőket ilyen képviselői minőségükben illette kritikával, amely mellett súlytalanul és csupán tényközlésként jelenik meg, hogy ezek a személyek egyben országgyűlési képviselőjelöltek is a rendezvényt szervező jelölő szervezet részéről. A polgármesteri kommunikációnak kampányjellege nem volt, az kizárólag a közgyűlési, levezető elnöki feladatellátáshoz kapcsolódott.
  8. A fentiekben értékelt magatartások alapján helytállóan érvelt a kérelmező azzal, hogy tevékenysége a Ve. 142. §-ának kivétel szabálya alá tartozik, a rendkívüli közgyűlés összehívása törvényi felhatalmazáson (Mötv. 65. §) alapult, szerepvállalása az önkormányzati és rendőrségi törvény keretei (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pont, Mötv. 13. § 17. pont Rtv. 8. § (11) bekezdés) között maradt a közbiztonság biztosítása és megóvása érdekében és a lakosság széleskörű tájékoztatása valósult meg azáltal, hogy erről a közgyűlésről készült videófelvételt nyilvánosságra hozta. Ekként a kérelmező magatartása a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységnek minősül, így a Ve. 142. § értelmében nem minősül választási kampánynak, további tényállási elemek hiányában nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait. Emiatt a Kúriának a Ve. 2. § (1) bekezdés c), e) pontjaiban megfogalmazott alapelvek sérelmének hiánya kapcsán előadott felülvizsgálati érvelést érdemben nem kellett elbírálnia.
  9. A felülvizsgálati kérelem megalapozott volt, ezért a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB jogsértő határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Nem minősül választási kampánytevékenységnek a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott azon feladatellátása, amely egy, a városban történt rendkívüli esemény kapcsán összehívott közgyűlésen a Polgármester által végzett ülésvezetésben és az arról szóló tájékoztatásban nyilvánul meg.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme eredményes lett, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 14. 

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke 
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró 
Dr. Figula Ildikó s.k. bíró  
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró